Hírhozó, 2016 (26. évfolyam, 1-16. szám)
2016-04-21 / 5. szám
Rákoskerten katolikus közösségi ház épül Szőke Lajos: A közösség az igazi élő kövekből épülő épület Szőke Lajossal, a rákoscsaba- újtelepi Szent Erzsébet-temp- lom plébánosával beszélgettünk abból az alkalomból, hogy Rákosmente Önkormányzata tartós használatba adta a katolikus egyháznak a Rákoskert, Zrínyi utca 269. szám alatt lévő ingatlant, ahol az elkövetkezendő napokban megkezdődhetnek Rákoskert katolikus közösségi házának, miséző helyének és az urnatemetőnek kivitelezési munkálatai, amelynek befejezési határideje ez év végére várható. Három évvel ezelőtt az újtelepi Szent Erzsébet'plébánia képviseletében Szőke Lajos plébános jelezte Rákosmente Önkormányzatának, szeretnének Rákoskerten közösségi házat, illetve miséző helyet és urnatemetőt létesíteni. 2013 tavaszán Erdő Péter bíboros és Riz Levente polgármester tárgyalt a rákoskerti katolikusok által megfogalmazott szándékról. Mivel a plébánia nem rendelkezett olyan telekkel, amelyre az általuk tervezett épületet fel lehetett volna építeni, ezért Rákosmente Önkormányzatának segítségét és támogatását kérték. A hivatal a Zrínyi utca 269. szám alatti ingatlant bo- csáj tóttá hosszú távra a katolikus egyház rendelkezésére.- Tíz évet a Szentendrei-sziget három falujában szolgáltam, majd 2005 januárjában kerültem Rákoscsaba-Ujtelepre, kezdi a bemutatkozást Lajos atya, aki kerékpárral érkezett a megbeszélt találkahelyre. Amikor elkezdtem szolgálni a Szent Er- zsébet-templom plébánosaként, még szó volt egy rákoskerti, Makovecz Imre által tervezett ökumenikus templom építéséről. Mivel itt a katolikus hívek élnek többségben, az egyházi vezetés úgy döntött, önálló templomot kell építeni Rákoskerten. A rákoskertiek részéről már évtizedek óta felmerült az igény egy önálló templomra. Régebben, a reggeli szentmise gyűjtőhelye számukra a keresztúri templom volt, amely mindig pontosan fél hétkor kezdődött, így aki dolgozott, még az is beért a munkahelyére. Az esti misék részvételét viszont az döntötte el, hogy ki melyik kerületi katolikus templomba szeretett járni. A rákoskerti gyakorló hívek bekapcsolódtak a csabai vagy a ligeti közösségbe, de talán legtöbben a Szent Erzsé- bet-templomba jártak. Az itt élő idős embereknek azonban egyre nagyobb gondot okozott a közlekedés, a templomba való eljutás. Rákoskerten jellemzően a fiatalabbak járnak többen a templomba az idősebbekkel szemben, akik inkább Újtelepre mennek, mert az egy kicsit korábban népesült be.- Mi történt Erdős Péter bíboros és Riz Levente polgármester megállapodása utáni- Az új épület terveit Major György készítette el, majd miután az „átment” a tervtanácson, 2015 tavaszán beadtuk a kiviteli terveket, az engedélyezésre azonban több mint fél évet kellett várni. De most már minden rendben van. Megvan a munka- terület, megvan az engedélyezett kiviteli terv és jövő héten megkezdődhet a munka.- Hogyan képzeljék el olvasóink a már elkészült rákoskerti templomot?- Ez egy egyszerű templom lesz, három funkcióval. Az önállóan álló torony mellett fog állni a szentségi kápolna, amelyet majd össze lehet nyitni egy nagyobb teremmel, ahol akár 100 ember is elfér. A templom mellett kap helyet majd az urnatemető. Szeretném majd úgy nyitva tartani a templomot, hogy a belépőig bárki be tudjon térni, hogy csendben tudjon imádkozni, ha szükségét érzi.- Várhatóan mikorra fejeződik be az épület kivitelezése? — Talán az év végére. Jó lenne, ha 2017 elejére megkapnánk a használatbavételi engedélyt, akkor megkezdődhetnek majd a kápolna melletti urnatemetőben a temetések is. — Végezetül hadd kérdezzem meg, ön szerint milyen segítséget jelent a huszonegyedik század emberének a vallás gyakorlása, a templomba járás, a közösségbe tartozás? — Minden korban különböző. Az épület nagyon fontos, de korunkban még jobban felértékelődött a közösségnek a jelentősége. Ez ott még inkább igaz, ahol most építenek új házakat. Ahova odaköltözik egy újonnan érkező „jött-ment” - így nevezték régen a faluban, ha új ember érkezett —, azok között mindig nagyobb a közösség utáni vágy, és ez így van jól. Azért, mert a közösség az_ igazi élő kövekből épülő épület. Mindig fontosabb, mint a valódi kövekből épülő. A közösségnek sokkal nagyobb a jelentősége, hiszen egymást úgy is segítjük a hitünkben, hogy csendes lelki gyakorlat alatt csak csendben imádkozunk, szilenciumot tartunk. Ahol húsz-harminc ember csak közösen imádkozik, ott nagyon nagy a hatása annak, hogy egyáltalán együtt vagyunk. Tapasztalom, hogy amikor születik egy gyermek, a férfi és a nő egyszer csak édesapa és édesanya lesz. Nem a családi ház, hanem a szülő és az édesapa, édesanya szeretete, közössége jelenti az otthont a gyermeknek. Ugyanígy a templomban az Úristennek a közössége van jelen. Ahol az ember és Isten iránti szeretet megjelenik, ott növekszik a közösség. Én azt hiszem, ennek nagy jelentősége van, miközben az épület is fontos. Az is egy segítség, ha megszólal a harang, a hívó szó. Szakács Zsuzsa