Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-12-01 / 15. szám
tv KULTÚRA „Belenőttem a zenész létbe” Interjú Balogh Lázárral, „Rákosmente zanei nagykövetével” Nemrégiben a Concerto Filhar- mánia szimfonikus zenekart ve- zényelte a nagysikerű Mozarttal Carmenhez hangversenyen Balogh Lázár. „Rákosmente zenei nagykő- vet ével” arról beszélgettünk, hogy mikor és milyen hatásra lett a zene szerelmese?-Tulajdonképpen nem emlékszem olyan pillanatra, amikor a zene berobbant volna az életembe, inkább belenőttem a zenész létbe. Óvodás koromban tisztán énekeltem, ráadásul szerettem is, így ének-zene tagozatos általános iskolába írattak be a szüleim, ahol egy csodálatos pedagógus, Fazekasné Teszárik Mária volt az énektanár. Három évig felléptem az Operaház Gyermekkórusával, közben elkezdtem zongorázni és baritonkürtön tanulni, később harsonára váltottam. Miután első lettem az országos mélyréz- fúvós versenyen, egyértelművé vált, hogy „konzis” leszek, így kerültem a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. A zene mélyebb megértése és a vezénylés mindig vonzott, ezért a harsona mellett vendéghallgatóként a zeneszerzősök óráira is bejártam.- Már több hangszeren játszott, amikor karmesternek jelentkezett.- A Zeneakadémia karmester szakára harmadik próbálkozásra vettek fel, amit nem bánok, mert előtte egy évig járhattam a Zeneakadémia akkor még létező Tanárképző Intézetébe. Itt belekóstolhattam Földes Imre legendás zenetörténet óráiba, remélem, idén ő kapja a Prima primissima díjat. A karmester- képzőn Lukács Ervin és Gál Tamás tanítottak, a diplomakoncertemen Mendelssohn Elias című oratóriumát vezényeltem. Azok a rákosmentiek, akik figyelemmel kísérik a Concerto Filharmónia Zenekar koncertjeit, tudják, azóta is vonzódom az oratorikus műfajokhoz. Október 28-án a Rotunda Énekegyüttessel és nagyszerű szólistákkal Mozart Requiemjét adjuk elő a madárdombi Szent Pál-temp- lomban este fél 7-kor. Jöjjenek el minél többen.- Ha jól követem, a fúvósok és a karmesteri diploma után következett az orgona.- Orgonálni érettségi után kezdtem, és miután átvettem a karmesteri diplomámat, gondoltam egyet, és elmentem az orgona tanszak felvételiére is - így újabb öt évet tölthettem a Zene- akadémia falai között. Jelenleg azon igyekszem, hogy valahogy a munkáim mellett időt találjak A németországi orgonamozgalom hatása a magyar orgonaépítészet' re című doktori disszertációm befejezésére. Ez azért nem egyszerű feladat, mert mindig szerettem egyszerre több dologgal is foglalkozni, hogy a zenét minél több oldalról közelíthessem meg. A legnagyobb kihívást most az igazgatóhelyettesi teendők jelentik, aminek tavaly szeptember óta igyekszem megfelelni a Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolában. Itt vezetem a Concerto Filharmónia Zenekart, de besegítek a Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete Városi Fúvószenekarának munkájába is. Emellett, hogy a jazz se maradjon ki az életemből, harsonázom az iskola Seventeen Big Bandjében. Orgonistaként a Nagyvárad téri Református Egyházközségben dolgozom, ahol a kórust is vezetem. Ez számomra különösen is kedves feladat, mindig komoly lelki feltöltődést jelentenek a próbák és a fellépések, mert valami egyedülállóan szeretetteljes légkörben vagyunk együtt szinte minden alkalommal. Emellett pedig örömmel teszek eleget egy-egy koncertfel- kérésnek is - nagy élmény volt pünkösdkor a szegedi dómban játszani Reger műveit. A Soproni Evangélikus Egyházközség templomában Bach-estet játszottam. Régi barátom, Pelikán András ott a lelkipásztor, aki annak idején Hock Bertalannál, a Mátyástemplom orgonistájánál kezdett orgonálni, és az ő nyomdokaiba lépve kezdtem meg én is a tanulást végül is neki is köszönhetem, hogy orgonaművész lettem.- Orgona vagy a vezénylési- Hogy a vezénylés vagy az orgonálás áll-e a szívemhez közelebb - magam sem tudom. Jól kiegészíti egymást a kettő, a templomkarzat magányossága és a karmesterség exhibicionizmusa. Az talán igaz lehet, hogy orgonistaként sokkal kevesebbszer él át az ember olyasmit, amit most szeptember végén a Vigyázóban volt szerencsénk. Valami egészen különleges atmoszféra született meg a zenekar, a szólisták és a közönség interakciójából, ahol a zene szeretete baráti közelségbe hozott egymással mindenkit. Ritka pillanatok ezek egy zenész életében, de aki ezt az utat járja, ezeket a pillanatokat keresi, és igyekszik újra és újra megteremteni. Szakács Zsuzsa Márton-napi mulatság a Vigyázóban Gányi-Lakatos Quartet a Jazzpresszóban Szent Márton ünnepéhez kapcsolódóan november 20-án rendeztek teltházas táncházat a Vigyázóban. A jókedvről Gór- dós Anna táncpedagógus, a For- górózsa tánc- és énekegyüttes, a Tekergő Mesekönyv Egyesület és a Rákosmenti Népművészeti Egyesület gondoskodott. A talpalávalót a Kóborzengő zenekar húzta. A gyerekek, illetve szüleik táncokat, dalokat tanulhattak, miközben hazánk népszokásaival ismerkedtek meg. A legügyesebbek kézműves-foglalkozásokon is részt vehettek. Szepesi jg$ A Gányi-Lakatos Quartet adott koncertet november 13-án este a Jazzpresszóban. Az együttest a magyar jazzélet olyan meghatározó muzsikusai alkotják, mint Gányi Miklós zongorán, „Soso” Lakatos Sándor szaxofonon, valamint Lakatos „Pecek” Krisztián bőgőn és Lakatos „Pecek” András dobon. A koncerten a quartet a tradicionális jazz hagyományaihoz híven szólalt meg, néhol modern, néhol pedig a dixie-swing korszak hangulatát idéző stílusban. Játékuk rendkívül összeszokott, amit az is erősít, hogy az együttes tagjai jó barátok is egyben. Elmondásuk szerint több közös érték is van bennük, ami összetartja őket: a zene szeretete mellett az, hogy mindannyiukat nagyfokú kreativitás, művészi szabadság jellemzi, amelynek köszönhetően a fellépéseken remek improvizációk születnek. Szepesi 18 1IRHOZO
