Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-04-03 / 5. szám
A LAKOSSÁG NÉLKÜL NEM MEGY... A Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi és Városrészi önkormányzatokat segítő csoportja március 6-án egynapos konferenciát rendezett (folytatására 27-én került sor), amelynek egyéni előadójaként Dr. Derce Tamás újpesti polgármestert kérték fel, hozzászólása „A civil szervezetek és a képviselői testület kapcsolatai" címet kapta. • Polgármester úr, kérem beszéljen arról, hogy van-e, és ha van, milyen a kapcsolat a civil szervezetek és az önkormányzat tevékenysége között? Ha pedig nincs, vagy nem megfelelő, hogyan lehetne azt kiépíteni és működtetni?- Az a meglátásom, hogy az 1990-es választásokat követően az önkormányzatok lebegő állapotba kerültek a lakosság és a Polgármesteri Hivatal között - legalább is az önkormányzati törvény szerinti működésük során. A rendszerváltás azzal a következménnyel is járt, hogy a mai önkormányzatok a korábban nem igazán jól, de valahogyan mégis működő lakossági kapcsolatai gyakorlatilag megszűntek, megszakadtak. • A Hazafias Népfrontra és hasonlókra gondol?- Igen. Ha ezek a szervezetek komolyan vették volna a lakossági kapcsolatukat és nem valamiféle „önigazoló” tevékenységbe mentek volna át, akkor ezek a lakossági kapcsolatok akár jól is működhettek volna. Valahogyan, szűk keresztmetszetben, nehézkesen így is működtek, de mert ezek megszűntek, ha nem is azokban a formákban, de újra ki kell építeni a kapcsolatot a lakosság és az önkormányzatok között. Meg kell találni ennek az intézményes formáit! A különböző jogszabályokban szétszórva ezek fellelhetők, ezekre van lehetőség. A városrendezési tervet például jóváhagyás előtt ki kell állítani, az érintett lakosság véleményét meg kell hallgatni, figyelembe kell venni. Hasonlóképp a költségvetés elfogadásánál a különböző szakszervezetek javaslatait is figyelembe kell venni. Azonban ezek mindig csak egy-egy tevékenységhez kötődnek, holott a valóságban olyan lakossági kapcsolatot kell kialakítani, amit nem osztok fel, nem szelektálok, hanem ahol intézményesített formában, de minden közügyben el tudja mondani a lakosság a véleményét, javaslatait. • Van-e ennek ma valamiféle fóruma?- Nincs, de mi itt a hivatalon belül megpróbálunk egy olyan rendelettervezetet előkészíteni, amelynek Újpest Önkormányzatának képviselő-testülete március 30-án, lapunk nyomdai munkálataival egy időben tartotta rendes ülését. Az előzetesen kiadott meghívó szerint 6 napirendi pontot tárgyalt a testület. Vajda Pál gazdasági alpolgármester volt az előadója az első két napirendi pontnak: Nevezetesen „Javaslat a Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal 1992. évi költségvetési beszámolójáról szóló rendeletre” című, illetve a „Budapest Főváros Újpest Önkormányzatának intézményei és a Polgármesteri Hivatal 1992. évi pénzmaradványának elszámolása és javaslat a pénzmaradvány felhasználására” címűnek. A közművelődési bizottság indítványára, amely a 23/1993. II. 9-i határozat alapján született, az Újpesten működő, segítségével megkíséreljük intézményesíteni, hogy visszaállhasson a lakossági részvétel. Amikor ez a rendelettervezet elkészül, ugyancsak lakossági vitára bocsátjuk, hiszen működtetni is ők fogják. • A Közéleti Egyesület vagy hasonlók sem nevezhetők ilyen fórumnak?- Én most a lakossági fórumokról generálisan beszélek. Természetesen más formái is vannak a lakossági részvételnek. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időkben már lehetőség nyílt az úgynevezett „civil” szervezetek kialakítására. Egyesületek, klubok, pártok, társaságok jöttek így létre, és már az is valamiféle lakossági kapcsolat, ha ezekkel a szervezetekkel van kapcsolata egy önkormányzatnak, de ezek eleve valamiféle meghatározott érdeklődési kört, tevékenységi irányt jelentenek, és a lakosságnak csak egy szeletét képviselik. Ez nálunk úgy működik, hogy a szervezeti és működési szabályzatunk lehetővé teszi, hogy mindazon civil szervezetek - beleértve a pártokat is -, amelyek ezt az igényüket a hivatalnál bejelentik, minden képviselő-testületi ülés előtt megkaphatják a testületi ülés anyagát, az önkormányzat vezetőivel találkozva azt véleményezhetik és egyénileg vagy szószólójuk, esetleg a vitavezető által a képviselők elé tárhatják megfontolás végett. Én ezt azért tartom jónak, mert a civil szervezetek maguk is önkormányzatok. Egy önkéntes tűzoltóegyesület épp úgy önkormányzat, ahogyan az egy nyugdíjasklub, vagy az ÚTÉ is, csak mindegyik más-más területen az. Az én felfogásom szerint Újpest Önkormányzatának egyik alapvető feladata a kis, helyi önkormányzatokat összefogni és véleményüket integráltan megjeleníteni. Méghozzá úgy, hogy az egész, nagy ön- kormányzat érdekeit egybevonva képviselje. A generális megoldás azoknak szól, akik nem tartoznak egyik civil szervezethez sem, és az a lakosság többsége. úgynevezett „civil” szervezetek támogatásának, valamint a sportalap létrehozásának kérdésében való döntés előkészítésére szintén a gazdasági alpolgármester tett javaslatot. Dr. Vitáris Edit jegyző volt az előadója annak a rendelettervezetnek, amely az adóigazgatási feladatot ellátó dolgozók anyagi érdekeltségéről szólt. Szintén a jegyző volt előterjesztője a köztársasági megbízott észrevételeinek, valamint az Újpest jelképeit összegző önkormányzati rendeletnek. Dr. Derce Tamás arról, a megalkotandó rendelettervezetről szólt, amely a hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseit tartalmazza. A testületi ülésen elhangzottakat következő lapunkban ismertetjük. „Hiszek abban, hogy a kerület lakóinak többsége partner lesz ezeknek a terveknek a megvalósításában..." - mondja Újpest polgármestere A lakosság többsége abszolút értelemben is független, ettől függetlenül van véleménye. Ha nem hozzuk létre a generális megoldást, akkor Újpest lakossága többségének nem adunk lehetőséget a véleménye elmondására, a döntés előkészítésében való részvételre, valóban lebegő állapotba fogunk kerülni. Elképzeléseim szerint a Képviselői Iroda lesz a lakossági vélemények befogadására intézményesítetten hivatott. Már most is megvan a lehetőség rá, bár még nem tudatosult, hogy az anyagokba bele lehet tekinteniük, a közérdekű véleményüknek a kerület lakói hangot adhatnak. A kérdésnek van egy olyan oldala is, hogy egyáltalán maguk a civil szervezetek hogyan tudnak kapcsolódni az önkormányzati tevékenységhez, a döntés előkészítéséhez? Ha az állami életben való részvétel csak abban merül ki, hogy valaki elmehet szavazni négyévente, akkor ez nagyon kevés, ez még nem az a demokrácia, amit mindannyian szeretnének megvalósítani! • Mikorra várható a tervek megvalósulása?- Lakossági találkozókon való megvitatások után július táján szeretném beterjeszteni az anyagot. 111 ezer állandó lakos él a kerületben, és van hat-hét civil szervezet, amelyik az ügyekben részt vesz. Állandóan kérni kell majd a lakosságot az aktív beleszólásra, jó értelemben vett propagandát, reklámot kell erre fordítani. De mondok konkrét példát is. Az újpesti önkormányzat idén háromszor annyi pénzt fordít parktakarításra, mint tavaly. Kifejezetten kérni fogom a lakosságot arTa, hogy jelezze, jelentse, hogy ténylegesen el is végzik-e a munkát azok, akiket ezzel megbíztunk, hogy a 46 millió jó helyre megy-e? Hiszen a hivatal egyedül képtelen ellenőrizni a munkát. Ha nem, akkor tudjuk szankcionálni azokat, akik nem végzik el tisztességgel a munkát. Lakosság nélkül nem ellenőrizhető mindez. A közterületek tisztán tartása önkormányzati feladat. Ennek az önkormányzati feladatnak az ellenőrzésére kérjük az újpestieket, mert a legjobb bíró a lakosság! Muzsay András Sokan ismerték és tisztelték Keveseknek adatik meg, hogy megérjék a 90. életévüket. Szellemi frissességben pedig kiváltképp nem. Dr. Grófesik Dezsőnek, újpest gyermekgyógyász főorvosának azonban /negadatott. Kilencvenedik életben is dolgozott, bölcsődei kisgyermekek orvosaként. Igazi mesebeli doktor bácsi volt, hófehér hajjal, kissé görnyedt tartással, botra támaszkodva járt. Dolgozott, ameddig csak tehette, a munkát szenvedéllyel végezte, nem ismerve a fáradtságot. A mai harmincas, negyvenes életévükben járó tőzsgyökeres újpestiek között talán nincs is olyan, akit ne látott volna, ne kezelt volna Grófesik doktor bácsi. (Együtt nagynevű kolléganőjével, dr. László Ilonával, aki szintén nemrégiben, igen szép kort megélve távozott csendesen.) Dr. Grófesik Dezsőt hivatása, családja is a kerülethez kötötte, az újpesti Értelmiségi Klub egy évvel ezelőtt - nagyrabecsülve tevékenységét - kitüntetéssel jutalmazta. Újpest kiemelkedő polgárát március 1-jén kísérték nagyon sokan utolsó útjára a Megyeri úti temetőben. ( Testületi ülésen történt... )
