Hírhozó, 2015 (25. évfolyam, 1-16. szám)

2015-10-12 / 12. szám

KULTÚRA RÁ KOS MENTE Ajándék a 116 éves Ligetnek Lisányi Endre, Rákosligeten élő képzőművész Génius Loci című alkotását aján­lotta fel baráti ajándékként a 116. születésnapját ün­neplő Rákosliget közösségé­nek. A nagyméretű képet a Csekovszky Árpád Művelő­dési Ház aulájában helyezték el. Hamvas Béla Öt géniusz című írásából ismert a génius loci fogalma, amely látha­tatlanul, megfoghatatlanul meghatározza egy hely mi­lyenségét, arculatát, sorsát. szerint Lisányi Endre ön- képi világa szokatlan, de Ács József szobrászművész törvényű, de rokonszenves barátsággal szólít meg, hív minket párbeszédre. Táb­laképén a látvány létreho­zásához színek mellett egy nem mindennapi eszközt, a szerves anyagú spárgát hasz­nálja fel a kifejezés eszköze­ként. A kép síkját elborítja a kanyargó spárga natúr fényű anyaga, kiemelkedik a síkból a térbe. A vonal a képzőmű­vészetben alapvető kifejező eszköz. Lisányi tudja, hogy a függőleges vonal az erőt, a vízszintes a nyugalmat, a hullám a mozgás képzetét sugallja. Szakács Zsuzsa JSZ Rákosligeti emlékek Hagyomány, hogy Rákosii- get születésnapján, a Hősök terén álló emlékkőnél egy helyi lakos emlékezik vissza a régmúlt időkre. A telepü­lés 116. születésnapján Dr. Bartha Béláné Éva osztotta meg hallgatóságával éle­tének színes mozaikjait. A nagypapa által vásárolt V. utcai házba született, há­zasodott, amely mindenkit magához ölelt. Rákosligeten az 1920-30-as években egy­más után alakultak a kü­lönböző egyesületek, ahol az emberek együtt töltötték el szabadidejüket. Batyubá­lokat rendeztek az egykori Bartók cukrászdában, ahová saját készítésű süteménye­ket vittek. A háború Ligetet sem kerülte el, és ők is féltek a bombázástól. Az ötvenes években kiköltöztették csa­ládjukat otthonukból, de a szomszédok befogadták őket, mert akkor még ilyenek vol­tak a szomszédok. Éva asz- szony férje az egykori Vegyi Művek igazgatójaként sok rákosligeti embernek adott munkát. Aranylakodal- műk a szomszédos katolikus templomban volt. Az emlékkőnél virágot helyezett el Dunai Móni­ka országgyűlési képviselő, Rózsahegyi Péter, rákosliget önkormányzati képviselője és a jelen lévő rákosligetiek. Közreműködtek a gregoros diákok. Szakács Zsuzsa A rákosligeti templom titkai Szeptember 21'én, a vasár­napi szentmisét megelőző­en, egy különleges tárlat­bemutatón vehettek részt a ligeti polgárok. A katolikus templomban lévő freskók­ról, szobrokról, szent re­likviákról és az oltárról is megtudhattak már majdnem elfeledett információkat. A résztvevők közül sokan hasznos és titkos adatokkal, gondolatokkal tették érde­kesebbé az előadást. Kide­rült, hogy kik is festették a képeket, kikről is mintázták az alakokat. Megtudhattuk, hogy az oldalhajónál elhe­lyezett szobrot máshonnan helyezték ide, megmentve azt a pusztulástól. A temp­lom számos változtatáson és bővítésen ment keresztül. Az idők során új oldalhajó­kat is kapott. A Hősök Terén egy bronzból készült harang és harangláb állt annak idején. Szerencsére ennek a jelleg­zetes hangját a mai napig is hallhatjuk a toronyból. A Diósgyőri Acélművekben német mintára sok acélha­rangot öntöttek. Ezeknek a harangoknak az előállítása sokkal olcsóbb volt, mint a bronzoké. Magyar szaba­dalom az alumíniumharang is. Ezeknél a harangoknál a szoknyánál függőleges hangréseket vágtak, hogy a hangjuk élvezhetőbb le­gyen. Előállítási költsége viszont jóval kedvezőbb, de statikus ütés hatására köny- nyen reped. A ligetiek örö­mére templomukban három acél- és a már említett ős- bronz-harang dalol. Szőke Csaba iEf 2015. október 12. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom