Hírhozó, 2013 (23. évfolyam, 1-16. szám)

2013-12-05 / 15. szám

I^jj ÖNKORMÁNYZAT KAIOiMENTE a közlekedési szabályok be­tartatása nem önkormány­zati feladat, a kerület új rendőrkapitánya ígéretet tett arra, hogy nagyobb figyelmet fordítanak majd a környék ellenőrzésére. Rózsa Balázs a rákoshegyi tekések jövő­jével kapcsolatban érdeklő­dött. Milyen tervei vannak az önkormányzatnak, hogy a Rákoshegyi VSE-nek régóta fennálló tekepálya gondjai megoldódjanak? Tervezik-e, hogy a tervezett multifunk­cionális sportcsarnokban helyet kapjon az Európa Kupa-győztes tekecsapat is? Bolberitz Henrik elmondta, hogy a Rákoshegyi Polgári Kör és az egyesület vetette fel, hogy a majdani sport­csarnokban a pinceszinten megvalósítható lenne a te­kepálya. A Rákos-patak kö­zelsége miatt a területen igen magas a talajvíz szintje, ezért a kivitelezés az átlagosnál jó­val magasabb építési költsé­get jelentene. Bár a bővítés műszakilag megoldható, a kérdés egyelőre még nyitott, a megvalósítás a beruházás forrásainak és az üzemeltetés feltételeinek a megteremté­sétől függ. Jelinek Jánosné nehezményezte, hogy a Vi­rágtelepen az úttestre lógnak be a fák és cserjék ágai, erre vár megoldást, és hiányolja a telepen a járdaépítéseket. Horváth Tamás emlékezte­tett, hogy a városrész annak idején úgy épült meg, hogy nem készültek járdák, ami Tempo 30-as övezet esetén nem is kötelező. Miután mindig vita tárgya, hogy ki ültette el a növényeket, és kinek a kötelessége azok gondozása, első körben az önkormányzat felszólítja a tulajdonosokat, hogy végez­zék el a munkát, vágják visz- sza a növényeket megfelelő magasságra. Nádor Iván rákoshegyi lakos kifogásolta az önkor­mányzat azon szabályozási tervét, hogy a Bányapart utcában mintegy 50 méte­res szakaszon elkerítenek egy 700 négyzetméteres te­rületet. Ezzel ellehetetlenül az utcában élő kilenc tulaj­donos, mert olyan keskeny lesz az ingatlanuk előtt az út szélessége, hogy nem tudnak majd autóval a tel­kükről kikanyarodni. Az önkormányzat valóban ki­mérette a telket - mondta Horváth Tamás, amit be is fognak keríteni, mert az ille­gális szemétlerakóvá vált, és több millió forintot emészt fel folyamatosan a területen felhalmozódott szemét el­takarítása. Molnár Csaba a kerület külterületeinek jö­vőbeni sorsával foglalkozott, mert a Fővárosi Önkormány­zat ezeket a területeket átmi­nősítette turisztikai erdővé, meghagyva a művelési beso­rolását. Az a kérdése, hogy van-e lehetőség az eredeti állapot visszaállítására, és ebben az ügyben az önkor­mányzat milyen segítséget tud nyújtani? Bolberitz Hen­rik válaszában elmondta: 2014 júniusában életbe fog lépni a főváros új település- szerkezeti terve, amellyel egy időben megszűnik a régi sza­bályozás. Az új tervnek össz­hangban kell lennie a maga­sabb szintű jogszabályokkal. Ezek meghatároznak bizo­nyos, a főváros számára is be­tartandó kereteket, amelyek értelmében a zöldfelületekre vonatkozóan érdemi könnyí­tés nem várható. A fővárosi koncepció egyik sarkalatos célja az, hogy a zöldöveze­tek, erdők, mezőgazdasági övezetek mennyisége nem csökkenhet, és a használati módja sem változhat. Ezen a területen a kerületnek nincs mozgástere, így nem várható változás. Horváth- né Bíró Mária arra keresett választ, hogy mikorra vár­ható a Kucorgó tér rende­zése, felújítása? Válaszában Riz Levente hangsúlyozta, a Kucorgó tér a kerület egyik legneuralgikusabb pontja. A tér déli oldalán magántu­lajdonban lévő ingatlanok vannak, 2009-ben hiába ké­szült szabályozási terv a terü­let rendezésére, a gazdasági válság elsodorta a fejlesztési elképzeléseket. Az északi oldalon a bonyolult tulaj­donosi struktúra köti gúzsba a fejlesztést: fővárosi és ke­rületi önkormányzat, illetve magánszemélyek birtokában van a terület. Folyamatban van egy szabályozási terv, amelyet a főváros készít, az elfogadás előtt meg kell ál­lapodni, hogyan oszoljanak meg az építési telkek és a köz­területek a tulajdonosok kö­zött, ezt követően lehet majd továbblépni. Székely Mihály a polgármesternek címez­ve utalt arra, hogy ingyenes osztanak ételt egész télen át a hajléktalanok, rászorulók részére, ugyanakkor támo­gatták a hajléktalan-ellenes törvény elfogadását. A kér­dése, érzik-e az ellentmon­dást az ügyben? Semmilyen ellentmondás nincs - vála­szolt a polgármester, ugyan­is a hajléktalanság két kér­déskört ölel fel, elsősorban szociális, másodsorban pedig közrendvédelmi kérdést. A kerületnek segítenie kell a hajléktalanokon, ezt több­féle formában megteszik; a Rákosmenti Adományház Egyesülettel, a Caritasszal és a Magyar Vöröskereszttel karöltve. A közrendvéde­lem terén viszont jogosan elvárható, hogy a hajlékta­lanokra is ugyanazon jogok és kötelességek vonatkozza­nak, mint bárki másra - egy hajléktalan sem végezheti el a dolgát közterületen, nem lakhat egy utcai pádon, mint ahogy más sem. Tudomásul kell venni, hogy az önkor­mányzat közparkjai, játszó­terei a szabadidő hasznos eltöltése céljából épültek, épségüket meg kell őrizni, azok rendeltetésszerű hasz­nálatába nem fér bele, hogy ott hajléktalanok lakjanak. A közmeghallgatás idén is addig tartott, amíg a kérdé­sek el nem fogytak. A közel négy órás párbeszédet kö­vetően Riz Levente polgár- mester megköszönte a rész­tevők aktivitását, a számos kérdést, a kitartó figyelmet. Az önkormányzat honlapján hamarosan olvasható lesz a meghallgatás teljes jegyző­könyve. Kili Tamás 201 3. december 5. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom