Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1994-02-05 / 3. szám

Képünkön: Aschner Lipót, a XX. század egyik legjelentősebb ipari vezetője. A ne­vével fémjelzett alapítvány az Aschner Lipót-díjakat a kuratórium döntése után - melynek tagjai: Gábor András, a Tungsram Rt. nyugalmazott vezérigazga­tója, dr. Kiss Árpád, az MHB vezérigaz­gató-helyettese, dr. Tarnay Kálmán, a Műegyetem tanára, Sebesvári László, a kecskeméti Petőfi Nyomda vezérigazga­tója, és Melichar Rosenbaum, Aschner Lipót egykori munkatársa, - ítéli oda <8> Az Aschner Lipót-alapítvány díjában részesültek: 1990- ben: Sebesvári László vezérigazga­tó Petőfi Nyomda (Kecskemét), Nemesla­ki Nándor vezérigazgató Öetl Gépgyár (Budapest) 1991- ben: Fiák László vezérigazgató Gördülőcsapágy Gyár (Debrecen), Va­dász Péter elnök-igazgató MICROSYS­TEM Kft. (Budapest) 1992- ben: Brun József vezérigazgató Húsipari Vállalat (Pécs), dr. Szendrő Ist­ván Mikrovákuum Kft. igazgatója (Buda­pest) 1993- ban: Dr. Sziráki András vezérigaz­gató MEZŐGÉP VÁLLALAT (Szolnok), dr. Krupanics Sándor vezérigazgató-he­lyettes MATÁV Rt. (Budapest) Az 1994. évi Aschner-díjasok, valamint a Kuratórium elnöke: (balról jobbra) Fürst Sándor, Gábor András, valamint Szabó Balázs, a Greiner-Pannonplast Csomago­lóanyaggyártó Kft. ügyvezető igazgatója. (Fotó: Horváth Dávid) Fürst úr A kerületet is „menedzseli”... Fürst Sándor építőmérnök gazdagabb lett egy szakmai díjjal, nevezetesen az Aschner Lipót-díjjal, az Újpesti Hely- történeti Alapítvány pedig eme díj összegével. Fürst úr ugyanis, aki egy új­pesti telephelyű cég, az ÉPORG Kft. ügyvezető igazgatója, úgy vélte: ennek a 150 ezer forintnak ezernyi helye lesz, ha az alapítvány szeretné megvalósítani terveit... ízlésesen, de nem hivalkodóan berendezett az ÉPORG Kft. irodája Újpest kevésbé előkelő ne­gyedében, a Váci útról nyíló Vörösmarty utcában. Kicsi az iroda, mint ahogyan a cég is, amely tíz évvel ezelőtt kisszövetkezeti formában létrehozva kezdte meg építőipari tevékenységét. Fürst Sán­dor úgy fogalmaz: számára is meglepetés volt ak­koriban, hogy őt, a fiatal mérnököt választották a kisszövetkezet elnökének. Úgy érezte: ezt a bizal­mat azzal tudja megköszönni, ha a céget verseny­helyzetbe hozza, és egyre több megrendeléssel tartja életben. Akkoriban a lakóépületek körfolyo­sóinak felújítása volt a kisszövetkezet legnagyobb munkaterülete, ám ahogyan csökkent az önkor­mányzati megrendelések száma, úgy vált sürgető­vé az a lépés, hogy más jellegű munkák és biztos megrendelők után nézzenek. S mivel a sok meg­rendelés megteremtette az anyagi bázist is, kft-vé váltak, új szakemberekkel, tervezőkkel, belsőépí­tészekkel, lakberendezőkkel bővítették a munka­társi csapatot. A körfolyosós bérházak után egy másik vilá­got, a tehetősebbekét célozták meg. Nincs talán a fővárosnak olyan kerülete, az országnak olyan vi­déke, ahol az ÉPORG munkatársai ne végeztek volna munkát. Ma már elsősorban házak tervezé­sét vállalják, igaz, nem az átlagember pénztárcá­jához mérve. A tervezéstől a beruházásig, az épí­tésen át a kulcsrakész átadásig a megrendelő kí­vánságát teljesíteni tudják. A megrendelők 30-40 millió forintot költenek a házra, annak berendezé­sére. A kft. tagjai úgy vélik, számukra nem is a pénz formát öltő nyereség a hajtóerő - amely a közepesnél jobb, de nem fényűző életfeltételeket biztosít számukra hanem ennél fontosabb az er­kölcsi, a szakmai siker. Az, hogy a legmagasabb szintű igényeknek, elvárásoknak is megfelelnek, és a lakóházak berendezéseihez sem kell Bécsig vagy annál távolabb mennie a tulajdonosnak. Ép­pen ezért hívták létre - egy osztrák céggel közö­sen - azt az üzlethálózatukat, amely a házak be­rendezéseinek beszerzését vállalja. Kiállítóter­mükben látható felszereléseken túl, katalóguson keresztüli választást, megrendelést is vállalnak. Nemsokára új bemutatótermet is avatnak, az új­pesti Városkapunál, az egykori IBUSZ-iroda épü­letében. 4* Fürst mérnök úr számára, az Aschner-díj egy állomás a szakmai pályán. Indoklásukban a kura­tórium tagja kiemelték, az ÉPORG lakóházai épí­tészeti díjakat kaptak, a cég részvevője a köz- és lakóépületek felújítását végzőknek, támogatják a kerületet, ugyanakkor munkahelyet is teremtenek és teremtettek. Maga a díjazott is lassan újpestinek érzi ma­gát, hiszen a nap java részét itt tölti. Érdekli a ke­rület múltja és jövője, nem véletlenül volt részt­vevője az elmúlt évben is az általános iskolás di­ákok kerületi helytörténeti vetélkedőjének, és a márciusi verseny során is számítanak rá. Ezért is döntött úgy: nemcsak menedzserként, magánem­berként is szeretne tenni Újpestért, remélve egyúttal, nem ez volt az egyszeri és megismétel­hetetlen alkalom.-bk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom