Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)

2016-12-01 / 15. szám

tv KULTÚRA „Belenőttem a zenész létbe” Interjú Balogh Lázárral, „Rákosmente zanei nagykövetével” Nemrégiben a Concerto Filhar- mánia szimfonikus zenekart ve- zényelte a nagysikerű Mozarttal Carmenhez hangversenyen Balogh Lázár. „Rákosmente zenei nagykő- vet ével” arról beszélgettünk, hogy mikor és milyen hatásra lett a zene szerelmese?-Tulajdonképpen nem emlék­szem olyan pillanatra, amikor a zene berobbant volna az életem­be, inkább belenőttem a zenész létbe. Óvodás koromban tisztán énekeltem, ráadásul szerettem is, így ének-zene tagozatos általá­nos iskolába írattak be a szüleim, ahol egy csodálatos pedagógus, Fazekasné Teszárik Mária volt az énektanár. Három évig felléptem az Operaház Gyermekkórusával, közben elkezdtem zongorázni és baritonkürtön tanulni, később harsonára váltottam. Miután első lettem az országos mélyréz- fúvós versenyen, egyértelművé vált, hogy „konzis” leszek, így ke­rültem a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskolába. A zene mélyebb megértése és a vezény­lés mindig vonzott, ezért a harso­na mellett vendéghallgatóként a zeneszerzősök óráira is bejártam.- Már több hangszeren játszott, amikor karmesternek jelentkezett.- A Zeneakadémia karmester szakára harmadik próbálkozás­ra vettek fel, amit nem bánok, mert előtte egy évig járhattam a Zeneakadémia akkor még lé­tező Tanárképző Intézetébe. Itt belekóstolhattam Földes Imre legendás zenetörténet óráiba, remélem, idén ő kapja a Prima primissima díjat. A karmester- képzőn Lukács Ervin és Gál Tamás tanítottak, a diploma­koncertemen Mendelssohn Elias című oratóriumát vezényeltem. Azok a rákosmentiek, akik fi­gyelemmel kísérik a Concerto Filharmónia Zenekar koncertje­it, tudják, azóta is vonzódom az oratorikus műfajokhoz. Október 28-án a Rotunda Énekegyüt­tessel és nagyszerű szólistákkal Mozart Requiemjét adjuk elő a madárdombi Szent Pál-temp- lomban este fél 7-kor. Jöjjenek el minél többen.- Ha jól követem, a fúvósok és a karmesteri diploma után követke­zett az orgona.- Orgonálni érettségi után kezdtem, és miután átvettem a karmesteri diplomámat, gondol­tam egyet, és elmentem az or­gona tanszak felvételiére is - így újabb öt évet tölthettem a Zene- akadémia falai között. Jelenleg azon igyekszem, hogy valahogy a munkáim mellett időt találjak A németországi orgonamozgalom hatása a magyar orgonaépítészet' re című doktori disszertációm be­fejezésére. Ez azért nem egyszerű feladat, mert mindig szerettem egyszerre több dologgal is foglal­kozni, hogy a zenét minél több oldalról közelíthessem meg. A legnagyobb kihívást most az igaz­gatóhelyettesi teendők jelentik, aminek tavaly szeptember óta igyekszem megfelelni a Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolá­ban. Itt vezetem a Concerto Fil­harmónia Zenekart, de besegítek a Rákosmenti Zenebarátok Egye­sülete Városi Fúvószenekarának munkájába is. Emellett, hogy a jazz se maradjon ki az életemből, harsonázom az iskola Seventeen Big Bandjében. Orgonistaként a Nagyvárad téri Református Egy­házközségben dolgozom, ahol a kórust is vezetem. Ez számom­ra különösen is kedves feladat, mindig komoly lelki feltöltődést jelentenek a próbák és a fellépé­sek, mert valami egyedülállóan szeretetteljes légkörben vagyunk együtt szinte minden alkalom­mal. Emellett pedig örömmel teszek eleget egy-egy koncertfel- kérésnek is - nagy élmény volt pünkösdkor a szegedi dómban játszani Reger műveit. A Soproni Evangélikus Egyházközség temp­lomában Bach-estet játszottam. Régi barátom, Pelikán András ott a lelkipásztor, aki annak ide­jén Hock Bertalannál, a Mátyás­templom orgonistájánál kezdett orgonálni, és az ő nyomdokaiba lépve kezdtem meg én is a tanu­lást végül is neki is köszönhetem, hogy orgonaművész lettem.- Orgona vagy a vezénylési- Hogy a vezénylés vagy az orgonálás áll-e a szívemhez kö­zelebb - magam sem tudom. Jól kiegészíti egymást a kettő, a templomkarzat magányossága és a karmesterség exhibicionizmu­sa. Az talán igaz lehet, hogy orgo­nistaként sokkal kevesebbszer él át az ember olyasmit, amit most szeptember végén a Vigyázóban volt szerencsénk. Valami egészen különleges atmoszféra született meg a zenekar, a szólisták és a közönség interakciójából, ahol a zene szeretete baráti közelség­be hozott egymással mindenkit. Ritka pillanatok ezek egy zenész életében, de aki ezt az utat járja, ezeket a pillanatokat keresi, és igyekszik újra és újra megterem­teni. Szakács Zsuzsa Márton-napi mulatság a Vigyázóban Gányi-Lakatos Quartet a Jazzpresszóban Szent Márton ünnepéhez kap­csolódóan november 20-án rendeztek teltházas táncházat a Vigyázóban. A jókedvről Gór- dós Anna táncpedagógus, a For- górózsa tánc- és énekegyüttes, a Tekergő Mesekönyv Egyesület és a Rákosmenti Népművésze­ti Egyesület gondoskodott. A talpalávalót a Kóborzengő ze­nekar húzta. A gyerekek, illetve szüleik táncokat, dalokat tanul­hattak, miközben hazánk nép­szokásaival ismerkedtek meg. A legügyesebbek kézműves-foglal­kozásokon is részt vehettek. Szepesi jg$ A Gányi-Lakatos Quartet adott koncertet november 13-án este a Jazzpresszóban. Az együttest a magyar jazzélet olyan meghatá­rozó muzsikusai alkotják, mint Gányi Miklós zongorán, „Soso” Lakatos Sándor szaxofonon, va­lamint Lakatos „Pecek” Krisz­tián bőgőn és Lakatos „Pecek” András dobon. A koncerten a quartet a tradicionális jazz ha­gyományaihoz híven szólalt meg, néhol modern, néhol pe­dig a dixie-swing korszak han­gulatát idéző stílusban. Játékuk rendkívül összeszokott, amit az is erősít, hogy az együttes tagjai jó barátok is egyben. Elmondásuk szerint több közös érték is van bennük, ami összetartja őket: a zene szeretete mellett az, hogy mindannyiukat nagyfokú kreati­vitás, művészi szabadság jellem­zi, amelynek köszönhetően a fel­lépéseken remek improvizációk születnek. Szepesi 18 1IRHOZO

Next

/
Oldalképek
Tartalom