Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)

2012-01-23 / 1. szám

KULTÚRA Czimra-folyosó Czimra-folyosó nyílt a festőművész nevét viselő rákoshegyi általános iskola első emeletén december' ben, ahol ezentúl állandó kiállítással tisztelegnek névadójuk, Czimra Gyula előtt. A tárlaton látha- tó a mester népművészeti gyűjteményének egy része, tizennégy festményének egyedi reprodukciója, ere­deti festő palettája és élet­rajzi leírása. Kuli Ferenc igazgató lapunknak elmondta, az állandó Czimra-kiállítás létrehozásával elsősorban az volt a cél, hogy diákjaik és szüleik megismerjék is­kolájuk névadóját. Czimra Gyula harminchárom éves korától haláláig, 1966-ig élt és alkotott Rákoshegyen. Az általa gyűjtött néprajzi tárgyak egy részét a festő özvegye az iskolának ado­mányozta. A folyosó-tárlat megnyitásáig Adámffy Pál őrizte a hagyatékot, a kiál­lítást Ese Katalin rendezte, amit képviselői keretből Bényi Zsolt támogatott. Az elmúlt tanévben az iskola második emeleti fo­lyosóján színpaddal, füg­gönnyel, világítással felsze­relt színházat rendeztek be, most pedig az első emeleten megnyílt az állandó kiállí­tás, ami nem csak folyosó dísz, hanem egyben kul­túrtörténeti érték - mutat körbe Czimra Gyula önarc­képe előtt Kuli Ferenc, aki még búcsúzóul elmondja, nagyon szeretnék a tavaszi szünetben kőre lecserélni a folyosón lévő igen elhasz­nálódott linóleumot. Szakács Zsuzsa 4Ef Czimra Gyula (1901-1966). Pályáját Ganz-gyári műszaki rajzolóként kezdte, de ezzel pár­huzamosan az Iparművészeti Iskola esti rajztanfolyamát is látogatta. 1924-ben Párizsba utazott, Lucien Simon növendéke az Ecole des Beaux Arts-on. Nyaranta barátaival, Paizs Goebel Jenővel és Jeges Ernővel együtt Barbizonban festett. Párizsi és barbizoni munkáiból 1926 májusában önálló kiállítása nyílt a Galerie du Zodiaque-ban. Stílusára a 20-as években nagy hatással volt a Szőnyi-kör neoklasszicizmusa. 1929-ben Nagybányán dolgozott, az év végén már mint vendég a szentendrei művésztelep alkotóival állított ki. A Szentendrei Festők Társaságának egyik alapítója. 1929-től 1933- ig rendszeresen Szentendrén töltötte a nyarakat és részt vett a csoport kiállításain. Barcsay Jenő visszaemlékezése szerint Czimra, Paizs Goebel és ő maga szoros baráti-alkotói közösségben éltek ekkor. Látásmódja gyökeresen megváltozott, az 1930-as évek elején keletkezett festményeit rajzos, árnyalation, élénk színfoltokból építkező, dekoratív formálás jellemzi. 1934-ben Rákoshegyre költö­zött. A háború utáni évtizedekben végletekig letisztult, puritán csendéleteket, környezetét ábrázoló enteriőrképeket festett. Teltházas RLB-koncert Korán ki kellett tenni a „Teltház” feliratú táblát január 14-én este a Csekovszky Árpád Művelődési Ház ajtajára, hisz a nagy érdeklődés miatt már sok jegy elővételben elfogyott az RLB zenekar pótszilveszteri koncert­jére. Riz Levente és barátai formációhoz a tavalyi évben csatlakozott Abaházi Csaba, a kilencvenes évek egyik leg­sikeresebb rockzenekarának, a Sing Sing-nek az énekese. Az együttes az új felállásban először a szeptemberi autómentes napon mutatkozott be hangos sikerrel. Az idei év első kon­certjén Abaházi nem csak énekelt, de ő konferálta fel az egymás után meg­szólaló legsikeresebb magyar és kül­földi nóták RLB változatát is, többek között Bon Jovi, Robbie Williams, Led Zeppelin jól ismert szerzeménye­it, a magyarok közül az LGT, a Magna Cum Laude, a Quimby és természete­sen több Sing Sing siker szerepelt a pótszilveszteri koncert műsorán. Szakács Zsuzsa 12 HÍRHOZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom