Hírhozó, 2015 (25. évfolyam, 1-16. szám)
2015-04-03 / 4. szám
^ KÖZÉLET 1848'ra emlékeztek Rákosmentén Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékezett az ország március 15- én. Nemzeti ünnepünkön Rákosmente Önkormányzata — a Vigyázó Sándor Művelődési Házzal közös szervezésben - az 513. utcai Honvédsíroknál tartott koszorúzással egybekötött megemlékezést, amelyen több száz kerületi polgár mellett részt vett Dunai Mónika és Szilágyi György országgyűlési képviselő, Riz Levente polgármester, az önkormányzat vezető tisztségviselői, képviselői, valamint Jan Juszczak vezetésével a lengyelországi Krosno járás küldöttsége. Közreműködött a RÁZENE Városi Fúvószenekar Dely Csaba és a Missio Cantorum Vegyeskar Bartal Lajos vezényletével, az emlékműnél a Wysocki légió állt díszőrséget. Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, minden közösségnek megvannak a kiemelkedő pillanatai, amelyek alkalmat adnak és kötelezővé is teszik, hogy az emlékeinkre, a közös tapasztalatainkra támaszkodj unk. Az emlékezés az összetartozás érzésének gyakorlása, az ünnep a lélek felszabadulása a mindennap ismétlődő rutin alól. Mi is történt 1848-ban? A Habsburg hatalom felbujtotta Jelasics horvát bánt, hogy támadja meg a magyarokat, mi pedig védekeztünk 201 5. április 3. sikeresen, majd előálltunk ésszerű javaslatainkkal és követeléseinkkel az akkori Európa egyik legnagyobb hatalma, a Habsburgok előtt. 1848 a racionális politikai gondolkodás és cselekvés gyönyörű megnyilvánulása volt. Ezen az ünnepen azonban beszélni kell a nemzeti megosztottság veszélyeiről is. Köny- nyebb a nemzeti egységet megteremti, ha közvetlen veszélyt érzékel az ember. Vajon van-e ma ilyen veszély? Közvetlen külső veszély nincs, ahogy 1848-ban volt, de közvetett ‘ veszély sokféle is. Nagyon sok külső és belső erő igyekszik alattomos módon szembe fordítani a magyart a magyarral. Ha van értelme 1848 tanulságait felidézni, akkor a nemzeti egység hangsúlyozása ilyen. Szabadság, alázat és felelősség - ez kell, hogy legyen a mindenkori magyar kormányok vezérelve. Nincs más, nem lehet más, erkölcsi értelemben erre esküszik fel 1848 óta minden magyar képviselő és a kormányzat minden tagja - zárta ünnepi gondolatait Lánczi András. Az ünnepi köszöntőt követően pártok, civil szervezetek helyezték el az emlékmű talapzatán a tisztelet és hála virágait, majd Riz Levente és Fohsz Tivadar alpolgármester megkoszorúzta az egykori márciusi ifjú, Bulyovszky Gyula rákoskeresztúri szülőháza falán emelt emléktáblát, illetve Melczer János emléktábláját, aki a forradalom és szabadságharc idején Keresztúr evangélikus lelkészeként harcosan szembeszállt az önkényuralommal. Az ünnepi program a Vigyázó Sándor Művelődési Házban folytatódott, ahol az előtérben Dely Tercia vezetésével a Bartók Béla AMI növendékei autentikus magyar citeramuzsiká- val, énekkel és táncokkal fogadták a vendégeket. A zsúfolásig megtelt színházteremben „Virtust tenni a nemzetért” — 1848/49 története.. . ahogy a nép ajkán él - címmel az Ex Libris-díjas Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes színvonalas játéka felejthetetlen élményt nyújtva méltón emelte az ünnep fényét. Az ötven- perces zenés-táncos darabot, Csoóri Sándor és Sára Sándor „80 huszár” című filmje alapján Deffend Irén, az együttes vezetője állította színpadra. A rendkívül látványos produkcióban közreműködtek a Pannónia tánc- együttes tagjai, valamint a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulói. Kili Tamás JgZ 9
