Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-12-18 / 16. szám
€•* Rákosmente Amit a király is állva hallgatott Georg Friedrich Händel munkásságának bemutatásával folytatódott a Vigyázó Sándor Művelődési Házban a Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény által meghirdetett zenés előadás-sorozat, amelynek fókuszában ezúttal a neves brit szerző oratóriumai álltak. November 28-án a zseniális mester talán leghíresebb művével, a Messiással ismerkedhetettek meg a komolyzene iránt érdeklődők. Balogh Lázár hangsúlyozta, az oratórium eredetileg Itáliában született latin nyelvű egyházi műfajként, ebből keletkezett az anyanyelvű drámai műfaj, egyfajta egyházi opera, színpad nélkül. Händel oratóriumainak szövegkönyvei nem követik a Bibliát, inkább csak alapul használják, ez alól kivétel az Izráel Egyiptomban és a Messiás, amelyekben csak bibliai szöveg van. A Messiás szövegét Charles Jennens angol költő állította össze. Nagy rajongója volt Händelnek, zseninek tartotta. A Messiással kapcsolatos költemények, katekizmusok divatosak voltak abban az időben, így a darab alapvetően egy akkor népszerű témát vesz elő, de teológiailag rendkívül átgondoltan. Jennens sorra veszi az Ószövetség azon részeit, ahol messiáspróféciát látunk. Azt mondta, itt vannak a próféciák, és ezeket Krisztus mind beteljesítette, ezért Krisztus a Messiás. A szöveg túlnyomó többsége tehát az Ószövetségből van összeválogatva, de mind Krisztusról szól, Händel pedig minden tételben tökéletesen ragadja meg a mondanivalóját. Az oratóriumot 1741-ben komponálta mindössze 24 nap alatt, a mai napig ez a legnépszerűbb vokális mű Angliában. A Halleluja tételt, mint második nemzeti himnuszukat tartják számon. Az 1743-as londoni bemutatón ezt a részt II. György király állva hallgatta végig, és a közönség követte őt. Azóta vált szokássá Nagy-Britanniában, hogy ennél a résznél a közönség mindig feláll. Kili Tamás Helységnévtábla-avatás Rákosligeten A Rákos-patak partján 2009- ben, Budapesten elsőként avatott tábla után újabb ro- vásírásos helységnévtábla jelzi Rákosliget szimbolikus határát. A szépen kivitelezett táblát Rózsahegyi Péter, a Rákosligeti Polgári Kör elnöke kezdeményezése nyomán december 5-én — a kettős állampolgárságról szóló népszavazás 10. évfordulóján - avatták fel ünnepélyesen Rákosliget és Rákoscsabáid j telep határán, a Fach Károly téren Rózsahegyi Péter az ünnepség kezdetén mondott köszönetét Simon Évának, aki a korábban reklámhordozóként funkcionáló táblát felajánlotta az egyesületnek, valamint elismeréssel szólt a jelen lévő Imre László és Frech' Gábor munkájáról, akik önkéntesen vállalták a tábla kivitelezését, és akik a Ferihegyi úti tábla felállításánál is jeleskedtek. A két pedagógus elismert népszerűsítője a rovás nemzeti hagyományának Rákosmentén. Az eseményen beszédet mondott Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselője, aki hangsúlyozta, ezek a határokat jelölő táblák az indulók és érkezők számára is összetartozásunkat fejezik ki. Ezután Friedrich Klára és Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetői osztották meg gondolataikat prózában és versben a jelenlévőkkel, majd Dely Tercia énekelt. A táblát Tampu-Ababei József, a ligeti Magyarok Nagyasz- szonya templom plébánosa áldotta meg. Kili Tamás Ji$ 2014. december 1 8. 19
