Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)
2012-04-26 / 6. szám
KULTÚRA RÁKOSMENTE Hippolyt'bemutató a Gózonban A Gózon Gyula Kamaraszínházban március 31-én - élő zenekísérlet mellett — Szőke István rendezésében mutatták be a Hippolyt, a lakáj című zenés vígjátékot a Karinthy Színház művészeinek előadásában. Az azonos című film 1931- ben készült, Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben, a magyar filmgyártás első hangosfilmjeként. Vajda Anikó és Vajda Katalin a nyolcvanas években a filmből zenés vígjátékot írt, a színdarab sikere - csakúgy, mint a filmé - azóta is töretlen, nincs olyan színházi évad, hogy valahol az országban ne lenne repertoáron. A Karinthy Színház jóvoltából a budapesti nézők húsz év után ismét újra élvezhetik Schneider Mátyás és Hippolyt legendássá vált humoros párharcát, ezúttal Koltai Róbert, Galla Miklós, Voith Ági és a kifogástalan alakú Fésűs Nelli főszereplésével. A történet változatlanul időszerű a huszonegyedik században is, hisz ki ne ismerné a mai Schneider családokat, akiknek csak anyagiakban sikerült gyarapodniuk, szellemileg igencsak szegények maradtak. Szabó Ágnes, a kamaraszínház igazgatója a bemutató után lapunknak nyilatkozva elmondta, az előadással névadójukra, a százhuszonhét éve született Gózon Gyulára emlékeztek, aki Eisemann Mihály Köszönöm, hogy imádott... híres slágerét énekelte az első magyar hangosfilmben. Szakács Zsuzsa Ádámffy Pál kiállítása Rákoshegyen „Fákról, fényről, csendről...” címmel nyílt kiállítás Ádámffy Pál grafikusművész-tanár pasztell- és grafika munkáiból az Erdős Re- née Házban március 24-én, a képzőművész 17. önálló tárlatát Pázmány Ágnes művésztanár, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola adjunktusa nyitotta meg, közreműködött Kertész József. Ádámffy Pál 1970-ben szerezte meg tanári diplomáját és még abban az évben kezdett tanítani a Kép utcai Általános iskolában. Biológia-rajz szakos tanárként 41 éve áll hűségesen a ma már Czimra Gyula nevét viselő általános iskola katedráin. 1990 óta vesz részt rendszeresen kiállításokon, képeit Erdélytől Lengyelországon át, Németországban is megcsodálták. Önvallomása szerint: „Szeretem másoknak is elmondani, megmutatni azt, amit érdekesnek, fontosnak, szépnek tartok. Tisztelem az avantgárd művészetet, de elsősorban a látott világ po- ézisét keresem. Konstruktív munkáim is mindig konkrét látványból indulnak ki. Erdésznek készültem, tanár lettem - képeimet nézve úgy érzem, nem lettem egészen hűtlen eredeti hivatásomhoz.” Ádámffy Pál szigorú erkölcsű művésztanár, munkáját színvonalasan és igényesen végző pedagógus, aki a színek, formák világában él igazán. Tanítványai sikeresen vettek részt, és hoztak dicsőséget iskolájuk számára hazai és külföldi rajzversenyeken, pályázatokon. Pázmány Ágnes hangsúlyozta, hogy a művészet fontos üzenet mindannyiunk számára, ezeket az üzeneteket értelemmel, lélekkel, szívvel próbáljuk meg befogadni. A művész azokat a dolgokat, eseményeket közvetíti számunkra, amelyek őt foglalkoztatják. Ádámffy Pált leginkább a természet és a múlt foglalkoztatja. Igen magas szintű művészi tevékenysége kézzelfogható, átírja, számunkra érthetővé és láthatóvá teszi a láthatatlant, ezzel léleképítővé válik. Lírai jellegű munkái mesteri fokon jelenítenek meg tájképeket, romokat, csendet, hajnalt, fényeket, illatokat. Végezetül elmondta, a művésztanárok önmagukban is missziót kell teljesítsenek, hiszen a művész és a tanár külön-külön is értéket alkot, ad át és teremt. Kili Tamás 2012. április 26. 21
