Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-09-03 / 18. szám
„Kilépésemnek egyetlen oka van: a szavak és a tettek nem azonosak...” (Folytatás az I. oldalról.) Nem sokkal az 1990. évi helyhatósági választások előtt lettem tagja Újpesten az SZDSZ-nek. Akkor úgy ítéltem meg, ez az a politikai csoportosulás, amely markánsat! képviseli és következetes a rendszerváltás végigvitelében. A demokrácia játékszabályai szerint, alulról építkezik. Ma mást tapasztalok. Most, hogy végigpörgetem gondolatban az elmúlt 4 év „krónikáját”, rá kell, hogy döbbenjek, a még hatályos és az előkészületben lévő új fővárosi - önkormányzati - törvény megalkotásánál felvetődő nézetkülönbözőségek, az adott szó hitelének hiánya vezettek végül is a szakításhoz.- Eddig is köztudott volt: az SZDSZ-en belül sokszor volt vita a párt vezetése és ön között. Ez vezeteti most a szakításhoz?- A politikai élet velejárói a viták, a konfliktushelyzet felvállalása. A közmegegyezést kereső konszenzus megalkotása véleményem szerint az, amit a ma politikusának fel kell vállalnia. Sajnos a most is hatályban lévő önkormányzati törvény kimunkálásában is csak látszat szerepet kaptunk - de akkor még kaptunk a fővárosi önkormányzattól és a Mérleg utcai SZDSZ-központtól. A politikai életet folyamatosan figyelemmel kísérők talán emlékeznek erre, 1991 tavaszán több polgármester kollégámmal együtt megalkotója lettem annak a tiltakozó jegyzéknek, amelynek „Nem hallgathatunk" címet adtuk, és sajtótájékoztatón is ismertettük. Talán ennek nyomán kaptunk ígéretet arra, figyelembe veszi az SZDSZ parlamenti frakciója a véleményünket, de az ígéretből semmi sem lett, sőt a parlamenti SZDSZ-frakció nem tartotta érdemesnek, hogy a szavazásnál az előzetes megállapodáshoz tartsa magát. Az eltelt majd’ 4 évben az adott szó megtartását hiányolom, de „apróságok” is eszembe jutnak, és a közigazgatás tervezett reformjával szemben a túlzott fővárosi központosítási törekvések ellen vagyok. Az előbbiekből is érezhető, az önkormányzati törvény módosítását elengedhetetlennek tartom, de nem az új törvénytervezetben foglaltak szerint.- A budapesti külső kerületek önkormányzati szövetsége soros elnökeként több polgármester társával együtt kifejtette már véleményét az újpesti városházán augusztus elején megtartott sajtótájékoztatón. A sajtó segítségét kérték ahhoz. hogy jelezhessék észrevételeiket. Volt-e eredménye?- Néhány napon át reménykedtünk: talán lesz. Aztán be kellett látnunk, maradtak az udvariassági körök. Ugyan hivatalos csatornán is megérkezett a törvénytervezet, de Demszky főpolgármester úr a személyes találkozót mellőzve, a vitát egymás meggyőzését kirekesztve írásban kérte véleményünket, no és ne feledjem, arról a tervezetről, amelyet 2 nappal később több fórumon átküldve, de a kormány elé került. Természetesen a mi véleményünk nélküli a tervezet. Elismerem, hogy minden párttagot köt a pártfegyelem, de én egy alulról demokratikusan építkező SZDSZ-be léptem be, ezt a nyomvonalat most nem találom. De nemcsak én nem, mint közismert nem én vagyok az egyetlen kilépő, és nem leszek rossz jós, ha azt mondom: lesznek követőim.- Az elmondottakból kitűnt. 4 éven át csatázott saját pártjával, miközben az is közismert: Újpest a legjobban működő kerületek egyike. Nem tartja ezt ellentmondásosnak?- Polgármesterként arra esküdtem: pártpolitikai hovatartozás nélkül kell szolgálnom a város lakosságát. Született újpestiként úgy érzem, nem volt nehéz erre felesküdni. Végigdolgozni nehezebb volt. Akkor azt hittem; azzal teszek jót saját pártomnak, az SZDSZ-nek, ha a rám bízott és általam is elfogadott feladatot, a legjobb tudásom szerint végzem, „működtetem” a várost. De úgy tűnik, ez nem elég a Mérleg utcai központnak. Választanom kellett: az eskühöz legyek hű vagy a párt elvárásaihoz. Az új önkormányzati törvény tervezete azonban arról szól - s ehhez szabad kezet adott az SZDSZ - hogy csorbítja a kerületek önállóságát, a helyi adó egy része. Újpesten mintegy 130 millió forint a fővárosba vándorol, majd eltörlik az általunk adott jogokat, például az, aki Újpesten építkezik, 3 évig adómentességet élvez, az új törvénytervezet nem arra ad lehetőséget, hogy még jobban működjön a helyi oktató munka, az egészségügy, s ha nekünk úgy tetszik, egyik évről a másikra megduplázzuk a kifizetett segélyek összegét. Szűkítik a polgármesterek hatáskörét, s mi tagadás, nem vagyok híve a polgármester-választás közvetlen, polgárok általi választásának. Már csak azért sem, könnyen előfordulhat - hogy csak egyetlen érvet említsek -, egy cég támogatásával lennék polgármester, a testületben lehet, hogy kisebbségben maradok. Ily módon döntéseket meghozni- de továbbmegyek -, azokért felelősséget vállalni szinte lehetetlen. — Van mégis elszántság arra önben, hogy elfogadja ezeket és induljon a helyhatósági választásokon?- Erről még nem döntöttem, bár kétségkívül közeleg az ideje. Tény, hogy kilépésem előtti napokban a helyi SZDSZ-frakció - bár elzárkózott attól, hogy más pártokkal választási szövetségre lépjen - polgármesterjelöltnek választott, s úgy érzem, hogy élvezem annyira az önkormányzatban képviselettel bíró pártok bizalmát, hogy mások is támogatnának. Polgármesterként most az a feladatom, hogy a készülő törvényben a lehető legtöbb garanciát szerezzek arra: az eddig elért eredményeket ne csorbítsák. Ugyanakkor bízom abban, a helyhatósági választáson a kiválasztás szempontjai mások lesznek, másnak kell lenniük. A szó szoros értelmében nem pártokra, hanem azon személyekre kell majd szavazniuk a választópolgároknak- itt Újpesten is -. akit legjobban ismernek, s aki iránt feltétlen a bizalmuk. Elképzelhetőnek tartom, hogy vállalni fogom a jelölést, a megmérettetést. Bár az igazi próbatétel az újabb 4 éves választási ciklus ideje. A lakosság bizalmát kiérdemlő vezetőnek sajnos nagyobb gondokkal kell majd megküzdenie. S továbbra is azzal az erkölcsi kitétellel, amelyet már egy középkori kódexben írásba fektettek: a város első embere felelős az egész lakosságért. Évszázadok elmúltával is érvényes ez a gondolat. Polgármesterként itt Újpesten olyan politikai partnerekre leltem, akik osztják velem - s nemcsak szavakban - a terheket.-bkLapzártakor érkezett: Az önkormányzati törvénytervezet módosítása miatt 19 fővárosi kerület juttatta el tiltakozását Demszky Gábor főpolgármesternek (lásd külön cikkünket). Lapzártakor érkezett Tizenkilenc kerület tiltakozott Tizenkilenc budapesti önkormányzat polgármestere nem ért egyet a kormány, illetve a Fővárosi Közgyűlés által augusztus 26-án megtárgyalandó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításának tervezetével. A szövetségre lépett kerületi önkormányzatok ezért elutasítják a törvénymódosító csomag jelenlegi formájában történő megvitatását. A Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetségének soros elnöke, dr. Derce Tamás elmondta: a javaslatukkal csak a II., a VIII., illetve a IX. kerület polgármesterei nem értettek egyet. Ennek ellenére az újpesti polgármester a IX. és XII. kerületi polgármester kollégájának társaságában egy nappal a közgyűlés előbb tájékoztatta Demszky Gábor főpolgármestert a 19 kerület döntéséről. Derce Tamás úgy vélekedett: a főpolgármester időhúzó taktikát követ, miközben már teljesen egyértelmű, hogy elkötelezte magát az általa képviselt erős, centralizált főváros elképzelése mellett. Ezt tükrözi Demszky Gábor beszélgetést lezáró mondata is, aki annyit közölt a tiltakozó polgármesterekkel, hogy gondolkodni fog javaslatukon. A közgyűlés anyagában szereplő javaslatukat a fővárosi városatyák nem fogják megvitatni, csupán határozatot hoznak arról. A találkozóval kapcsolatban elmondta: a főpolgármester, illetve a beszélgetésen jelenlévő Tiba Zsolt főjegyző sokszor részletkérdésekre terelte a szót, ez egyértelművé teszi, hogy nem a konfliktusok megegyezéses módon történő feloldását tartja szem előtt a főváros vezetése. A tizenkilenc kerület észrevételei közül kiemelendőnek tartotta, hogy a pénzügyi forrásmegosztási kérdésekben továbbra is csak 12 kerület, illetve polgármestere beleegyezése esetén dönthessen a főváros. A kerületi polgármesterek nagy része úgy véli, ha a polgármesterek országgyűlési képviselőkként megválaszthatok, akkor a fővárosi közgyűlésnek is tagjai lehetnének a kerületi polgármesterek. Ezért szerintük minden kerületnek lehetőséget kellene adni arra, hogy a fővárosi közgyűlés testületébe egy-egy választott küldöttet delegálhasson. f Közlemény Az elmúlt napokban személyemet és az SZDSZ újpesti csoportját is érintő, a valóságnak nem megfelelő kommentárok hangzottak el a Szabad Demokraták Szövetsége országos vezetőitől. Nemcsak Dörnbach Alajos urat és Magyar Bálint urat, hanem a közvéleményt is szeretném arról tájékoztatni, az SZDSZ-ből való kilépésemnek nem az az oka, hogy elveszítettem a helyi csoport bizalmát. Csak a tények kedvéért jegyzem meg, augusztus 8-án az SZDSZ újpesti csoportjának gyűlésén igennel válaszoltam arra a kérdésre, vállalom-e pártom képviseletében a polgármesteri jelölést. Egy héttel később, augusztus 15-én, a teljesen szabályszerűen összehívott csoportgyűlésen az SZDSZ újpesti csoportja úgy határozott: 1. Az SZDSZ újpesti csoportja a helyhatósági választásokra nem köt koalíciót, egyedül indul: 2. Felhatalmazott egy 5 tagú delegációt arra, folytasson tárgyalásokat a helyi MDF, KDNP és a Fidesz képviselőivel arról, hogy a fent nevezett 3 párt a helyi SZDSZ polgármesterjelöltjével, dr. Derce Tamással szemben ne indítsanak jelöltet és a pártok a polgármester-választás során támogassák. Az SZDSZ Mérleg utcai vezetésének arra irányuló szándékát, hogy a csoportgyűlésen készült jegyzőkönyvek példányait utólag bekérve megkérdőjelezze az újpesti csoport és az általam elmondottak igazát, a tények ismeretében érthetetlen. dr. Derce Tamás Újpest polgármestere Budapest, 1994. augusztus 25.
