Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1993-10-30 / 20. szám

Ű lprcT ^ fi J| _____ ______x ‘ •t ’’______■'.­: :; :■: ^ : . : :: ::M :V j^íSS|j||Í|fi ít T,:::: Az új csatornakiosztással is összefüggő dolog: no­vember elejétől bővül az Újpesti Közösségi Televízió, az UKTV 3-as csatornájának kínálata. Ezen a csator­nán, mint közismert, ez ideig a Sky News angol nyel­vű adással osztozott az UKTV, oly módon, hogy a hírcsatorna adását a saját műsoridejére megszakítot­ta a kábel televíziós szerkesztőség. Nos, éz a „társ­bérlet” már a múlté. (A válást az is elősegítette, hogy nyilvánvalóvá vált: lassan a Sky-műsorok mindegyike kódolttá válik és csak Nagy Britanniában vehető.) Mi­hez kezd az UKTV a 3-as csatornával? Erről Merczel András igazgató-főszerkesztőt kérdeztük.- A szétválással sok mindenre lesz lehetőségünk. Legnagyobb vívmány valójában, hogy csak az UKTV használja ezentúl a 3-as csatornát, ily módon a szer­kesztőségünk által nyújtott szolgáltatási kör bővül, és további kábeltelevíziós adások sugárzására, úgyne­vezett kereskedelmi adók átvételére lesz, azaz van már módunk november harmadikától. ♦ Ezek szerint a helyi önkormányzati - közszolgá­lati - jellegű magazinműsoron túl vállalkozni is tog a szerkesztőség?- Elsődleges feladatunk továbbra is a közszolgála­ti csatorna működtetése, tehát minden hét hétfőjén továbbra is az egyórás szerkesztett műsorral - ab­ban aktuális riporttal, hírmagazinnal, kulturális és sportajánlással jelentkeznek a kollégák. Az év eleje óta hétfőn délelőtt is 10 órától film pereg a 3-as csa­tornán, amikor is az előző heti pénteki új filmünket is­mételjük. A hétfői adásunkat kedden délelőtt 10 órá­tól ismételjük. Pénteken 17.30-tól új filmet mutat be, vetít az UKTV. Az „üres” napokon van tehát lehető­ségünk arra, hogy további műsort sugározzunk. (Zá­rójelben jegyzem meg: a hétfői UKTV adást szerdán­ként kazettáról a Tungsram lakótelepen vetítik, köz­tudott, hogy ezen a lakótelepen a hálózat magánkéz­ben van - a társasház-tulajdonosqké -, nem az új­pesti önkormányzaté.) ♦ Az „üres napokra” mit terveznek?- Régóta halljuk nézőinktől, hogy miért nincs a ká­beltelevíziós rendszerünkben - a másutt már fogható - kábelcsatornás adások kínálata, mint például a SZÍV TV a TV4, a Fekete doboz stb. műsora? A ma­gyarázata az volt: nem volt szabad rendelkezésű ön­álló csatornánk. Most megteremtődtek ezek a lehető­ségek és szerződést a VICO Kft.-vel kötöttünk. No­vember 3-tól a TV4 programja hetente három alka­lommal nézhető a 3-as csatornán. Több cég kínálatát néztük végig a kollégáimmal, úgy ítéltük meg, hogy ezek közül a TV4 a legszínvonalasabb, széles nézői igényt kielégítő, a magazinműsoroktól kezdve a fil­meken át, a pénteken késő esténként képernyőre ke­rülő erotikus filmekig sok mindent megtalál a néző. A minőségi követelményeket a szerződésben is garan­tálja a TV4, azaz a Vico. Sikerült abban is megálla­podnunk, ugyan a fővárosban számtalan kerületben hétfőn, csütörtökön, valamint pénteken nézhető a TV4 blokkja, Újpesten hétfő helyett kedden vetítjük a kazettát a Vico beleegyezésével. Hiszen a hétfői közszolgálati magazinműsorunkat nem szerettük vol­na emiatt háttérbe szorítani. Szerdánként, csütörtö­könként és péntekenként délelőtt a kismamák kedvé­re, illetve csemetéiknek mesefilmeket vetít majd az UKTV. ♦ Milyen szolgáltatásokat kínálnak még?- Arra is lesz lehetőségünk, hogy délutánonként bővítsük szolgáltatásainkat, péntekenként pedig 0 órától hétfő reggel 9 óráig képújságunkon betűrek­lámnak - lakosságinak és közületinek egyaránt lesz helye. Ez a szolgáltatásunk kiegészítője lesz a már megszokott és közkedveltté vált magazinműsornak, és annak ismétlése alatt nézhető reklámnak. Remél­jük, ezt a lakosság örömmel fogadja. Hiszen gyorsan „képernyőre kerül” az, aki hirdet, és szívesen „böngé­szik” majd a tévénézők is a kínálatot... emellett ára­ink is kedvezőek...-bk­Munkában a stáb. Képünkön balról jobbra: Szirmai Gábor technikus, Gerőcs Péter operatőr és Merczel András igazgató-főszerkesztő (Fotó: Koltai Katalin) Megjelent a Környezetvédelmi Lexikon Százötven szerző négyéves munkájának eredménye a több mint tízezer címszavat tartalmazó kétkötetes Környezetvédelmi Le­xikon, amelyet a napokban mutatott be az Akadémiai Kiadó. A kötet egyebek mellett minden védett növény- és állatfajt, valamint barlangot tartalmaz. A tizenkétezer pél­dányban - a környezetvédelmi tárca, a Rockefeller Alapítvány és az Alsódunavölgyi Környezetvédelmi Igazgatóság támogatásá­val - megjelent munka felöleli a környezet- védelem természet- és társadalomtudományi vonatkozásait egyaránt, hiszen az ökológiai jogalkotás, a társadalmi mozgalmak és az ökogazdaság is hangsúlyos szerepet kapnak benne. Tinédzser-krízisügyelet „Ha magányos vagy, dühít valami, úgy érzed, nem értenek meg, vagy bármilyen más gond gyö­tör, van egy hely, ahova eljöhetsz és pszicholó­gussal beszélgethetsz, ha előtte telefonálsz a 137-1707-es számon.” így ajánlja magát a tiné­dzserügylet, amelyet a Pszichoanalitikus Gyer­mek- és Serdülőterápiás Intézet indított különbö­ző problémákkal küszködő fiatalok számára. Az intézetet létrehozó Saját Úton Alapítvány kurató­riumi elnöke, dr. Lust Iván pszichiáter a sajtótájé­koztatón elmondta, hogy a nagy hírű londoni Ta­vistock Klinikán alkalmazott módszerrel igyekez­nek megelőzni súlyosabb krízisek kialakulását. A díjtalan tanácsadó-szolgálat mellett az intézet más szolgáltatásaival is igyekszik javítani a hazai gyermek- és serdülőpszichoterápiás-ellátás nem rózsás helyzetén. KUTYAVILÁG A főváros képviselő-testü- lete az ebtartással kapcso­latos rendelet megalkotá­sára készül. A lakosság jo­gos és jogtalan indulatai mintha ismét hevesebben csapnának össze e témá­ban - erről tanúskodnak újságcikkek, rádió- és tele­vízióműsorok. Az egyik fél átkozódik és mindenféle szankciókat kö­vetel, a másik meg vagy fütyül minden társadalmi sza­bályra és már meglévő rendeletre is, vagy a késhegyig menő egymásrakiabálások közepette még saját, jogos érveire sem talál rá. Előrebocsátom, hogy nem vagyok elfogult sem a ku­tyatartókkal, sem az ebtartást ellenzőkkel szemben. Mindkét tábornak vannak jogos és jogtalan szempontjai, megfontolandó érvei és elutasítandó követelései. Bár tü­relmetlenséggel és elvakult egyoldalúsággal oldott már meg problémákat a történelem, mégsem biztos, hogy ez volna a célravezető, az európai megoldás. Ám kijelentem, hogy én igenis elfogult vagyok a ku­tyákkal (mint minden állattal) kapcsolatban, akiket e té­mában nem szokott meghallgatni tán a kutya sem. így tessék hát olvasni mindazt, amit e témában (a lap adott­ságai miatt sorozat formájában) szeretnék kimondani!... 1. Kutya és természet Közheiyes igazság, hogy a kutya az ember legrégibb és leghűségesebb segítőtársa, barátja. Igaz-e ez megfordítva? Vajon az ember is olyan hűsé­ges, segítőkész barátja a kutyának, mint az őneki? Hát - nem tudom. Embere válogatja.­Az EMBER valamiféle önmaga által kitalált, egyoldalú, de nem biztos, hogy szerencsés embercentrikussággal kikiáltotta önmagát a világmindenség legtökéletesebb te­remtményének, és ennek nevében kíméletlenül pusztítja a természetnek szinte minden élő és élettelen részecské­jét, még magát az embert is. Magát teremtő istennek képzelve dönt arról: kinek, minek van joga élni, kinek, mi­nek kell pusztulnia, mekkora élettér juthat másoknak, azoknak. Azt, hogy ez öngyilkos filozófia és szűklátókörű ön­zés, mondanom sem kell. Talán egyre többen fel is isme­rik, bár még korántsem elegen. Hogy jön mindez az ebtartáshoz? Elmondom. A kutya nagyon képes ugyan az alkalmazkodásra, de mégiscsak természeti lény. Igazi élettere nem a lakótele­pi lakás, még csak nem is a szűk udvar, hanem a szabad tér, a nagy kószálások a gazdival, munka, vadászat, ki­rándulás alkalmával. A városi kutyasétáltatás ennek csak elkorcsosult változata, bár lényegesen több a semminél. Kell a rohanás, kell a birtok megvédésének lehetősége, és kel! a fajtársakkal való kapcsolatok létesítésének lehe­tősége is. A kutya, mikor nemétől függően lábát emeli vagy leku­porodik, nem csupán természetes szükségét végzi, de (megannyi más állathoz hasonlóan) szagnyomokkal biro­dalmának határait jelző szagtérképeket is rajzol, amit az­tán a többi kutya „elolvas”, megért, tudomásul vesz, vagy sem. Erről az ösztönéről még emberi rendelkezések sem tudják leszoktatni. A kutyák híresen kifinomult szimata sem csak akkor működik, ha a rendőrök nyomot követnek, vagy a vámo­sok kábítószert akarnak földeríteni, hanem akkor is, ha megszímatol valami őt érdeklőt: lehetséges zsákmányt, más kutyák által elrejtett csontot. Ilyenkor nem mindig nézi, hogy eközben feldúlja-e valakinek a virágágyását. A kutya már csak ilyen. De mint megannyi más élőlénytől, az ember a kutyától is fokozatosan elrabolja a természetet, és akárcsak saját magát, természetidegen társadalmi körülmények közé kényszeríti. Egyre kevesebb a kertes ház, még a városi zöldterü­let is, beleértve a járdamenti fasorokat, ahol szabadon le­helne) futkározni, miközben viszonylag észrevétlenül el- intézhetőek a természetes szükségletek is. Maradnak a szűk lakások, az erkélyek, a póráz, a szájkosár, a beton járdaszélek, a tiltott parkok és a ho­mokozók, az egyoldalú rendeletek. Kutya világ. Muzsay András (folytatjuk) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom