Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-12-08 / 15. szám
KULTÚRA 101 Sárral kevert vér Radnóti Miklós költő halálának 70. évfordulója alkalmából november 8-án koncertet rendezett a Rákoshegyi Bartók Zeneház, a repertoáron kortárs magyar zeneszerzők művei szerepeltek, akik Radnóti Miklós és más, jeles magyar toliforgatók verseit zenésí- tették meg. A zeneműveket Banai Sára mezzoszoprán énekesnő és Sárkány Kázmér, a Magyar Állami Operaház baritonja adták elő, a művészeket Katona Anikó kísérte zongorán. Bokor Jutta, a ház vezetője köszöntötte a nézőket, majd felvételről hangzott el néhány veretes Radnó- ti-költemény olyan színészóriások előadásában, mint Latinovits Zoltán és Kaszás Attila. Radnóti Miklós, József Attila, Vajda János, Weöres Sándor verseihez Lajtha László, Eötvös Péter, Zombola Péter és Szöllősy András, valamint a nézők között helyet foglaló Balázs Árpád komponáltak gyönyörű muzsikát. Kárpáti János zenetudós Szöllősi András zeneszerző méltatója, Bartók és Kodály után a harmadik mesternek nevezte Szöllősi Andrást. Dalai csodálatos lírikus gyöngyszemek, amelyek az énekes szólista elmondás alapján remekül énekelhető torkot kímélő közönségsikerű ciklus. Balázs Árpád korunk kiváló zeneszerzője, aki egyaránt komponál nagysikerű műveket kamara és vegyes kórusok számára. Opera- és oratóriumszerzőként is ismert, szereti a vokális irodalmat, hiszen mint a közönség is minden egyes premier lelkes résztvevője, szurkolója. Ez a zeneszerzőkről ritkán mondható el, akik gyakran elefántcsonttornyaikból komponálnak csak, így gyakran megkerülik a jól énekelhetőséget. Balázs Árpád nagyon is ismeri az énekes szólisták hangi adottságait, hiszen gyakran küldi el ma már interneten az egyes tételeket az előadónak, hogy nézze át, megfelel-e torkának a darab megszólaltatása. Örömmel használja az egyes énekesek hangi határait ugyanúgy, ahogy azt valamikor Giuseppe Verdi tette. Radnóti Miklós Budapesten, egy zsidó származású családban született. A 40-es évek elején besorozták a Magyar Hadseregbe, ahol fegyvertelen munka- szolgálatra osztották be. A háború viszontagságos évei után 1944-ben érte a halál, amelynek pontos körülményei nem teljesen ismertek. Holttestét 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg nadrágja zsebében a ceruzával teleírt noteszét, benne utolsó verseivel, úgymint a Hetedik és Nyolcadik ecloga, a Levél a hitveshez, a Gyökér, az Erőltetett menet és a Razglednicák. Kili Tamás JS$ Iró-olvasó találkozó Rákoskerten Modem Zsoltárok című verseskötetének bemutatóján találkozott olvasóival Hütter Márta író a Rákoskerti Művelődési Házban november 16-án. A Rákoskerten élő poétával Horváth Gábor Miklós költő, újságíró beszélgetett, a verseket Kerti Tünde, az Ascher Oszkár Színház tagja tolmácsolta. Hütter Márta fiatal korában régész, pszichológus, divattervező szeretett volna lenni, végül mégis a gyógytornász hivatást választotta. Munkája során — különböző sorsokba belelátva - megtapasztalta az élet és halál kiszámíthatatlanságát, és egyre inkább erősödött benne az érzés, hogy sokkal inkább a ráhagyatkozás, mint a görcsös akarás az, ami megadhatja az emberi lélek békéjét. Pályaválasztása szorosan kapcsolódott a hithez, amit szülei be- léneveltek, és ezért hálával is tartozik nekik. Mindig azt mutatták meg, hogy a világ Isten nélkül nem lehetne ilyen csodálatos. Vannak az ember életében időszakok, amikor számot vet, eltöpreng önmagáról és a világról, hogy mi végre? Aztán utat tör belőle egy-egy mondat, és valami sürgető erő arra készteti, hogy egyre több üzenetet vessen papírra. Az üzenetek aztán - szinte maguktól — kerek egésszé formálódtak, nevet választottak maguknak és képeket, hogy vigasztalást, megértést vagy örömöt adjanak és segítsenek elgondolkodni az útról, amelyet választottunk, vagy ahova tévedtünk. Az elgondolkodáshoz 150 vers adja az alapot, amelyet ugyanennyi, régi sírszobrokról készült fotó illusztrál. A rímes- ritmusos versek gondolatai ismerősek lesznek a hívőknek és Isten-keresőknek. A sorokban a saját vívódásaira és örömeire ismerhet rá mindenki, aki hiszi, vagy keresi Istent — vallotta önmagáról Hütter Márta. A kötetlen beszélgetés után a könyv ihlette fotósorozatból nyílt tárlat. A kiállítást Orosz Károly, rákoskerti képzőművész rendezte, képviselői keretéből támogatta Hatvani Zoltán, helyi önkormányzati képviselő. Kili Tamás J2% 18 HÍRHOZÓ
