Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)

2012-02-09 / 2. szám

1^1 KULTÚRA A magyar kultúra ünnepe a Vigyázóban 1989 óta ünnepeljük janu­ár 22-én a magyar kultúra napját — nemzeti him­nuszunk születésnapját Kölcsey Ferenc 1823- ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. E különleges ünnepen Rákosmente Önkormány­zata és a Vigyázó Sándor Művelődési Ház számos kulturális programmal várta a rákosmentieket. Hajnal Csilla igazgató köszöntőjében kiemelte, már tizennyolc éve, hogy e ház falai között együtt köszönthetjük Magyaror­szág nemzeti himnuszának születésnapját, ami egyben alkalmat ad arra is, hogy még nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes ha­gyományainknak, gyökere­inknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltun­kat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Rákosmente ünnepi műsora a Ballonyi Galéri­ában Gerzson Pál Munká- csy-díjas festőművész ki­állításának megnyitójával kezdődött, ahol jelen volt Gerzson Pálné Mária, a festő özvegye, Fohsz Tiva­dar alpolgármester, Rózsa­hegyi Péter, Nótin Tamás, Lukoczki Károly képvise­lők és számos kerületi mű­vész. Gerzson Pál ikonikus je­lentőségű alkotója volt az elmúlt évtizedeknek - ezek­kel a szavakkal kezdte ün­nepi megnyitóját Bereczky Lóránd, a Magyar Nem­zeti Galéria nyugalmazott főigazgatója, Rákosmente díszpolgára. Gerzson hát­rahagyott életútja teli volt izgalmakkal, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán diplomázott az ötvenes években Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Kmetty János tanítványa­ként, majd egy festőtől szokatlan módon, elvégez­te az ELTE geometria sza­kát. Korai korszakában a színszeretet, a színnel való építkezés, a fény és a levegő ábrázolása foglalkoztatta, majd eltávolodott a való­sághű természetábrázolás­tól és geometrikus formá­kat alkalmazott. Műveit az 1960-as évektől kezdődően kubisztikus képépítés jel­lemzi. Táblakép festészete mellett gobelin, faintarzia, zománc, üvegablak terve­zésével, grafikával is foglal­kozott, majd harminchat évig tanította a mesterség kultúráját a Magyar Ipar- művészeti és Képzőművé­szeti Főiskolán, hisz mű­vészi életútja három szálon futott: festőként, tanárként és a művészetben elkötele­zett, aktív közösségi ember­ként tevékenykedett Ger­zson Pál festőművész. A Halotti beszéd felidé­zésével kezdte ünnepi kö­szöntőjét Kálmán Alajos akadémikus, Rákosmente díszpolgára, majd hangsú­lyozta, mi magyarok, joggal lehetünk büszkék csodála­tos anyanyelvűnkre, amit a mai napig értük, megér­tünk, pedig az idézett sorok a tizenkettedik században íródtak. A magyar kultúra napi ünnepség Harcsa Veroni­ka Quarte tjének Lámpa­fény című verskoncertjével folytatódott, ahol a dalok szövegeit a magyar költé­szet XX. századi nagy alak­jainak versei szolgáltatták. A jazz nyelvén szólalt meg József Attila, Kassák Lajos, Weöres Sándor, Babits Mi­hály, Nemes Nagy Ágnes, Kosztolányi Dezső és a cím- adó vers írója, Tóth Árpád — természetesen Harcsa Veronika és zenésztársai - Blaho Attila zongora, Oláh Zoltán nagybőgő, Máj tény i Bálint dob, Gyémánt Bá­lint gitár - előadásában. Az este folyamán a prózai rész­ben közreműködött Lackfi János író, költő, műfordító. A magyar kutúra napja tiszteletére rendezett ün­nepi megemlékezés után a Fórumteremben Fohsz Tivadar mondott pohárkö­szöntőt. Szakács Zsuzsa HÍRHOZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom