Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1994-08-18 / 16-17. szám

üjPEsr ■■HHi ■■Hi ❖ ÚJPESTI VfiROSftflPOK ❖ I ❖ Az Újpesti Városnapok egyik kiemelkedő esemé­nyének ígérkezik az a színházi bemutató, amely egyben az Árpád út 66-ban létesített színházterem avatója is lesz. A kamaradarab a modern magyar drámairodalom lassan klasszikussá váló remeke, Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok című színmű­ve, Pethes György rendezésében. Két fiatal színésznek: Palásthy Beának és Ka- utzky Armandnak lesz lehetősége most, hogy nagyhírű elődök után saját értelmezésükben be­mutathassák a két összetett, de hálás szereplehe­tőségeket rejtő embert. A nyári próbák szünetében nyílott lehetőségünk egy kis beszélgetésre a mű­vészekkel. Palásthy Bea, a neves filmrendező leánya, Za­laegerszeg társulatához tartozik. Annak idején ját­szott Pozsgay Zsolt Horatio című darabjában, ott figyelt fel rá a szerző és ajánlotta erre a szerepre.- Művésznő mennyire érzi aktuálisnak ezt a da­rabot és mennyire áll Önhöz közel az alakítandó szerep?- Ügy érzem, nagyon sok aktualitása van Ka­rinthy művének még akkor is, ha az háború idején játszódik, nálunk pedig béke van, s csak a közel­ben dúlnak harcok. De az a fajta viszony férfi és nő között, ami itt felvonul líraian, drámaian, játéko­san, humorral és százféleképpen, nagyon sokat tud mondani a mának is. Nem áll távol a saját egyéniségemtől a hősnő sokfajta érzelme, bár va­lós életkorunk kissé eltér. Igyekszünk minden színt felvonultatni, amit az író beleírt és amit bele tudunk játszani. Kautzky Armand, a népszerű színész házaspár fia kissé már beleunt a Madách Színház és a tévé kínálta „snájdig úrifiú" sablonjába, és most örül, hogy egyrészt az Óbudai Színkörnek Dürrenmatt: A vak című produkciójában, másrészt ebben a fő­szerepben tehetsége másirányú lehetőséget is ka­pott. Nem első találkozása a szereppel, a főiskolán is vett belőle részleteket, mint „alapvető tantárgyból" és a vizsgaelőadásán is belebújt ennek a férfinek a bőrébe.- Nekem is összecseng az alkatommal ez a fi­gura - mondja - és most a próbákon ízlelgetjük, vitatgatjuk az egyes mondatok, szituációk lírai, drámai, valós vagy szerepjátszó lehetőségeit. Ne­héz a darab nem csupán a sok szöveg miatt, de mert a játék és valóság viszonya, a valóság elvise­lése a játékon keresztül sok megfejteni valót rejt. Beával még nem játszottunk együtt, bár mindket­ten Szirtes-osztályba jártunk a főiskolán. De úgy érzem, hogy bár még sok minden előttünk áll, már­is tudunk lubickolni a játék örömében. Amikor az interjú készül, a színészek még csak felületesen ismerik azt a pódiumot, amely majd a háború sújtotta lakásnak ad színteret estéről esté­re. A majdani színpadot még nem „lakták be”. De várják a találkozást jóleső és természetes, premier előtti félelemmel, hogy hogyan is fogadja majd az újpesti (és reméljük nagy-budapesti) közönség ezeket a mába hozott, akkori gellérthegyi álmokat. Drukkolok nekik, hogy szeptembertől együtt tudjunk játszani, álmodni az alkotókkal! M. A. e tö] 1993-ban 2 napon át tartott - augusztus 28-29-én - az Újpesti Városnapok rendez­vénysorozata. Újpest polgárai javaslatára a képviselő-testület határozata értelmében 1993-ban dr. Gyökössy Endre református lelkész és Neogrády László tanár, az Újpesti Hely- történeti Gyűjtemény vezetője lettek díszpolgárok. Zala György bronzszobrát, amely az első világháborúban odaveszett újpesti polgároknak állít emléket, a Budapest Galéria adományaként állíttatta a Tanoda téren Újpest Önkormányzata ► Az Újpest Galéria új épületszárnyát Gyémánt László - Újpesten élő festőművész - tárlatával avatták fel. T A Semsey parkban a rossz idő ellenére is sokan vettek részt a sportversenyeken ► ◄ A majorettek felvonulása, produkciója jókedvre derítette a városközpontban és a Semsey parkban az arrajárókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom