Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1994-11-25 / 26. szám

JP­pajzsmirigy és a szív tájékán. Mint mondta, az így kapott adatokat az egészségi állapot megállapítása­kor figyelembe veszi. Harasztosi, a parafenomén Még ma is emlegetik, milyen jó kis „boszorkány- dzsembori” volt október második vasárnapján az Ady Endre Művelődési Központban, s a Parafeno­mén Találkozó elnevezésű rendezvény a várakozás­nak megfelelően vonzotta a nagyérdeműt. Beavatott macskák A mágusokra, látnokokra, hétköznapi logikával megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségekre kíván­csi ember, már a „művház” bejáratánál csodálkozni kezdett. Először a 250 forintos belépőjegy árán ámélko- dott. Majd azt nem értette, hogy mit keres a söprűn lo­vagló banya rajza a számozott cédulán. Néhány kérdés és kiderült: a vasárnapi buli rende­zésében jókora részt vállalt a Magyar Boszorkány Szövetség, s a rajz cégük reklámja. A szövetség tagjai - Irén és Bözsi boszik - a tudó­sítónak azt is elárulták, hogy a vallásként bejegyzett szervezet - egybek között - különféle kártya-, kris­tálygömb-, tenyérjós-, grafológia- és szellemidéző tanfolyamokat is szervez, továbbá a szövetség aspi­ránsait telihold idején a budai erdő egyik rejtett tisz­tásán avatják boszorkánnyá. Természetesen az Ady művelődési központban megjelent banyuskák arról is bizotosítottak, hogy ők teljességgel ártalmatlanok. Csakis fehér mágiát űznek! Vagyis rendelésre elhárítják az ártó bűbájt, rontást. Az október közepi rendezvényen többen dajkálták Hexinát, Mervint és Ellist, a három tarka macskát. „Qk” hárman, hathetes korukban szeptember 19-én, teliholdas éjszakán titkos szertartással váltak beava­tottakká. A boszicicák a szövetség tagjai szerint jólétet, boldogságot, szerencsét hoznak majd az őket húsz forintért megvásárló gazdáknak. Szép Melinda és Stefan Csernobil Jóval többen azonban úgy vélték, kényelmesebb szerencsehozó a macskánál a talizmán. Utóbbi ugyan drágább és nem is olyan kedves, mint egy do­romboló kis állat, de előnye, hogy nem nyávog, nem karmol, nem eszik, és nyakba akasztva is agészen mutatós. Az igazi sorban állás azonban a két jós és az orvo­si asztrológiával foglalkozó vállalkozók körül ala­kult ki. Úgy látszik, az ötszáz forintos „gázsi” ebben a műfajban kedvező. A két jós külön szobában dolgo­zott. Egyikük égő gyertyákat helyezett el íróasztalán, és a lángok mögül kinézve tárta föl az ügyfélre váró jövőt. „Szép Melinda” művésznévre hallgató kristály- gömb-szakos és kártyavetőnő számomra rokonszen­vesebb volt. A gömbölyded, barátságos hölgy civil­ben sikeres üzletkötő. Szorgos önképzéssel, külön­böző tanfolyami ismeretszerzéssel afféle „szabad­idős jósnőként” is egyre többen igénylik szolgáltatá­sait. A harmadik okkult szolgáltató Stefan Csernobil volt. Hangzatos álneve arra utalt, hogy az orvosi asztrológiával, illetve az íriszdiagnosztikával foglal­kozó idős úr, a csernobili katasztrófa óta a vizsgált személyeknél a háttérenergia sugárzását is méri a A nap különleges produkciója Harasztosi László parafenomén volt. Már csak azért is megérdemelte a közönség elismerését, mert reggel kilenctől délután háromig fáradhatatlanul szerepelt a színpadon, a .rö­vidke ebédszünetben pedig pihenésképpen az újság­írók kérdezgették. Színpadi mutatványai kétségtelenül látványosak voltak. Gyakran húsz-harminc nézőtéri jelentkező „táltosodon meg” a parafenomén kezének érintésé­től, delejező nézésétől. A médiumok azután hátukon’ vasalót, hasukon tálcát, karjukon, homlokukon, vál­lukon kanalat, kiskést, ollót és aprópénzt „hordtak”. A rendkívüli hipnotikus erő hatására később mások körbe mentek. Fölálltak, leültek. Előre majd hátra dőltek... A 31 éves debreceni malomipari gépésztechnikus­ból négy éve - önmaga számára is váratlanul, előz­mény nélkül - bioenergetikus gyógyító parafeno- ménné lett Harasztosi László rövid sajtóbeszélgeté­sen hangsúlyozta: a mutatványok a színpadon arra valók, hogy a hitetleneket meggyőzzék; a láthatat­lan, de ellenállhatatlan bioenergia létezik és hat. A szelíd, mackó formájú férfi aláhúzta: képessé­gét elsősorban gyógyításra használja. Hidd, és hat Az újságírókkal történt déli beszélgetés után Ha­rasztosi László a műsorvezető társaságában ismét el­foglalta helyét a nézőtér előtt, a színpadon. És kézzel érintéssel, majd mentálisan sugárzott energiával vég­re gyógyított. A közönség - akiknek számottevő része csodála­tos gyógyulást várva éppen ezért a programért vál­tott jegyet - igazán együttműködő volt. Behunyták a szemüket, koncentráltak, figyeltek, igyekeztek. Töb­ben jelezték, valamit éreznek. De mit? Előbb meleget, majd zsibbadást. Voltak, akik azt mondták, ami fájt addig, az már kevésbé vagy már egyáltalán nem fáj. • De akadtak „ellenállók” is. Ok úgy vélték, mindez csak képzelgés. Mi több, volt,'aki azt állította, hogy a szenzációs gyógyító energiájának hatására megfáj­dult a feje. Ami a tudósító elfogulatlan és személyes tapaszta­lását illeti, kénytelen bevallani: a parafenomén ener­giasugárzása előtt, alatt és után nem tapasztalt sem­mi rendkívülit. Változatlan és jó volt a közérzete. Mert hangulatos program részeseként az Adyban gyorsan eltelt a nap. Egri Tamara

Next

/
Oldalképek
Tartalom