Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-02-13 / 2. szám
KULTÚRA A magyar kultúra ünnepe Rákosmentén A magyar kultúra napja alkalmából január 25- én a Vigyázó Sándor Művelődési Ház színháztermében Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő mondott köszöntőt:- Mi magyarok attól váltunk a világ szemében különlegessé, mert különleges a nyelvünk, különleges az észjárásunk, különleges módon ragaszkodunk a szabadsághoz és az önállósághoz. Különleges a magyar kultúra ősisége is. Népi gyökere a tiszta forráshoz vezet vissza. Különleges abban az értelemben is, ahogy keveredik benne a honfoglaló magyarok keleti kultúrája az államalapítás során átvett nyugat-európai világ értékrendjével, a kereszténységgel. A magyar kultúra jövője összefügg Európa jövőjével. Ma láthatóan Európa kultúrája válságban van, elfordult keresztény gyökereitől. Riz Levente köszöntőjében idézte Illyés Gyulát, miszerint „A szél kihívásaira a fa gyökereivel válaszol.” A viharban, az értékválságban a mai ember keresi a forrást, a gyökereket, mert csak így van remény megmaradni magyarnak és európainak. Ehhez viszont vissza kell térni Európa keresztény gyökereihez, amely erőt ad és segít, hogy dönteni tudjunk a jó és a rossz, az igaz és a hamis között. Kulturális értelemben is minden nemzetnek van valami különleges, csak rá jellemző küldetése. Mi magyarok a honfoglalás után állammá szerveztük a Kárpát-medencében élő sokféle népet, a középkorban a Délkelet-Kárpátokig elterjesztettük a kereszténységet, évtizedeken keresztül megvédtük Európát a töröktől. Ilyen teljesítmény volt 1956-os forradalom és 1989-ben a vasfüggöny lebontása. Mostanában végre ismét tudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, és hova tartozunk. Kezd a magyar nemzet hitében újra megerősödni. Fontos a határokon átívelő nemzetegyesítés, fontos az az alkotmány, amely keresztény gyökerekre is hivatkozik. Fontos, hogy a magyar kultúrának olyan bástyái, mint a Zeneakadémia, vagy az Erkel Színház megújultak. Ez erőt adhat a jövőre nézve, és talán, ha mi egy erős nemzet leszünk, kulturális értelemben, akkor segíteni tudunk majd Európának visszatalálni a gyökereihez. Ahhoz a keresztény gyökérhez, ahonnan elindult Európa története soksok évszázaddal ezelőtt. így tudunk válaszolni a "szél kihívásaira." Meggyőződésem, hogy nekünk itt helyben is van küldetésünk. Hiszen ez a kerület is erős bástyája a kultúrának. Sok jószándékú ember, civil közösségek, intézmények hordozói a kultúrának Rákosmentén, nekik köszönettel tartozunk. Herczku Ágnes Bartók-estje Az ünnepi köszöntőt követően a háromszoros eMeRTON-díjas Herczku Ágnes Bartók-estjére került sor a Vigyázó Sándor Művelődési Ház színháztermében, ahol jelen volt Rákosmente testvérvárosának, Gyergyó- szentmiklósnak a küldöttsége, Szőlösi Ferenc, Pécel polgármestere, Riz Levente polgármestere, országgyűlési képviselő, Horváth Tamás és Fohsz Tivadar alpolgármesterek, Dunai Mónika, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság elnöke és Rákosmente önkormányzati képviselői. Ha magyar népzenéről, illetve világzenéről van szó, Herczku Ágnes megkerülhetetlen személyisége a műfajnak. 2007-ben Djerdj Tímea és Kincses Margit zongoraművészekkel elkészítették egyedülálló, úttörő vállalkozásnak beillő Bartók Béla Magyar népdalok énekhangra és zongorára című lemezüket, amelyen a Tíz magyar népdal, a Nyolc, illetve a Húsz magyar népdal című ciklusokból válogattak. A lemez táncszínházi változatát, Pár-Ének címmel láthatta a Vigyázó Sándor Művelődési Ház közönsége. Közreműködött Herczku Ágnes (ének), Djerdj Tímea (zongora), Gera Anita és Tókos Attila (tánc), Vizeli Balázs (hegedű), Balogh Kálmán (cimbalom), Mester László (brácsa), Szabó Gergő (bőgő). 20 HÍRHOZÓ
