Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)
2012-03-09 / 4. szám
KULTÚRA Ünnepeink Rákosmentén Az Ünnepeink Rákosmen- tén című sorozat első állomásaként Márciustól októberig - Állami és társadalmi ünnepek az 1900-as évek elejétől a közelmúltig címmel nyílt helytörténeti kiállítás az Erdős Renée Házban február 25-én. A tárlatot Ádám Ferenc történészmuzeológus, a ház igazgatója rendezte, és Fónagy Zoltán, a MTA Történettudományi Intézetének munkatársa nyitotta meg. A rendkívül látványos, ugyanakkor tartalmas helytörténeti értékeket felsorakoztató kiállítás bemutatja, hogyan ünnepelték a múltban Rákosmentén a nemzeti és a különböző társadalmi ünnepeket (március 15., május 1., augusztus 20. és október 23.), valamint a helyi közösségek ünnepeit, mint például zászlóavatások, dalos ünnepek, emlékműavatások. A lakóhelyünk korabeli ünnepeit és az ezekhez kapcsolódó szokásokat bemutató tárlaton — amelyen audiovizu- álisélmény-kiegészítőként felcsendülnek a kommunista diktatúra indulói és a múlt századelő népszerű slágerei is — számtalan, egészen jó minőségű fénykép, képeslap mellett rengeteg múltidéző, tárgyi emlék is fogadja a nagyérdeműt: ünnepi polgári ruhaviselet, kisdobos, úttörő, katonai egyenruhák és kiegészítők, iskolai egyensapkák. Megtekinthető a rákosligeti közösség értékes relikviája, az a nemzeti zászló, amelyet a Munkásotthontelepre, 1899-től beköltöző telepesek kaptak ajándékba, hogy az ünnepnapokon feldíszíthessék vele házaikat. A kiállítás talán legkülönlegesebb kordokumentuma az a mozgófilm, amely a rákoshegyi ünnepi sokada- lomról készült 1945. május 1-jén. Az Erdős Renée Ház gyűjteményében található tárgyak, dokumentumok, fotók, film mellé műtárgyakat kölcsönzött Domonkos László és Méry Ágnes Viktória. Szelepcsényi Sándor és Tóth Péter archívumából pedig fényképek kerültek a nagyközönség elé. A háromrészesre tervezett sorozat második alkalma - várhatóan az év végén — az egyházi ünnepeket (húsvét, karácsony, búcsúk, stb.), míg a harmadik - 2013-ban — az emberi élet ünnepeit (születés, lakodalom, stb.) és az úgynevezett gazdasági ünnepeket (aratás, szüret, disznóölés, stb.) mutatja be. Kili Tamás Magyar-lengyel költői est Csekovszky Árpádné Edit- ke és Puskás Mária köszöntötte február 24-én este a rákosligeti művelődési házban a Magyar-Lengyel Baráti Kör tagjait, valamint a kerületben élő Benczés Sándor Gábor költő, műfordítót (alkotásait benczes s. gáborként jegyzi). A hetvenes években, autóstoppal érkezett Lengyelországba, ahol a tenger olyan hideg volt, hogy csak bokáig lehetett megismerkedni vele, de mindenért kárpótolta, hogy találkozott ott egy fiatal lengyel lánynyal, Annával. A szerelemből házasság lett, családot alapítottak, gyermekeik mindkét népet és nyelvet magukénak tudják. Eltek Varsóban, majd Magyar- országon telepedtek le, huszonöt éve Rákoskeresztúron élnek. Elmondása szerint verseinek döntő többségét a mai napig Annára gondolva, hozzá, róla írja. A költő az este folyamán vetített fotókkal illusztrálva, felolvasva, beszélgetve mutatta be a Magyar-Lengyel Baráti Kör tagjainak legújabb verseskötetét, amely a Hungarovox Kiadó gondozásában „a vakondok álma” címmel jelent meg. Benczés S. Gábor őszintén vallott az írások születéséről, a költészet nehéz nyelvezetéről és arról az érzékeny látásmódról, ahogy a körülötte zajló világot érzékeli, papírra veti. „Ez a verskötet, a vakondok álma, egy hosszú és küzdelmes költői felfedező út fontos állomása. A humánum képviselője, a költő, önmaga tehetetlenségét átélve jut el a lázadás gesztusáig” — írja róla Baán Tibor költő, műkritikus. A könyv megjelenését Rákosmente Önkormányzata és a Közkincs Közhasznú Kulturális Egyesület támogatta. Benczes Sándor Gábor lapunknak elmondta, elkészült Bruno Jasienski lengyel futurista költő verseinek fordításával, de támogatás hiányában a kiadás időpontja még bizonytalan. A vendégek végezetül megtekintették Jasienski 1920-as éveket idéző versei ihlette klippet, a magyar műfordító szemével. Szakács Zsuzsa JSÜ 16 HÍRHOZÓ
