Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-10-02 / 18. szám
Nem csak a rákospalotaiak ügye Aláírásokat gyűjtenek A rákospalotai szemétégető ügye időről időre nagy port kavar, s annál is inkább érdekli az újpestieket, mert azzal ugyan egyetértenek, hogy a keletkező szemetet valahol el kell égetni, de mint időközben nyílt titokká vált: a szemétégető sajnos a környezetre ártalmas anyagokat is kibocsát. A kémény füstje már másfél kilométeres körzeten belül is lecsapódik, s ebbe már beletartozik például kerületünk határán belül a káposztásmegyeri lakótelep is. A szemétégető tervezett bővítéséről szólva a rákospalotai önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, ezentúl csak környezetbarát beruházásra adják szavazatukat. Mint a lapunkat rendszeresen olvasók talán emlékeznek arra, Czibik Tamás, a szomszédos kerület polgármestere részt vett az újpesti képviselő-testület júniusi ülésén, ahol arról döntöttek, hogy a két kerületet érintő közös ügyeket ezentúl kölcsönösen „átbeszélik”. Nos, a folytatásra van is példa. Erről tájékoztatta lapunkat Buzna Ferenc, az újpesti önkormányzat képviselője, környezetvédelmi tanácsnok. A XV. Kerületi Polgári Érdekvédelmi Egyesület ugyanis tiltakozó akciókkal - levelekkel, alírásgyűjtésekkel -, kívánta felhívni a figyelmet arra: bővítsék füstgázmosó felszerelésével, korszerűsítésével a meglévő hulladékhasznosító-művet, a beruházás második üteme pedig ne Rákospalotán valósuljon meg. A tervezett BKV-autóbuszgarázs, amely szintén nem környezetkímélő, máshol kerüljön kialakításra. A palotai Polgári Érdekvédelmi Egyesület a XV. kerületben ezideig 1600 aláírást gyűjtött a fenti célok érdekében. Újpesten 4 helyszínen: Káposztásmegyeren, az Általános Művelődési Központban, a városközponti Ady Endre Művelődési Központban (Tavasz u. 4.) valamint a polgármesteri hivatal mindkét ügyfélszolgálati irodájában - a Városházán, valamint a Galopp utca 10-14. szám alatt lévő ívekre várnak aláírásokat. Ezeken a helyszíneken lehetőség van a téma részletesebb megismerésére is... „Barátságban a környezettel" címmel a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat és a XV. kerületi önkormányzat színes nyomású kiadványt jelentetett meg a hulladékhasznosító-mú'ró'l. A kiadványban európai kitekintésre is mód nyílt: nevezetesen, a bécsi hulladékhasznosító-mű bemutatására. A kék Duna partján álló ipari létesítmény nemcsak környezetkímélő, de látványnak is impozáns, sőt a toronyban - a füstgázmosó alatt! - kilátó is épült... Irodaszékeink bőr, műbőr, szövet, fémvázas, szánkótalpas, forgóvázas, gázliftes, kézi mechanikás, illetve rugóval szabályozott háttámlás kivitelben alacsony és közepes árszinten kaphatók. Korszerű hazai és import gyártmányú irodabútorokat forgalmazunk. Soennecken, Bene, Schneider irodaszereket igény szerinti ütemezéssel szállítunk. Katalógusainkkal készséggel felkeressük Önt, vagy fenti címen megtekintheti az árukat. Alagút a Duna alatt? Az Új Magyarország napilap 1993. június 23-i számában dr. Tóth Imre muzeológus „Meddig terjedhet a lokálpatriotizmus?” címmel újpesti vonatkozású cikket közölt. Lényege a következő: Az újpesti általános iskolák 1993. évi helytörténeti vetélkedőjének 79. számú kérdése így hangzott: „Éltek-e a mai Újpest területén rómaiak? Igaz-e, hogy a Duna alatt alagutat építettek, ha igen, hol található az?” A válasz: „Igaz, a Megyeri csárda pincéjében.” Dr. Tóth Imre, mint a zsűri tagja, ellenezte a kérdés szerepeltetését, mert a római alagút létezését valótlannak tartotta. Az egyik iskola csapata mégis megkapta e kérdést, és a gyerekek - a helyes válasz tudatában - igennel feleltek. Ekkor Tóth Imre elmagyarázta nekik, hogy ez tévedés, mert a rómaiak még nem ismerték azt az építési módszert, amivel a helyi laza rétegekben a Duna alatt alagutat tudtak volna készíteni. A magyarázat segítségét később azok a szakemberek is megerősítették, akik a dunai római erődvonal kutatásával foglalkoznak. Honnan eredhet mégis a római alagút tényként való kezelése? Az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény kiállítási ismertetőjében ez áll: „Az ókorban Újpest területén kelták, szarmaták és rómaiak éltek, akik a Duna alatt egy Békásmegyerre átvezető alagutat építettek. Ennek bejárata, jelenleg befalazva, a Megyeri csárda pincéjében látható.” Hasonló megfogalmazásban, tényként szerepelt a fenti mondat az_ Újpest című vetélkedőre készült útmutatóban is. Mindkettő név- és dátum nélkül jelent meg. Újpesten állítólag még szájhagyomány is utalt erre korábban. Érdekes viszont, hogy sem a Bokor László-féle, sem a Gerelyes Ede által szerkesztett vaskosabb helytörténeti szakmunkák egyikében sincs ilyen adat. Ezek után kíváncsian várjuk a névtelen szerző bizonyítékainak részletes ismertetését a római alagútra vonatkozóan. Tóth Imre cikkére két olvasó hozzászólását is közölte az Új Magyarország (Kiss László: „Márpedig alagút - van!” címmel VII. 8-án, és dr. Ghimessy László: „Van alagút a Duna alatt!” címmel VII. 24-én). Nem tudom, hogy a címeket a levélírók, avagy a szerkesztő fogalmazta így, de az eredeti kérdésre - a római alagútra - nézve eleve elhibázottak. A cikkek ugyanis a XX. században épített vízvezető-alagutakra hívták fel a figyelmet, amiért íróikat köszönet illeti. Ezek létesítéséről dr. Kelemen János - dr. Vajda Zoltán „A föld alatti város” c. könyvében is (Bp„ 1981. Műszaki Könyvkiadó) található utalás. ,A vízellátás fejlesztésével függ össze a 30-as évek két jelentős műszaki alkotása, a békás- megyeri és a káposztásmegyeri vízvezető alagút, amely a Szentendrei-sziget víznyerő kútjait kapcsolja össze Budával, illetve Pesttel a Duna alatt. A békásmegyeri vízvezető-alagút bányászati módszerrel épült és benne csővezetéken keresztül vezették a vizet, így járható volt. A káposztásmegyeri alagutat pajzsos módszerrel építették, előre gyártott elemekből. Ennél az alagútban nem helyeztek el vízcsöveket, a vizet magán az alagúton vezetik át. A harmadik Duna alatti alagút az 50-es évek második felében készült el, a Margitszigeti hőforrások melegvizét vezeti Új-Lipótváros lakásaiba. 1980-ban a békásmegyeri lakótelep vízellátására, a negyedik Duna alatti vízvezető-alagút is megépül.” A fentiek után az is lehetséges, hogy az az állítólagos újpesti hagyomány, mely a római alagutat említi csak az 1930-as években keletkezett, az események félreértése nyomán. Az újpesti ' helytörténészek közös feladata a múlt emlékeinek alapos feltárása és pontos leírása, ami nem könnyű munka, de eredményes csak így lesz. Mihály Péter A rajzon: a káposztásmegyeri vízvezető alagút a Duna alatt (30-as évek) őlb ORSZÁGOS TAKAREKPENZTAR ES KERESKEDELMI BANK RT. Legyenek Önök is Ügyfeleink Újpesten! Üzletági szolgáltatásainkkal, banki szaktanácsadással az alábbi fiókjainkban várjuk Önöket: Kerületi fiók Mártírok útja 56-58. Takarékbetét- és értékpapír-ügyintézés Safe-kezelés Vállalkozói folyószámlavezetés Hitelügyintézés Körzeti fiók Berda J. u. 48. Lakossági folyószámla-, valamint betét- és értékpapírügyintézés Kerületi fiók Árpád út 63-65. Valuta-deviza ügyintézés Letételhelyezés „Ausztria-lottó’’ ólb BANK Körzeti fiók Kordován tér 4. Takarékbetétek és értékpapírok forgalmazása Ifjúsági és Új Otthon takarékbetét Lakásigénylési letét Nyugdíj-előtakarékossági betétszámla-kezelés Lakossági folyószámla-ügyintézés „AUSZTRIA LOTTO” befizetés ATS-ben, nyereménykifizetés OTP BANK, MINT MINDIG w I $ nr A szerkesztőség címe: Polgármesteri Hivatal 1 I % a. jf | 1042 Budapest, István út 14. Telefon: 169-3658; Fax: 169-3518 Kiadja: a IV. kerületi Önkormányzat a IV. kerületi Önkormányzat Készült: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest (93-2724) kéthetente megjelenő lapja Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató Terjeszti, Újpest valamennyi lakásába eljuttatja: Felelős szerkesztő: Bangha Katalin a STUDENT Diákszövetkezet
