Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1993-04-03 / 5. szám

Rovatunk az Önök véleményét tárja az olvasók elé, az Írások tartalmával az Újpest szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk - terjedelmi korlátok miatt - a beküldött le­veleket, írásokat rövidítve közli. Tiszteli Szerkesztőség! Idős, beteg, gyengén látó vagyok. Március 4-én elindul­tam, hogy az útlevelem megcsináltassam. Az út nagyon síkos, csúszós volt. A rendőrségen kiderült, hogy a fényképem nem jó, újat kell hozni. Én elkeseredtem, hogy ebben a csúszós időben hogy fogok elmenni a fényképészhez és ide vissza. A rendőrségen ült egy úr, civilben, felajánlotta, hogy elkísér és vissza. Nem akartam hinni a fülemnek, hogy ilyen is van. A hölgy azt mondta: ne tessék félni, nyugodtan elmehet az úrral, a férjem... Horváth Béla, a IV. Kerületi Rendőrkapitányság főtörzsőr­mestere (közrendvédelmi osztály) szabadnapos volt és bement meglátogatni a feleségét. Szeretném, ha megdicsérnék ezt az embert, mert elkísért a fényképészhez, a postára, és vissza a rendőrségre. Nagyon köszönöm neki még egyszer is és kívánom, hogy sok ilyen dolgozója legyen az újpesti rendőrkapitányságnak... Nagy Györgyné Bp. IV., Mikszáth K. u. Ki volt Éber Nándor? Március 15-re emlékezve Újpesten két sírhelynél tartottak ünnepélyes megemlékezést a Megyeri úti temetőben. Közülük Lebstück Mária életútja ismertebb, egykor Újpesten is lakott, emlékét utcanév és emléktábla őrzi. A másik síremlék alatt Éber Nándor nyugszik, akinek földi maradványait hajdan Új­pesten élt rokonai hozatták ál a Kerepesi úti 1848/49-es par­cellából. A sír felszámolását sikerült megelőznöm azzal, hogy 1971-ben a Hadtörténeti Múzeum segítségével védetté nyilvá­nították. A sír így megmaradt, de 1990-ig évről évre csak meglétét és gondozatlanságát tapasztalhattam. Halálának 100. évfordulóján, 1985-ben a Magyar Nemzetben méltattam élet­útját és felvetettem a koszorúzás és utcanévadás gondolatát is. 1989-ben az újpesti tanácsnak tettem javaslatot mindezek mi­att. 1990 óta - egy év kivételével - Éber Nándor emlékének ápolása is valóra vált, s ezért köszönet illeti azokat a tisztvise­lőket, pedagógusokat és diákokat, akik felkarolták e nemes ügyet. Éber Nándor (Eberl Ferdinánd) 1825-ben született Budán. Apja, Eberl János cs. kir. számtanácsos, anyja Jakubikska Aloyzia volt, tehát származásukat tekintve nem magyarok. Hét gyermekük közül (5 leány, 2 fiú) Nándor a diplomatapá­lyát választotta, s a bécsi keleti akadémia elvégzése után, 1848 elején Konstantinápolyban (ma Isztambul) osztrák kö- vetségi titkár lett. A márciusi forradalom hírére azonban haza­utazott. A szabadságharc alatt a független magyar külügymi­nisztériumban Batthyány Kázmér elnöki titkára volt. Beosztá­sa bizonyította, hogy a szülőföld szeretete mellett a magyarsá­got is vállalta. A világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált, majd 1851-ben Londonba utazott. A magyar emigrá­ció (tisztek és közlegények) azon fáradozott, hogy külföldi se­gítséggel próbálja az ország függetlenségét visszaállítani. Éber rendkívüli műveltsége és kiváló nyelvtudása révén a lon­doni The Times újság tudósítója lelt. 1853-56 között a krími (orosz-török) háború hadszíntereit járva írta beszámolóit. Omer táborában ezredesi rangot kapott, majd Faud basa ve­zérkari főnöknek nevezte ki. 1859-ben Klapka György hívására - a Times beleegyezé­sével - Turinba (ma Torino) utazott, ahol a magyar légió szer­vezésében segédkezett, majd a magentai csatában is részt vett. Az olasz-francia katonai szövetség a győzelmek ellenére fel­bomlott, a franciák 1859-ben békét kötöttek az osztrákokkal. A magyar emigráció ezután Garibaldi oldalán látta távlati re­ményeinek megvalósítását, így az Itália egyesítéséért folyó harcokban aktívan részt vállalt. Ébert 1860-ban, a palermói csata után Garibaldi ezredessé nevezte ki, majd Tiirr István betegsége miatt elvállalta egy több mint 3000 főből álló se­regrész irányítását. Az Éber-dandár - nemzetközi összetételű volt, de beletartozott a magyar gyaloglégió és huszárság - Szi­cílián és Calabrián át Nápolyig nyomult, s győztes csatákat ví­vott a Bourbon-seregekkel szemben. Éber helyett lapja kény­telen volt másik tudósítót alkalmazni. A győztes Garibaldi se­regeit a piemonti monarchista erők - a magyar légió kivételé­vel - 1860 októberében feloszlatták, így Kossuth nagyszabású haditerve nem valósulhatott meg. Ez az olaszok osztrákok el­leni további harcára alapozódott, s három irányból tervezett betörést Magyarországra is. Éber visszatért a Times szolgála­tába, de 1863-ban a lengyel felkelés hírére ismét el akarta hagyni állását. Ebben a magyar légió is szerepet vállalt volna, de az olasz katonai körök nem engedélyezték, s állomáshelyét Alexandriába tették. Éber ezután 1867-ig Konstantinápolyban és Athénben volt tudósító, majd a kiegyezéskor hazatért. Itthon országgyűlési képviselőként te­vékenykedett 1885. február 25-én bekövetkezett haláláig. A Times 1878-ig alkalmazta, mint leve­lezőt. Éber Nándor életútjának nagy része - újságírói tevékenysége mellett - a haza függetlenségé­nek visszaállítására irányult. Éle­tének epizódjairól Egressy Gá­bor, Jókai Mór, Mikszáth Kál­mán és Krúdy Gyula is írt. Emlé­két őriznünk kell, hogy vele együtt az olaszországi magyar légió ismert és ismeretlen alakjai se merüljenek el a feledés homályába. A képen: Éber Nándor (1825-1885), mint Garibaldi tábornoka látható Mihály Péter IV., Lebstück M. u. A) Hol vagy, Városkapu? Nap mint nap az újpesti metrón hallom fennhangon, hogy... Újpest-Városkapu megálló. Felmegyek a felszínre, keresem a városkaput, sehol nem találom, mert nincs. Mégis emlegetik a nem létező városkaput. Ha már kitalálták, javaslom, hogy igazán legyen Újpestnek egy városkapuja. Újpestnek a szimbóluma lenne! Építsék fel ott, ahol ezt naponta félóránként, tízpercenként hangosan mondogatják. Mégpedig az Árpád út végén a Váci útra nézve, illetve a Dunára nézve. Ez aztán lenne egy igazi városkapu ró­mai módra, ország-világ csodálatára lássák, ez itt Újpest Vá­roskapuja! Újpestnek több mint százéves múltja van, az asztalosok városa, a gyáróriások városa, a munkásság fellegvára. Az új­pesti önkormányzat az építéshez kérhetné a gyárak, üzemek segítségét. Újpest nem csak egy rohanó, lelketlen város le­gyen, hanem minden újpesti polgár érezze, hogy Újpest az ő városa. Kérem az önállósult Újpest újság szerkesztőségét, hogy a javaslatot propagálja és továbbítsa a városháza felé. Az ötlet bizonyára felkeltené a városatyák tetszését. Remélem, nem­csak egy „mosollyal” fogják jutalmazni a javaslatot. Tisztelettel: Fejér Zoltán nyugdíjas, lokálpatrióta (80 éves) Bp. IV., Mikszáth Kálmán utca Tisztelt Uram! Az Újpest Újság szerkesztőségéhez eljuttatott „Hol vagy, Városkapu?” c. levelére szükségesnek tartom, hogy néhány dologról tájékoztassam. Az észak-déli metróvonal újpesti szakaszának építésekor, annak befejező stádiumában az akkori Tanács Végrehajtó Bi­zottsága részére felkérést adott a METRÓBER, hogy testületi döntés formájában adjon javaslatot a megálló elnevezéséről. A VB számára magam tettem ajánlatot mindkét újpesti megál­ló nevének meghatározására, ezek közül a VB az Újpest Vá­roskapu nevet elfogadta. Teljes mértékben igaza van abban, hogy a megállóból ér­kező, illetve az Árpád úton közlekedő gyalogosok a metró- megálló közvetlen környezetében jelenleg beépítetlen, kör­nyezeti állapotát tekintve rendezetlen összképet tapasztalhat­nak. Úgy gondolom azonban, hogy a metró megjelenése Új­pesten az egész nyomvonalat, de elsősorban a megállók köz­vetlen környezetét rendkívüli mértékben felértékelte, így reá­lis lehetőség van arra, hogy megfelelően előkészített tervek alapján az Árpád úti térfal rendezése egybeeshessen olyan nagyívű építészeti akció végrehajtásával, mely a metrómegál­ló kiemelt értékével arányban álló új létesítményt hoz létre. Ennek érdekében a szükséges előzetes szabályozási terveket az önkormányzat elkészíttette és jóváhagyása megtörtént. Mivel a terület - épp a metró építése miatt - a fővárosi és a kerületi önkormányzat között vegyes, de tisztázatlan tulaj­donviszonyú, elsődlegesen a tulajdonlás kérdését kell rendez­ni és csak ezt követően, a kölcsönös érdekek alapján kezde­ményezhetjük a szükséges építészeti tervek előkészítését, az ingatlanok hasznosítását. A városkapu kialakítására tett javaslata az előzőek fényé­ben feltételezhetően félreértésen alapszik, hiszen magát a vá­roskapu-beépítést nem az Árpád út mentén, hanem a met­rókijárat közvetlen környezetében látom szükségesnek megvalósítani. A Duna felől tekintve*az Árpád út indítósza­kaszán már kialakultnak tekinthető az az építészeti kapuzat, melyet az 50-es években megépített ún. „MAHART-házak” jelentenek. Ezeknek ugyan vitatható építészeti értéke, de ten­gelyes szimmetriájuk mindenképpen megfelel a forgalmi út indításával kapcsolatos városrendezési igényeknek. Tisztelt Uram! Levelét mindazonáltal érdeklődéssel és örömmel tanulmányoztam, ötlete feltétlenül figyelemre méltó. Felajánlom Önnek, hogy kérésének megfelelően folyamatosan tájékoztatom Önt a Városkapu megálló építésével kapcsolatos fejleményekről. Tisztelettel üdvözli: Berényi András főépítész Az Újpest szerkesztősége várja leveleiket! Közzétesszük véle­ményét, írja meg, mi az, ami nem tetszik önnek, és örömmel közöljük azt, amivel elégedett. Címünk: 1042 Bp., István út 14. SOMA TOÜRS BT. UTAZÁS! AJÁNLATOK BEVÁSÁRLÓ- ÉS VÁROSNÉZŐ UTAK Bécs, Graz ápr. 3. 900 Ft Bécs-Schönnbrunn ápr. 24. 950 Ft Puchberg-Marcipán Múzeum ápr. 12. 1100 Ft Szafaripark belépővel ápr. 3. felnőtt 2000 Ft gyermek 1800 Ft Máriazell ápr. 12. 1400 Ft NONSTOP UTAK Trieszt-Tarvizió minden pénteken 2500 Ft Velence városnézéssel ápr. 23. 2600 Ft München, Stuttgart csütörtökönként 3500, ill. 5000 Ft Húsvét Erdélyben ápr. 8—12-ig 7500 Ft + 5 nap fp. Olasz, görög, spanyol apartmanok, London, Svédország, Svájc, Párizs. Belföldi utak nagy választékban. Csoportok részére busz bérelhető. Kedvezmények! Színházjegy árusítása folyamatosan április hóra. Újpesti Áruház, 1041 Bp., István u. 10. ^ Telelőn: 169-5155/33-as mellék, 168-2967 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom