Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)

2014-07-21 / 9. szám

(^ji ÖNKORMÁNYZAT Nyári diákmunka Rákosmentén Idén nyáron a tervek szerint 150 diák állhat munkába Rákosmentén — erről Riz Levente polgármester tájé­koztatta a sajtó képviselőit a Városházán június 24-én. A kerület vezetője elmond­ta, a program már diákkor­ban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását és ezzel a korai munkata­pasztalat mellett a jövede­lemszerzés lehetőségét is. A XVII. kerületben első alkalommal 2012-ben szervezte meg az önkor­mányzat a diákmunka­programot a szociális célú városrehabilitációs pályázat keretében. Tavaly állami forrásból sikerült 15 millió forintot megszerezni, ami 145 fiatal nyolcórás nyári foglalkoztatását tette le­hetővé. Az önkormányzat ebben az évben az állami források segítségével finan­szírozza a rákosmenti diá­kok fizetését. Riz Levente emlékezte­tett, tavaly a XVII. kerü­let foglalkoztatta a legtöbb diákot Budapesten, idén is ez várható, mi kaphatjuk a legtöbb állami támogatást a fővárosban. A városvezetés mindent megtesz a munka­helyek bővítése érdekében, a diákmunka — amellett, hogy a szünidő hasznos el­töltésére szolgál — jelentős segítséget jelenthet a csalá­dok megélhetésében. Júliusban és augusztus­ban azoknak a 16 és 25 év közötti nappali tagozatos tanulóknak tudnak mun­kát biztosítani, akik kérték nyilvántartásba vételüket, valamint foglalkoztatásra irányuló vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendel­keznek. Napi hatórás mun­kaidőben a diákok a kerület parkjainak, közterületeinek fenntartásában segédkez­hetnek, illetve adminisztra­tív munkát végezhetnek a Polgármesteri Hivatalban. A zöldfelületi tevékenységet végzők bruttó 76.125 forint, míg az irodában dolgozó di­ákok bruttó 88.500 forint keresetet vihetnek haza egy hónapnyi munka után. A programmal kapcso­latban részletes információ kérhető: Dómján Aladár- né, Rákosmenti Polgármes­teri Hivatal, fsz. 24. szoba. Kili Tamás JS*> RÁKOSMENTE Állampolgári eskütétel Rákosmentén Felemelő eseménynek adott otthont július 8-án a Családi és Társadalmi Rendezvények Háza, ahol ünnepé­lyes keretek között rokonok, ismerő­sök jelenlétében huszonketten tettek állampolgársági esküt. A Himnusz eléneklése után Frech Gábor elő­adóművész két költeménnyel emel­te a rendezvény fényét. Riz Levente polgármester ezúttal anyakönyv-ve- zetői minőségben olvasta elő az eskü szövegét, majd kerületünk újdonsült magyar állampolgárai átvehették ho­nosítási okmányukat. A kettős állampolgárságról szóló törvény 2010. május 26-i hatályba­lépése óta mintegy 500 ezer külhoni magyar szerzett magyar állampolgár­ságot, a legtöbbjük Csíkszeredában, majd Szabadka és Kolozsvár áll még a rangsor élén. Rákosmentén 2010 óta közel 1600 fő tett eddig állampolgársági esküt, több­ségük határon túli magyar - mondta köszöntőjében Riz Levente. Külön öröm, hogy közülük sokan a XVII. ke­rületet választották állandó lakhelyül. A polgármester számára megtisztelte­tés, hogy közreműködhet ezen a jeles eseményen, ahol az eskütévők hivata­losan is magyar állampolgárok lesznek. Legtöbben Székelyföldről érkeztek, de jöttek a Felvidékről és Kárpátaljáról is, valamint egy-egy lengyel, indiai és mongol származású személy is magyar állampolgárságot szerez a mai napon - tette hozzá Riz Levente. A kettős állampolgárságról szóló törvénynek köszönhetően ma ismét gyarapodik Magyarország, nagyot léptünk annak irányába, hogy hidat képezzünk az anyaország és a határon túlra szakadt magyarság között. Az állampolgárság nem csak egy jogi kategória, hanem annál sokkal több, a magyar nemzet­hez való tartozás, amely büszkeséget ad mindannyiunk számára. Végezetül a polgármester hangsúlyozta: „hiszek a magyar nemzet jövőjében, abban, hogy Magyarország gazdaságilag és po­litikailag is erős lesz, és ehhez a nem­zethez mindenkor jó lesz tartozni.” Az eskütétel tartogatott néhány ér­dekességet is: egy erdélyi idős asszony esetében visszahonosítás történt, ő az 1940. augusztus 30-i II. Bécsi döntést követően egyszer már volt magyar ál­lampolgár. A legmesszebbről Bartos Rozália érkezett, aki a Budapesttől közel 800 km távolságra lévő Gelence településen született, és a vele szom­szédos, szinte száz százalékosan ma­gyar ajkú Kézdivásárhelyen élt, amíg Rákosmentére nem költözött. Kili Tamás 2014. július 21. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom