Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-03-10 / 3. szám
IfcíJEjEHi „Football” 2016 Beszéljünk a labdarúgásról! Kerekasztal~beszélgetés a világ legnépszerűbb sportjáról szakemberekkel Március 4-én egy új tematikájú fórum vette kezdetét „Akiknek szurkolhatunk!" címmel a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Fórum termében. Az est vendégei Gabai János pedagógia-, pszichológia-, filozó- tiaaoktor, az MTK utánpótlás igazgatója (1995-2001), Murányi András, a Népszabadság , főszerkesztője és Buzsáky Ákos, a Grund 1986 FC igazgatója voltak. 2016 fontos esztendő a magyar labdarúgás életében, hiszen harminc év után sikerült kvalifikálnia magát a válogatottunknak világversenyre, ettől azonban még nem lett jobb a honi labdarúgás. Elég, ha csak a bajnokság színvonalára gondolunk vagy a klubcsapatok idő előtti búcsújára a BL és EL selejtezőiben. Gabai János kiemelte Dárdai Pál korábbi szövetségi kapitány elévülhetetlen érdemeit a zuhanás megállításában és Bernd Storck kvalitásait se vitatta, de nem tartja jónak, hogy „németül” akarunk futballozni, mert ahhoz nekünk nincs sok közünk. „Fontos lenne a magyar hagyományok újjáélesztése - hagyomány, korszerűség, egyénre szabott edzés -, de ezt külföldi edzővel nem lehet megvalósítani.” A magyar labdarúgás fineszes alapjait Puskás, Kocsis és Bozsik fektette le, ezt vitték tovább Alberték, majd jött egy szerényebb változat Tö- rőcsik és Détári idején. A mostani magyar játékból hiányzik a kreativitás és a furfang, helyette megtanulták tördelni a játékot, és jellemző lett a „winning ugly”-stílus, azaz a győzelem ronda játékkal. Buzsáky Ákos meglátása szerint sokkal tisztább és megérdemeltebb volt kijutnunk a pótselejtező által, mintsem legjobb harmadikként. Murányi András is osztotta ezt, hiszen a „gyógycsoport” harmadik helyezettjeként továbbjutni nem lett volna nagy dicsőség, ugyanis a finneknél erősebb válogatottat nem győztünk le, itthon a románokkal meg 0-0-nál már húztuk az időt a 75. perctől. „A létesítmény-fejlesztések dacára az utánpótlásképzés szakmai munka színvonala sajnos nem javult érdemben.”- állapította meg. Az Eb-csoportunk esélyeit latolgatva leszögezhető, hogy az innen való továbbjutás legalább akkora bravúr lenne, mint a Norvégok legyőzése. Ausztria játékosai a Premier League-ben, a Bundesligában edződnek folyamatos játéklehetőség mellett, csoportjukat hatalmas fölénynyel nyerték meg Oroszország és Svédország előtt, mindössze két pontot veszítve. A 330 ezer lelket számláló Izland először lesz kint világversenyen, ami hatalmas motiváció lesz minden bizonnyal. A szigetországiak oda-vissza legyőzték Hollandiát, otthon megverték a cseheket és a törököket is. Az együttes igazi erőssége a csapategység, az összeszokott keret, a taktikai fegyelem, a jó erőnlét és a kiváló svéd edző, Lars Lagerbäck tevékenysége. Portugália túl van már a Luis Figo fémjelezte virágkorán, de olyan válogatottat azért ne becsüljünk le, amelynek tagjai a Real Madridban, a Benficában és a Portóban űzik mesterségüket. A valószínű továbbjutáshoz legalább három pontra lenne szükségünk és nem túl rossz gólkülönbségre. Egy biztos, veszítenivalónk nincs. Gabai doktor megjegyezte, a futball egy rendkívül összetett sportág, végtelen számú kombinációs lehetőséggel. „A sakktábla 64 mezője a 32 figurával ehhez képest bakfitty.” - tette hozzá viccesen. A hazai labdarúgás válságának egyértelmű tünetei már a ’70-es években jelentkeztek, nem véletlenül nem jutottunk ki egymás után két vb-re se (1970 és 1974). A ’80-as évek közepén véget értek a kettős rangadók a Népstadionban. „Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy valódi hangulatú és magas színvonalú meccseket itthon nem is láthattak. Mit tudnának így átadni?” - hangzott a költői kérdés. A pro licence képzésben itthon évekig nem buktattak meg senkit, a lényeg csupán annyi volt, hogy az illető fizesse be a másfél milliós képzési költséget. „Elképesztően felkészületlen, inkompetens emberek kapták meg ezt a fokozatot.” A megalvadt, még a szocializmus idejéből átörökölt struktúrák a mai napig élnek a magyar labdarúgásban. Murányi szerint az urambátyám világ itt valahogy nem tud véget érni. Buzsáky személyes tapasztalata volt az, hogy a fia külföldi sikeres pályafutását az alapozta meg, hogy már 19 évesen elhagyta az országot és Portugáliába, majd Angliába igazolt. Elgondolkodtató, hogy magyar játékos a négy topligában (La Liga, Premier League, Bundesliga, Serie A) alig-alig jut szóhoz, ha pedig igen, akkor csak gyengébb (Hannover, Eintracht Frankfurt, Palermo) csapatokban. Az est vendégeként nagyon impulzív módon kapcsolódott be a beszélgetésbe Szendrei József, volt válogatott kapus, az 1986-os mexikói világbajnokság résztvevője, aki a Cadiz tagjaként négy évet védett a világ egyik legjobb bajnokságában. „Csámpi” nagyon borúlátó a magyar labdarúgást illetően, ő már a ’80-as években azt tapasztalta, hogy lassan játszunk és hatalmas erőnléti hátrányban vagyunk a nyugat-európai futballistákkal szemben. Ez a szakadék azóta csak tovább nőtt. „Nem az a gond, hogy eltűntek a grundok, mert azok már Nyugat- Európában sincsenek. A futball és az utánpótlásképzés egy kőkemény szakma lett, de ezt itthon nem képesek megérteni. Nem reménykedni, álmodozni kell, hanem kőkeményen dolgozni jó szakemberekkel!” Utolsóként a topligákról esett szó. Abban megállapodtak a résztvevők, hogy a spanyol bajnokság a legerősebb, amelyet a PL és a Bundesliga követ, a negyedik helyen pedig a Serie A áll. Buzsáky megjegyezte, hogy az angol másodosztály jó pár európai bajnokságnál erősebb. Gabai a Barcelona elképesztően hatékony és varázslatos játékát emelte ki, amellyel évek óta uralják a klubfutballt. „Az ő játékuk egy igazi bika viadal! A Hertha élén Dárdai fantasztikus munkát végez, de a meccseik számomra nézhetetlenek.” Murányi a gyenge tavaszi teljesítményük ellenére bízik abban, hogy a Real a BL-ben célhoz érhet. Erre a toga- dóirodák 6.50-es oddsot adnak, amíg a Barcelona sikerére 2.45 - öt... Horváth Tibor 2016. március 10. 21
