Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-02-06 / 1. szám
A kert a szaléziaké Újpesten, a Zichy Mihály utca régi, de takaros házai között egy embermagasságban gazzal benőtt telek hívja fel magára a figyelmet. Egyik oldalán a római katolikus plébánia felé vezető keskeny gyalogösvény fut, a másik oldalán hatalmas nagy, ezüst színű hőtávvezeték. Ez az a föld, azaz 1470 négyzetméter alapterületű, kert megnevezésű telek, amely a IV. kerületi önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján visszakerül az egyházhoz. Nevezetesen a Szalézi Szent Ferenc Társaság Szent István Királyi Tartományához... Az önkormányzat több egyházzal több telek és épület tulajdonjogát szeretné tisztázni - mondja dr. Vitáris Edit jegyző. - A szaléziaknak visszaadott telek első a sorban, és bizonyos értelemben mindkét fél számára példaértékű, rövid idő alatt és „közmegelégedésre” sikerült a döntést előkészítenünk majd meghoznunk. A telek sajnos nem beépíthető, hőtávvezeték húzódik az egyik oldalán. Az egyház visszaigényelte. Jogos tulajdona. Bár, hogy szolgalmi útról gondoskodnia kell, behatárolja a telek használhatóságát.- Mit kezdenek ezzel a területtel? - kérdeztem Tímár Mihály ekonómust, aki a szaléziakat képviselte az önkormányzati testületi ülésen.- Régi vágyunk volt, hogy ezt, a mások számára értéktelen kertrészt visszakapjuk - mondja az ekonómus. Aki ismeri a templomot, tudja, hogy elölről négy méter magas, csúf betonkerítés takarja. Az épület maga műremek, ráadásul becses az újpestieknek, hiszen a városrészt alapító Károlyi István gróf karitatív ügyek iránt fogékony feleségéről, Clarissáről kapta a nevét. Nos a templom, a hozzá kapcsolódó plébánia, hátulról, a Zichy Mihály utcából nézve sem „fest jobban”. Az itt meghagyott keskeny gyalogösvényen lehet bejutni a plébániához. Most, hogy a kert teljes egészében a szalézi rendhez tartozik majd, lehetőség lesz a rendbehozatalára és szeretnénk - a plébános úrral egyetértésben - egy kis játszóteret kialakítani. Remélve, a környékbeli emeletes házakból és máshonnan is érkeznek majd a szabadidő eltöltésére gyermekek. Mivel a telekre építeni nem lehet, hosszabb távon a plébánia bővítését célozzuk.- Hogy a gyermekekkel kívánnak foglalkozni, számukra legalább egy játszótér „erejéig” kedvezni, egybecseng a szaléziak régóta követett eszméjével és a kicsinyek szerete• tével...- Valóban. Katolikus szerzetesrendünket Don Bosco - Bosco Szent János - alapította 1855-ben. Feladatunknak az ifjúság, elsősorban az elhagyott, illetve árván maradt gyermekek képzését és nevelését tekintjük. Don Bosco a rendet a szelídség és jóság szentjéről, Szalézi Szent Ferencről nevezte el, kifejezve ezzel, hogy tagjaitól sem vár különleges életvitelt, csak olyat, amilyen minden kereszténytől elvárható. Mi nem kérdezzük, ki milyen vallá- sú, ha bajba jutott, szeretnénk segíteni, a támaszává válni. Ilyen értelemben megelőző munkát is végzünk, a már megtévedt ifjakat pedig szeretnénk a társadalom becsületes tagjaivá nevelni. S, ha ezt a nevelőmunkát kulturált körülmények között végezhetjük, ez külön örömmel tölt el bennünket. Ehhez ad majd segítséget az a kertnyi földterület is, melyet Újpesten ismét birtokba vehetünk... Segítség a szülőknek Az óvodásból iskolás lesz Nem kevesebbre, mint az újpesti általános iskolák ajánlatának összegyűjtésére és kiadványba szerkesztésére vállalkozott immár második alkalommal a IV. Kerületi Önkormányzat Közművelődési és Oktatási Bizottsága, népszerű nevén a K. 0. B. Céljak az volt, hogy megkönnyítsék a szeptembertől első osztályba menő kicsinyeknek, azaz elsősorban szüleiknek az iskolaválasztást. Az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház segítségével megjelentetett kiadványt az elmúlt napokban valamennyi nagycsoportosóvodás térítésmentesen vihette haza. Mint az előszóban is olvasható: Újpest valamennyi, szám szerint 21 általános iskolájának igazgatóját kérték fel, írja le mindazt, amit nyújtani tadnák a kisgyermekeknek, igy iskolánként megtalálható, hol milyen pedagógiai munka folyik, hány első osztályt indítanak, milyen tagozatok, szakkörök közül választhatnak az 1993/94-es tanévben a családok. A kiadvány valóban segítség, sőt érdekes olvasmány azoknak Ls, akik majd később kerülnek szembe az iskolaválasztás terhével. Nem is ünneprontásként szánjuk: a valóban igényes nyomdai kivitelű füzetben célszerű lett volna röviden bemutatni az említésre kerülő oktatási programokat, hiszen a Lovász- Ramankovics- és Nyik program, vagy éppen a Zsolnai, a Tolnainé féle program lényegével sok szülő nincs tisztában, és sajnos e kiadványból sem lesz tájékozottabb. Az Újpesti Gyermek- és ifjúsági Házban február 22-27. között e témához kapcsolódva megrendezik az Általános iskolák Börzéjét. Biztosítva ezáltal, hogy a program során a szülök az előbbi és sok kérdésükre szakavatott személyektől kaphassanak felvilágosítást. Érdekli Önt, hogyan lehet UU U V w forintból legálisan milliókat teremteni? Kezdő vállalkozások, reklámszervezők, kialakult értékesítési hálózatok tagjai! Várjuk jelentkezésüket egy nemrég indult hálózat bővítéséhez. •Sándor Attila 112-5160 Molnár László 157-3437 Nagy Jánosné 180-6370 ezt kár kihagyni... tc/vclé-ii* Reklámfény Stúdió_____________ 1046 Budapest. Lóverseny tér 5. 1 Telefon/Fax: 1 Ó0-6370 Fény! Reklám! Érvényesülés! Világító reklámtáblák! Kül- és beltéri reklámhordozók, forgó cégérek, világitó betűk, cégtáblák, piktoqramok, eligazító táblák, fényújságok, reklámgrafikai megoldások HULLÁMSÍRBAN Január közepén, egy csütörtöki napon hallottuk a borzalmas hírt, magyarok is tartózkodtak a Baltitengeren szerencsétlenül járt lengyel komphajó fedélzetén. Egyikük, Small István neve Újpesten sokaknak ismerős. Talán még fel is idéződik egy fiatalember arca, alakja, aki szövőgépeket javított Small István édesapja, akit szintén Small Istvánnak hívtak, az Újpesti Gyapjúszövőgyárban dolgozott művezetőként, az édesanya ugyanott volt a szövődében. Amikor pályaválasztásra, továbbtanulásra került sor, talán családi vitát sem okozott, a fiú milyen szakmát válasszon. Tizenhét évesen ifjabb Small István a szülei munkahelyén ismerkedett a szövőgépek bajaival és hat éven át keresték a szövőnők az ifjú mestert, ha elromlott a gépük. Sajnos, ma már nem lehet megkérdezni tőle, a csattogó monstrumokból lett-e elege, vagy a több műszakból? Talán a szövődé csarnoka bizonyult szűknek a Berni utcában? Többre, másra vágyott? Mindezt csak találgatni lehet. Tény: a katonaság után az Ikarushoz ment dolgozni, onnan a Volánhoz. „A gépkocsivezető szakmát nagyon szeretem” - mondogatta többször is. Nagy szerencsének érezhette, mikor ahhoz a magyar közlekedési vállalathoz került, ahol a legtöbb lehetőség adódott e földrész bebolyongására, ahol addig csak térképen látott, könyvekben olvasott országokba, városokba juthatott. A Hungarocamionnál jól érezte magát, hiszen azt csinálta, amit szeretett A kollégák között nagy népszerűségnek örvendett az örökösen jókedvű, viccmesélésre, egy kis ugratásra mindig kapható pilóta. Teltek-múltak az évek, kilométerek tízezreit tette meg a szürke szalagon. Idén januárban Lengyelországba szólította őt a fuvar. Megérkezett. Lerakodott, az újabb rakományért Svédországba kellett átmennie. Hosszú évek óta ezen a vonalon kompoz- nak a kamionok át a Balti-tengeren - a svéd Ystad- ba. A vagonokat, a kamionokat, a személykocsikat most is elhelyezték a kompon, a pilóták - valószínűleg szokás szerint - felmentek a kabinjukba. Talán egy kicsit beszélgettek még, aztán aludni tértek. Innen, hogy velük mi történt pontosan, nem tudjuk, lehet soha nem is fogjuk... Azon a csütörtöki napon, mikor meghallottuk a hírt, még nagyon bizakodtunk, aztán reménykedtünk, végül valamiféle csodát vártunk. De egyre rosszabbat sejtetők voltak a tudósítások. Az a légbuborék, melytől azt vártuk, életben tartja az embereket, mint afféle buborék, nem bizonyult hosszú életűnek. Szétpattant azzal az értesítéssel, hogy a hajó a tenger mélyére süllyedt, az 1967 óta nem tapasztalt ítéletidő nem csendesedett, a mentőbúvárok nem tudtak lemerüloi. Small Istvánt, 14 sorstársával együtt, ezideig nem találták meg. A tragédia mélyen megrendítette az embereket, hiszen elkerülhető lett volna. Öreg, rossz komp, emberi mulasztások sorozata, tomboló természeti erők - és 39-en lelték a halálukat a tízméteres hullámok között a 2 fokos vízben. A többi utas eltűnt. A szakértők minden bizonnyal kiderítik, mi okozta a szörnyű katasztrófát. Biztosan megszigorítják a biztonsági intézkedéseket is. De ez a kétség és remény között napokig hánykolódó családtagok, rokonok, ismerősök fájdalmát nem tudja enyhíteni. Papp Erzsébet
