Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-02-18 / 2. szám
»•« KJä\ Ml— Bokor Jutta volt Balogh Lázár vendége Rákoshegyi beszélgetések címmel új interjúsorozat indult a közösségi házban, helyi hírességeket bemutatva, kicsit másképp, emberközelből. Január 29-én Bokor Jutta operaénekes, a Bartók Zeneház vezetője volt a vendég. Balogh Lázár orgonaművész, karmester, a Bartók Béla AMI igazgatóhelyettese beszélgetett vele. A művésznő Rákoshegyen született. Operaénekesi és tanári pályája mellett aktív szereplője a zenei életnek. Édesapja orvosként dolgozott. Jutta zeneszerető családban nőtt fel. Nagyapja katolikus papnak készült, de betegsége miatt nem lehetett belőle szerzetes. Jól beszélte a latint, a görögöt, a németet, így nyelvtanár lett belőle és később gimnáziumi igazgató. Színes egyéniség volt. Természetesen Juttát is tanította a nyelvre, méghozzá úgy, hogy latinra fordította a magyar népdalokat. A kicsi tehetség ült a tornácon és latinul énekelte, bogy „vörösbort ittam az este”. Ez volt a módszere, amit szerettek a diákjai is. Ma is eszébe jut, és jó hasznát veszi az ő tanításának, főleg amikor misét énekel, hisz tudja, miről is szól. Kicsi korától nagyapjának ő volt a kedvence, mert szép hangja volt és bármit egyből visszaénekelt a zene után. Az óvodában már látszott, hogy jobb a füle, mint a többi gyereké, és biztosan énekel, ehhez társult a benne lévő erős szereplési vágy is. Zenei óvodába akarták irányítani, de édesanyja bölcs asszonyként azt mondta: járjon csak rendes óvodába, és majd kiderül, hogy az érdeklődése csak a zene felé irá- nyul-e, vagy lesz-e valami más is. Ugyanígy történt az általános iskola kiválasztásakor is. A zeneiskolába zongorát és szolfézst tanult, de az éneklés lett a legerősebb oldala. Különböző kórusokban szerepelt, tizenhárom évesen már országos énekversenyt nyert és ekkor határozta el, hogy operaénekes lesz. A középiskolában nyelveket tanult, orosz és angol tagozatra járt. Elsőre, sőt másodszorra sem vették fel a Zeneakadémiára. Majd olyan tanárokhoz járt tanulni, akik rávezették a siker igazi útjának eléréséhez. A sok magánóra és gyakorlás meghozta a gyümölcsét. Felvették. A Zeneakadémián élete legboldogabb korszakát töltötte, legszívesebben odaköltözött volna. Úgy érezte, ez az a templom, amibe világ életében vágyott. Nagy tudásszomja volt és végre azt csinálhatta, amit legjobban szeretett volna. Énekelte Carment és a hozzátartozó egyéb szerepeket is. Ha kellett, Mercedes volt, vagy nadrágos fiú, vagy akár a Figaro házasságában is főszereplő. Tehetségét kamatoztatva, sokfelé megfordult a világban. A kilencvenes években, amikor az országhatárok kinyíltak, rengeteg orosz és bolgár énekes került ki a nemzetközi színpadokra. Nyelvtudásának köszönhetően könnyedén tudott beszélni, és így sokkal egyszerűbb volt együtt dolgoznia a kollégákkal. A művésznő járt Bécsben, Amerikában, a Prágai Nemzeti Színházban, Japánban és a mai napig is Németország kedvelt operaénekese. Bokor Jutta második otthona a Rákoshegyi Bartók Zeneház, ahol Bartók 1912 és 1920 között élt. Vezetését anno az édesanyja kapta meg. A művésznő gyerekkora óta ismeri az épületet, és büszkén viszi tovább Bartók szellemiségét. Régebben a házat nem használták semmire, elhanyagolt állapotban volt, csupán nyaranta a füvet vágatták le az udvarán. Rákosmente önkormányzata bő tíz évvel ezelőtt létrehozott egy alapítványt. Tudták, hogy a művésznő akár öt perc alatt is képes egy koncertet megszervezni. Bíztak abban, hogy Jutta életet tud lehelni ide, így felkérték, hogy legyen a kuratórium elnöke, amit örömmel elvállalt. Rövidesen kiderült, hogy ez egy csodálatos munka. Végül Bartók születésének 125. évfordulóján (2006) megnyitották a házat. Alkotóház lett, operaelőadások tárháza. Ismeretterjesztő előadásokkal is találkozhatnak a látogatók azokról a darabokról, amiket Jutta huszonkilenc éven át énekelt az operában. A művésznő konzervatóriumban sohasem akart tanítani. Az élet mégis úgy hozta, hogy ma tömegeket tanít a hivatásos énekes tanítványai mellett. Nyolcvan, száz gyerek is látogatja az óráit. Reméli, hogy az így szerzert élmény bennük tovább él, és a jövő operalátogatóivá nevelheti Őket. Szőke Csaba JSS Apraja napja a Vigyázóban Február 7-én össznépi vigadalom várta a gyerekeket és a felnőtteket a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A farsangi sokadalmon mindenki színes jelmezbe bújt, és úgy ropták a táncot a ház márványpadlóján. A táncházat Gordos Anna vezette a Forgórózsa Tánc- és Énekegyüttes közreműködésével, Hajós Erika meséit pedig minden gyermek élvezettel hallgatta. A kézműves-foglalkozás sem maradhatott el. A Rákosmenti Nép- művészeti Egyesület pazar és színes kellékeit könnyen használták a gyerekek: ragasztottak, vágtak, rajzoltak. Szőke Csaba &
