Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-02-13 / 2. szám
’56'OS hősök újratemetése Az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatai közül Bartók János, Bencsik József, Dudás József, Léderer Jenő Tibor, Pintér József, Pólya Ferenc Sándor, Szabó János, Szívós Géza az Újköztemető 233-as parcellájában méltatlan körülmények között nyugodtak. A szabadságharc hőseinek hamvait a Szabadságharcosokért Közalapítvány és a Nemzeti Örökség Intézete január második hetében áthelyeztette társaik mellé, az ’56 -os hősök 300-as parcellájába. A szabadságharc hőseire gyászszertartás keretében január 20-án, az új síroknál egy-egy szál virággal emlékeztek. A megemlékezésen részt vett Rad- nainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Antall Jó- zsefné és Mádl Dalma. Az eseményen Boross Péter, a Szabadságharcosokért Köz- alapítvány elnöke és Ader János köztársasági elnök mondott beszédet, közreműködött Körtvélyesi Zsolt színművész. Köszöntőjében Boros Péter kiemelte: azok, akik itt nyugszanak, mindnyájunkból ki kell váltsák a tiszteletet. A 300-as parcellában most az a nyolc mártír talált végső nyughelyét, akiket 1957 első hónapjaiban kivégzett a gyilkos hatalom, és akik eddig méltatlan körülmények között nyugodtak. A volt kormányfő szerint a köztársasági elnök újévi köszöntőjében megjelölt egy célt, és egyben feladatot azzal a szóval, hogy hazaszeretet. „Azok, akik itt nyugszanak, azok vezéreljenek bennünket, és töltsön el emlékük ezzel a nemes érzéssel, ami ezer év óta megtartotta ezt az országot a mai napig magyarnak.”A hősökre emlékező beszédében Ader János rámutatott: megtartó erő, erkölcsi mérce, a nemzet lelkiismeretének tükre azok emléke, akik 1956-ban életüket adták a szabadságért. Utalva az első szabad választások idejére, elmondta, leáldozott azok csillaga, akik 1990 előtt az ország vezetői voltak és úgy gondolták, hogy Nagy Imre és társai újratemetésének ügye „politikai gondozást” igényel, mégis békében távozhattak, szemben azokkal, akik most kapnak végtisztességet. Magyarországot 1989- ben az újratemetés erkölcsi felelőssége, a nyilvánosan megélt gyász, a kimondott szó igazsága ébresztette fel több évtizedes tetszhalott állapotából. Akkor értettük meg igazán* hogy - azokért is, akik a halált választották miértünk - nekünk a szabadságot kell választanunk.,, A hősök emléke megtartó erő, erkölcsi mérce, nemzetünk lelkiismeretének tükre. Olyan tükör, amibe újra és újra bele kell néznünk, ha szabad Magyarországot akarunk. 1989-ben éreztük: ha ezen a kegyeleti úton végigmegyünk, az felér a megtisztulással, és a gyászmenet éppen oda visz, ahová 1956 óta igyekeztünk. Oda, ahol már mindannyian úgy véljük, hogy a sírokat nem politikával kell gondozni, hanem emlékezéssel”- fogalmazott a köztársasági elnök. A gyászszertartáson áldást mondott Berta Tibor, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, Jákob János protestáns tábori püspök, fejet hajtott az áldozatok sírhelye előtt Totha Péter vezető tábori rabbi, majd virágot helyezett el a nyolc mártír sírjánál az egykori miniszterelnök, az államfő, a hősök harcostársai és a megemlékezők. Kili Tamás J&Z RAKOSMtsNTE Isztambulban járt a RÁZENE Egy héten át Isztambulban koncertezett a RÁZENE Városi Fúvószenekar, számolt be lapunknak Dely Csaba, a zenekar vezetője és karnagya. Két évvel ezelőtt az Avis Cantrix kórust látták vendégül Törökországban, ezúttal a fúvószenekar kapott meghívást. Mindez köszönhető Erdal Salikoglunak, a Török-Magyar Baráti Társaság vezetőségi tagjának, aki azáltal lett népszerű Magyarországon, hogy lefordította törökre Gárdonyi Géza nagysikerű könyvét, az Egri csillagokat. A magyarul kiválóan beszélő isztambuli orvos nem csak a koncertek megszervezésében segítette a rákosmenti zenekart, de nagy érdeklődést mutatott a magyar zene és szokások iránt is. A RÁZENE elsőként egy ökoiskolában lépett fel, amelynek igazgatónőjéről hamar kiderült, évek óta rajong a magyar kultúráért. Ennek köszönhetően, már több magyarországi művész lépett fel a napenergiával működő, árva kisgyermekeket is befogadó modern intézményben. A fúvószenekarral fellépett a Bartók Béla Művészeti Alapiskola népzenetanára, Dely Tercia is, aki magyar népdalokat énekelt citerakísérettel, valamint Les- kó Gáborral erdélyi és magyar néptáncokat mutattak be. Szakács Zsuzsa £.S’ 2014. február 1 3. 25
