Hírhozó, 2013 (23. évfolyam, 1-16. szám)
2013-06-20 / 8. szám
KULTÚRA Ünnepeink Rákosmentén Ünnepeink Rákosmentén címmel az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem háromrészes helytörténeti tárlaton mutatja be kerületünk múltbéli családi és nemzeti ünnepeit, ezekhez kapcsolódó szokásokat. Családi ünnepek címmel, május 17-én Kiss Emília etnográfus nyitotta meg a hely- történeti tárlat második részét, hangsúlyozva, az itt látható szokásrendszerek elsődleges célja az volt, hogy bemutassák, megismertessék a változásokat. A fennmaradt tárgyi emlékek, fotók segítségével bárki megtapasztalhatta, miként élték meg őseink az elmúlt évszázadok egyszeri, megismételhetetlen társadalmi eseményeit, ünnepeit, amelyek kiemelkedtek a hétköznapokból. Ilyen volt például a lakodalom, a keresztelő és a temetés. A házasságok országszerte falun belül köttettek, így volt ez Keresztúron is. A lakodalmakat a szüret befejezése után, egészen András napig tartották. Ilyenkor összefogott a falu, a lányos háznál az asszonyok készítették a csigatésztát, sütötték a süteményeket, a férfiak borjút, marhát, disznót vágtak. A szobákat kiürítették, csak asztalok és lócák kerültek a helyiségekbe, mint ahogy azt az Erdős René Ház kiállításán is láthattuk. A lány felderítése volt a háztűznéző, ha anyagilag meg tudtak a családok egyezni, megtörtént a lánykérés. A templomban háromszor kihirdették a jegyespárt, miközben már készült a kelengye. A kiállításon megcsodálhattuk a kelengyegyűjtő ládát, amelyben tizenöt hétköznapi és tíz ünnepi alsószoknya lapult. A vőfély a lakodalom előtt egy héttel elkezdte hívogatni a vendégeket. Az esküvő napján a lányos házhoz vonultak a legény vendégei, hogy kikérjék a menyasszonyt. Ezután elindult a nászmenet a templomhoz, de közben sokszor megálltak, az anyós menyecskekor- sót vágott a földhöz, hogy a cserepekből kiderüljön hány gyermek várható. Egészen 1914-ig a keresztúri lányok lakkcsizmában, a németek pántos cipőben mentek férjhez. Ez alkalomból fejükre gyöngyöspárta, a sokszoknyára fehér kötény került. Szokás volt, hogy piros almákba rozmaringágat dugtak, ami a termékenységet szimbolizálta. Ezt a kiállításon is láthattuk, miközben megkóstolhattuk az eredeti recept alapján készült kuglófot. Palkó Jánosné Magdi szaloncukorból és kalácsból elkészítette az örömfát, amit a lakodalmas menet élén volt szokás vinni. A terhesség nem járt kiváltságokkal, ugyanúgy dolgoztak az asszonyok, mint máskor. Szülés után a komaasszonyok, keresztszülők egy héten át reggelit vittek a gyermekágyas kismamának. Keresztúr közössége a halál időpontjában is együtt tartott. Ha gazdag ember halt meg a faluban három haranggal, a szegényt egy haranggal hirdették ki. Akkoriban otthonról temettek. A tisztaszobában felravatalozták a halottat amíg elkészült a koporsó, szemére pénzdarabot tettek, amit temetéskor a szegényeknek adtak. Éjjel-nappal virrasztónak mellette, a temetés után tort ültek, majd osztozkodtak a vagyonon. Egy évig tartották a gyászt. A Családi ünnepek címmel megnyílt kiállítást Hódos Mária és Ádám Ferenc rendezte, berendezte Orosz Károly és Ferenczi Zsuzsanna. A tárlat július 20- ig tekinthető meg. Szakács Zsuzsa Nagy siker a POSZT-on Idén 13. alkalommal rendezték meg a magyar színházi élet legrangosabb fesztiválját, a Pécsi Országos Színházi Találkozót. Verseny- és Offprogramok, szakmai beszélgetések, zene, tánc, könyvkavalkád és sok-sok színész várta az érdeklődőket. A rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínház idén is részt vett a találkozón. Május 9-én láthatta a közönség Énekes madár című székely népi játékukat, és a szűnni nem akaró taps jelezte a biztos sikert. Reméljük, jövőre is meghívást kap a színház, és megmutathatják ismét, mit is tud a Gózon Gyula Kamaraszínház. Munkatársunktól J&S FREKVENTÁLT HELYEN, ÚJONNAN NYÍLÓ, klimatizált SZÉPSÉGSZALONBA, gyakorlattal rendelkező fodrász, műkörmös, kozmetikus vállalkozónak, KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL HELY KIADÓ. XVII. kér. Pesti út. Érd.: 06-20-3770-160-■«Ei. HIRDETÉSFELVÉTEL tel/fax.: 259-051 1, mobil.: 0. e-mail: hirhozo.hirdetes@t-online.hu, h HÍRHOZÓ
