Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-10-27 / 13. szám
Ip KULTÚRA Átadták a Rákoshegyért Díjat A 18. alkalommal megrendezett Rákoshegyi napokon adták át a Rákoshegyért Díjat, amelyet Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemrégiben elhunyt Szegedi Tivadar baptista lelkésznek adományozott a városrész érdekében kifejtett, elkötelezett közéleti tevékenysége elismeréséül. A háromnapos rendezvény- sorozatot Szabó Tibomé önkormányzati képviselő nyitotta meg szeptember 30-án a Baptista Imaházban. Köszöntőjében rámutatott, közösséget építeni nem egyszerű feladat, de azt megtartani még nehezebb. Elkötelezettség és alázat kell hozzá. A díjazottat Mihály Tamás presbiter méltatta. A laudációban elhangzott Szegedi Tivadar 1945-ben, Budapesten született, majd Debrecenben nevelkedett, ahol édesapja lelkipásztorként szolgált. A Bánki Donát Műszaki Főiskola elvégzése után, gyártástechnológus üzemmérnökként helyezkedett el Pakson. A pestlőrinci gyülekezetben az ifjúsági csoport vezetését bízták rá, majd meghívást kapott a cigányok közötti munkára. 1973-ban feleségül vette Bartha Zsuzsannát. 1983-ban, 38 évesen lett lelkipásztor. A teológiát munka mellett végezte el. 1985-ben Kiskunhalason és annak körzetében állt szolgálatba. Elmondása szerint, mindig nagyon boldog volt, amikor biciklivel járta az utcákat magyar és cigány embereket látogatva. Azt tehette, amit nagyon szeretett. 1997 óta szolgálta a rákoshegyi gyülekezetét, miközben kapcsolatot épített a nehéz helyzetben lévőkkel, a mások szemében lenézettekkel. 2011-ben befejezte rákoshegyi szolgálatát, nyugdíjasként a Vajai Baptista GyüleR *«*>$#* t NTT kezet hívta meg pásztorának. Ott végezte munkáját egészen betegségéig. A folytatásban Riz Levente polgármester átadta Szegedi Ti- vadarnénak, Szegedi Tivadar özvegyének a Rákoshegyért Díjat, valamint az emlékplakettet és az oklevelet. A díszoklevél Budai Tibor grafikusművész, a művészi kivitelezésű bronz emlékplakett Kiss György Munkácsy-díjas rákoshegyi szobrászművész alkotása, aki szintén ebben az évben hunyt el. A Szegedi Tivadar tiszteletére összeállított ünnepi műsorban közreműködött Onczay Csaba, Kossuth-díjas gordonkaművész, Onczay Zoltán csellóművész, Bácsatyai Gergely színművész, Lakatos József Péter, valamint a Rákoshegyi Baptista Imaház kamarakórusa. Zongorán kísért Szegedi Teodóra. Az ünnepség a Rákoshegyi Közösségi Házban állófogadással ért véget, ahol Riz Levente mondott pohárköszöntőt. Szakács Zsuzsa & Film készült Rákoshegyről A Rákoshegyi Napok rendezvénysorozat második napján igazi meglepetés „bomba” robbant. Szombat este, ahogy besötétedett, a közösségi ház udvarán láthatta először a közönség a majd másfél évig készült „Rákos- hegy-őseink öröksége a mi jelenünk” című helytörténeti filmet. Mire véget ért a vetítés, már mindenki elfogultan szerette, magáénak érezte, hisz nagyszüleink, szüléink, szomszédjaink és saját életünk színterét láttuk vissza a filmkockákon. A jelenlévő rákoshegyiek óriási tapssal köszönték meg az alkotóknak, Pölös Mónika szerkesztő, narrátornak, valamint Horváth Péter rendező-operatőrnek, vágónak a film megszületését. A fiatal alkotók a Hírhozónak elmondták, Pál Sándor, a Rákoshegyi Polgári Kör elnöke és Szabó Tibomé képviselő kereste meg őket, hogy szeretnék Rákoshegy múltját, jelenét és büszkeségeit egy filmen keresztül bemutatni. Megtisztelő volt számunkra a felkérés, annál is inkább, mert ez az alkotás a maga nemében egyedülálló itt a kerületben, így azonnal igent mondtunk - idézte fel a kezdeteket Pölös Mónika. — Hosszas kutatómunka, illetve szövegírás vette kezdetét. Itt óriási segítséget kaptunk Szabó Tibomé Katikától és Pál Sándortól. Az élet úgy hozta, hogy a felkérés napján azonnal elkezdtünk forgatni, mert leesett a hó, így meg tudtuk örökíteni a Merzse-mocsár téli arcát. Ez 2015 januárjában volt. A forgatások alkalmával igyekeztünk különleges képi világot teremteni a filmnek, hogy a néző úgy érezze, végig repül Rákoshegy kanyargó utcáin. Péter ehhez a legújabb, a filmes piacon akkortájt megjelenő 3 tengelyes gömbcsuklós kamerastabilizátort szerzett be, egy úgynevezett gimbalt, amelyet egy 2 méteres rúd végére szerelt. Ennek az ügyes szerkezetnek a segítségével a magas költségvetésű filmekben használt, úgynevezett technokrán kamerák látványos mozgását tudta lemodellezni.- Milyen célt fogalmaztak meg, amikor elkezdtek forgatni?- A választ a kérdésére a film utolsó gondolata fogalmazza meg: Rákoshegyet, ezt az egyszerre modern, de mégis családias, zöldövezeti településrészt szerettük volna bemutatni. Egy kis szigetet, amely a fővárosban, az ország szívében található. Egy olyan kerületrészt, ahol kultúrtörténeti emlékekre alapozva építik a jelent és a jövőt. — A film elkészítése előtt mennyire ismerték Rákoshegyet? — Egyikünk számára sem volt ismeretlen Rákoshegy. Péter itt él a kerületben, én pedig itt dolgoztam, mielőtt megszületett a kisfiam. De igazán az alkotófolyamat során szembesültünk azzal, mennyi érték, tárgyi emlék, csodás épület, (el)ismert ember él(t), alkot(ott) itt. Szerettünk volna nagyon alapos munkát végezni. Az utómunkálatok több mint másfél évig zajlottak. Ahogy végig néztük a rákoshegyiekkel a filmet, úgy tűnt, tetszett nekik. Bízunk abban, hogy a nyilvános vetítés is ilyen sikeres lesz. A film elkészítését dr. Bényi Zsolt és Szabó Tibomé rákoshegyi képviselők támogatták. Szakács Zsuzsa ^ 201 6. október 27. 21