Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-09-27 / 12. szám
Október 2-án hazánk jövőjéről döntünk „Az október 2-ai népszavazás nem pártkérdés, hanem lét' kérdés” - emelte ki Dunai Mó- nika országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) azon a lakossági fórumon, amelyet a Fidesz rákosmenti szervezete szeptember 18-án, a Vigyázó Sándor Művelődési Házban hívott össze. „A jövőnkről döntünk most, hiszen ha Brüsszel migránsok szétosztásával kapcsolatos elképzelései megvalósulnak, az életünk gyökeresen megváltozik. Üzennünk kell, hogy mi nyugodt szívvel szeretnénk a gyermekeinket elengedni az iskolába” - tette hozzá a képviselő asszony. A találkozón Riz Levente polgármester kifejtette: „Franciaországban egyes városokban szinte csak migránsokat lehet látni az utcákon, ide vezetett az elmúlt évtizedek bevándorlási politikája. Vajon mit szólnak mindehhez francia emberek? Ezt akarták? Megkérdezték erről a véleményüket?” „Nem” - hangzott a rövid válasz. „Ellenben mi, magyarok most elmondhatjuk, mit gondolunk arról, hogy szeretnénk-e hasonló viszonyokat hazánkban.” Riz Levente rámutatott arra is, hogy nem csak „1294” bevándorló befogadásáról van szó, amit Brüsszel állít. Egyre többen tartanak Európa felé, a bevándorlók száma „végtelen”. Ha elfogadjuk a kvótát, újabb és újabb ezrek érkeznek, akik megoldhatatlan feladatot jelentenének az önkormányzatoknak, hiszen nincs annyi szociális bérlakás, óvodai, iskolai férőhely, hogy őket el tudják helyezni, az ellenőrizetlenül beengedett tömegek biztonsági kockázatairól, a terrorveszélyről nem is beszélve. Ezért is fontos, hogy a népszavazás napján nemet mondjunk a kényszerbetelítésre. Példánkat bizonyára más európai nemzetek is követik majd. Mindezt, a fórum meghívott előadója, Georg Spöttle is megerősítette. A biztonságpolitikai szakértő részletesen beszámolt arról, hogyan romlott Németországban a közbiztonság azokon a helyeken, ahol a migránsok kerültek többségbe. A bűnügyi statisztikák jelentősen rosszabbodtak: nőtt a lopások, utcai verekedések, valamint a szexuális zaklatások és a nemi erőszakok száma. Ez azzal is magyarázható, hogy a bevándorlók nem tudnak és nem is akarnak (pl. vallási nézeteik miatt) beilleszkedni. Lemaradásuk pedig elősegíti, hogy a bűnözés útján induljanak el. Georg Spöttle a bevándorlási hullám kapcsán több tényre is rávilágított: az európai embereket átverik, mert a többség nem menekült, ahogy azt állítja, csupán egy jobb élet reményében jön a kontinens leggazdagabb országaiba, oda, ahol a legtöbb segélyt kapják; az embercsempészek pedig a migránsokat is átverik, akik azt mondják, a lélekvesztő hajókon átkelve a túloldalon még bejárónő is várja majd őket. Fontos kérdés továbbá, hogy a problémát miért nem ott kezelik, ahol kialakult; a „menekültek” miért nem a hazájukhoz legközelebb eső biztonságos országban várják ki a kedvezőbb feltételeket; és a gazdag arab országok miért nem sietnek a segítségükre? Ezek a kérdések is azt sejtetik, hogy valami nagyon nem stimmel ezzel az újkori népvándorlással kapcsolatban, és hogy Európa még nem tudott egységes megoldást találni a krízisre. Magyarország élen jár a helyzet súlyosságának felismerésében, az október 2-ai népszavazás által határozott véleményt nyilváníthatunk: a kötelező betelepítési kvóta elutasításával megvédhetjük hazánkat és felnyithatjuk Európa alvó szemét. Szepesi JS$ Migrónsokhoz köthető terrorcselekmények A? elmúlt években megnégyszereződött az Európai Unióba érkező bevándorlók száma. Míg 2013-ban 100 ezer, 2014-ben már 300-400 ezer, tavaly pedig 1,3-1,7 millió migráns vándorolt Európába. A migrációs hullámmal érkezettek között a becslések szerint ezer terrorista és tízezer szélsőséges iszlamista lehet. 2015. november 13. Párizs: terrortámadás-sorozatot követtek el előre megtervezett akció keretében Párizs különböző pontjain géppisztollyal felfegyverkezett terroristák, akik ártatlanokra lövöldöztek és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken. A legtöbb halálos áldozatot a Bataclan színház elleni támadás követelte, ahol a terroristák túszokat ejtettek, majd a rendőrséggel tűzharcba keveredtek. Legalább 120 ember meghalt, ebből 89 a Bataclanban. Több mint kétszázan sérültek meg a támadás során, közülük nyolcvanan súlyosan. 2015. szilveszter éjjel, Köln: több német nagyvárosban tömegesen követtek el nők sérelmére szexuális zaklatást és lopást. Az elkövetők csoportosan körbevették, molesztálták és meglopták az áldozatokat. A 16 német tartomány közül 12-ben történtek ilyen bűncselekmények. 2016. március 22. Brüsszel: három robbantásos merénylet történt, kettő a repülőtéren, egy a Maelbeek metróállomáson. A támadásnak 32 áldozata volt, a sebesültek száma kétszáz fölötti. A történteket az Iszlám Állam vállalta magára. 2016. július 14. Nizza: a híres tengerparti sétányon a nemzeti ünnepet ünneplő tömegbe hajtott nagy sebességgel egy bérelt teherautóval a 31 éves tunéziai származású Mohamed Lahouaiej Bouhlel, aki közben fegyverével a rendőrökre is lőtt. 84-en meghaltak, köztük 10 gyermek. 202 személy sérült meg, közülük 52-en súlyosan. 2016. július 18. Würtburg: egy 17 éves afgán férfi baltával támadt egy németországi vonaton, 4 embert megsebesített. A férfi menedékkérőként érkezett Németországba 2015 június végén, mint később kiderült, Magyarországon keresztül. 2016. július 24. Ansbach: 21 éves Szíriái menedékkérő öngyilkos pokolgépes merényletet követett el, mert nem kapta meg a menekültstátuszt. 12 ember megsérült, 3-an súlyosan. 2016. július 26. Rouen: két iszlamista fegyveres túszul ejtett öt embert Saint-Etienne-du-Rouvray templomában, majd az egyiküket, a 86 éves Jacques Hamel atyát megölték. 2016. augusztus 6. Charleroi: egy terrorista a rendőrségi épületnél lévő ellenőrző pontnál két rendőrnőre támadt egy bozótvágó késsel. 2 HÍRHOZÓ
