Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-09-17 / 19. szám
♦♦♦ ÚJPESTI VÁROSNAPOK ÚJPESTI VÁROSNAPOK ❖ Színházavató - megérdemelt sikerrel GELLÉRTHEGYI ÁLMOK - ÚJPESTEN Szeptember 2-án az Újpesti Városnapok rendezvénysorozat keretében kamaraszínházat avatott a város. Bár ez a kis ékszerdoboz a IV. kerületé, a főváros színházszerető szakmai és laikus közönsége egyaránt szívébe kell hogy zárja Thália új szentélyét. különösen, ha ilyen rangos előadásra invitálhatja a nézőt, mint a színházavató Karinthy Ferenc- bemutatóra. A színháznak szurkoló kritikus ugyanis boldogan hirdeti: Emberek, ezt az előadást látnia kell mindenkinek, aki igazi színházra vágyik! A színházavatón is vastaps volt a művészek jutalma. (fotó: Horváth Dávid) „Álom. Szorongásos álom” Karinthy Ferenc „Gellérthegyi álmok” című színpadi játéka a magyar drámairodalom egyik legigényesebben megírt színműveinek. Olyan összetett, olyan sokrétegű játéklehetőséget kínáló, olyan nevetve könnyeztető, olyan emberpróbáló két szerepet írt a szerző, amivel csak a legjobbak birkózhatnak meg a siker reményével. Újpesten most mindez sikerült. Az ostrom idején egy gellérthegyi elhagyott villába egymástól függetlenül bemerészkedik egy fiú és egy lány, hogy a túlélés reményében meghúzzák magukat. Hogy elüssék az időt, játszanak és álmodoznak. Játszanak a betűkkel, szavakkal, nevekkel és (mint holmi XX. századi Ádám és Éva) szorongásos álommal végigélik a velük és körülöttük zajló múltjukat és elképzelt jövőjük jó és rossz pillanatait. „Úgy kell tenni, mintha élnénk. Mozgatni, járatni, tornáztatni az agyat: játszani. Ha abbahagyjuk, azzal már föl is adtuk...” - mondja a fiú a hóban menetelük túlélési taktikájáról és ugyanez vonatkozik kettejükre is. Játszanak, és ennek a hol szaggatott, hol önmagába visszaforduló játéksorozatnak vagyunk egyre beavatottabb külső szemlélői mi, a nézők. Mert a béke gellérthegyi szigete csak látszólagos. A lövések csak kívülről riogatnak; igaz, egy lövés idebenn is eldördül. Valóság? Álom? Az igazán fájdalmas lövések már eldördültek. A Duna meg a Dráva partján. A másokat ért sebek a mi hőseink szívét égetik. Sőt az el nem dördült, csak fenyegetőleg lóbált fegyverek képe is szorongást hoz a jelenre. Jutalomjáték Nem tudom, hogy az előadás létrehozói mennyire érezték előre, hogy jutalomjátékká válik számukra az előadás. A gyermeklány alkatú Palásthy Bea valahová a tudatalattijába nyúlhatott vissza, amikor ezt a szerepet kidolgozta, mert ilyen mély színészi alakítást nagyon kevés produkció tud felmutatni. Ez a lány (és ez a művésznő) minden színpadi percében egyszerre beszél, játszik két, olykor három síkon: a jelenben, a múltban és az emberi lélek labirintusában. Mást mond a szája és mást a szeme, arcának, testének rez- zenetei. Kimondva-kimondatlanul elénk tárja az igazságot és magamentő hazugságot keverő történetek mögött a sárga csillagra kényszerítettek, a győztesek által meghágott legyőzöttek, a Dunába lőttek, a menekülve védelmet keresők minden rettegését és túlélési ösztönét. Félelmetes, ahogy a játék mögül kivillannak a lélek belső mozgatói: az igazi érzelmek, emlékek, vágyak és mi egyszerre több szólamban kapjuk az információkat erről az asszonnyá ért gyermeklányról. Ha a szakma valóban odafigyel az Újpest Színházra, nem lehet, hogy ne vegye észre: az évad legnagyobb színészi teljesítményeinek egyikét kapja Palásthy Beától. Kautzky Armand a fiú szerepében egy picit színtelenebb, de csak partnemője tündöklő koloritjában. Pedig ő is nagyon sokat mutat fel ennek a katonáskodásra, majd szökésre kényszerült fiatalembernek belső lényéből: határozatlanságából, szeretetéhségé- ből, társadalmi megbecsültségre törekvéséből, masz- kulin hiúságából és nem utolsósorban Karinthytól kapott játékosságából. Mindketten nagyon jól érthetően dolgozzák fel ennek a szövegnek daliami, ritmikai, érzelmi muzsikáját. Kettejük közül ő az irányító figura, aki játszatja magát és partnerét, és talán kevesebbet is fog fel a felfordult világ embertelenségeiből, mint a lány. Lelkileg gyengébb lényét jól viszi végig ez a megjelenésében férfias művészünk, aki nagyon sok jó színészi erényt mutat fel ebben a főszerepben. „Ez még a zsúr? Vagy már igazi?” Azt, hogy Pethes György Jászai-díjas rendezőnk kitűnő szereposztó és színészvezető, legutóbb is megcsodálhattuk. (Törődj a kerttel!) Ebben a műben nagyon fontos pontosan meghatározni, hogy melyik mondat, melyik történés melyik idősíkban játszódik. Sokszor a mondat egyik fele álom, a másik valóság. Vannak visszatérő motívumok, amikre rá kell érezAz Újpest Színházat 1 színházi szék megvásárlásával, 30000 Ft-tal támogatni kívánom. A nevemre elküldött csekket befizetem. Beleegyezem, hogy nevem réztáblába vésve a széken szerepeljen. Név:...................................................... Lakáscím: .......................................... Dátu m: 1994..............hó.........nap A láírás:................................................ t etni a nézőt. Vannak a szerzői utasítások közt nem szereplő játékok, amiket ki kell találni. Biztos, hogy a szocialista jövő-jelenetet másképp hangszerelte Adám Ottó az 1970-es bemutatón, és másképp Pethes ’94-ben. A realizmus és az idézőjel itt egyszerre munkál. A zenedobozból kibuggyanó dallam, a kellékek „átváltozása”, a szűk tér bejátszatása, de még a szerzői szöveg apró dramaturgiai változtatása is (a partizánnő érthetetlen szavai) egy műgonddal és tudatos elképzelésekkel dolgozó, határozott rendezői egyéniség keze nyomát mutatják. A dramaturgiai húzások gazdaságosak és jók, az előadás végig feszes, jó tempójú, lebilincselő és főként pontosan érthető és követhető. Csányi Árpád kiváló művész, akinek színpadérzékenységét mind művészi, mind technikai oldalról csodálom már az egykori Egyetemi Színpadon folytatott tevékenysége óta, ezúttal is jó miliőt teremtett a játékhoz a falatnyi játéktér ellenére. Mindent egybevetve: méltóbb, nívósabb premierrel aligha avathatta volna kamaraszínházát Újpest. Csak arra tudok biztatni mindenkit, lakjon bár városrészünkben vagy egyebütt: jöjjön el, legyen részese annak az élménynek, amit ez idő szerint az Árpád út 66-ban láthat! Muzsay András A színda■ ÁJ «BP »W rab két sze' • - aüB- ' replője: Palásthy Bea ''s*v- if" md} és Kautzky Armand Kérjük borítékban küldeni Újpesti Önkormányzat Hock Zoltán kulturális alpolgármester titkársága Budapest István út 14. 1042 Lapunk ismételten közreadja a színházi szék vásárlására szolgáló jelentkezési lapot, remélve, Újpest színházszeretői között vannak olyanok, akik támogatni tudják a kerület kulturális életét. Az összegről az önkormányzat közcélú befizetést igazoló elismervényt ad. Jelentkezési lap----------------------------------------------------------------------- Q^. ------------------------, H H 5
