Hírhozó, 2012 (22. évfolyam, 1-16. szám)

2012-04-26 / 6. szám

KULTÚRA RÁKOSMENTE Hippolyt'bemutató a Gózonban A Gózon Gyula Kamara­színházban március 31-én - élő zenekísérlet mellett — Szőke István rendezésében mutatták be a Hippolyt, a lakáj című zenés vígjá­tékot a Karinthy Színház művészeinek előadásában. Az azonos című film 1931- ben készült, Kabos Gyu­lával és Csortos Gyulával a főszerepben, a magyar filmgyártás első hangos­filmjeként. Vajda Anikó és Vajda Katalin a nyolcvanas években a filmből zenés vígjátékot írt, a színdarab sikere - csakúgy, mint a filmé - azóta is töretlen, nincs olyan színházi évad, hogy valahol az országban ne lenne repertoáron. A Karinthy Színház jóvoltá­ból a budapesti nézők húsz év után ismét újra élvez­hetik Schneider Mátyás és Hippolyt legendássá vált humoros párharcát, ezúttal Koltai Róbert, Galla Mik­lós, Voith Ági és a kifo­gástalan alakú Fésűs Nelli főszereplésével. A történet változatlanul időszerű a huszonegyedik században is, hisz ki ne ismerné a mai Schneider családokat, akiknek csak anyagiakban sikerült gyarapodniuk, szel­lemileg igencsak szegények maradtak. Szabó Ágnes, a kama­raszínház igazgatója a be­mutató után lapunknak nyilatkozva elmondta, az előadással névadójukra, a százhuszonhét éve született Gózon Gyulára emlékeztek, aki Eisemann Mihály Kö­szönöm, hogy imádott... hí­res slágerét énekelte az első magyar hangosfilmben. Szakács Zsuzsa Ádámffy Pál kiállítása Rákoshegyen „Fákról, fényről, csend­ről...” címmel nyílt kiállítás Ádámffy Pál grafikusmű­vész-tanár pasztell- és grafi­ka munkáiból az Erdős Re- née Házban március 24-én, a képzőművész 17. önálló tárlatát Pázmány Ágnes mű­vésztanár, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola adjunk­tusa nyitotta meg, közremű­ködött Kertész József. Ádámffy Pál 1970-ben szerezte meg tanári diplomá­ját és még abban az évben kezdett tanítani a Kép utcai Általános iskolában. Bioló­gia-rajz szakos tanárként 41 éve áll hűségesen a ma már Czimra Gyula nevét viselő általános iskola katedráin. 1990 óta vesz részt rendsze­resen kiállításokon, képeit Erdélytől Lengyelországon át, Németországban is meg­csodálták. Önvallomása sze­rint: „Szeretem másoknak is elmondani, megmutatni azt, amit érdekesnek, fontosnak, szépnek tartok. Tisztelem az avantgárd művészetet, de elsősorban a látott világ po- ézisét keresem. Konstruktív munkáim is mindig konk­rét látványból indulnak ki. Erdésznek készültem, tanár lettem - képeimet nézve úgy érzem, nem lettem egészen hűtlen eredeti hivatásom­hoz.” Ádámffy Pál szigorú erkölcsű művésztanár, mun­káját színvonalasan és igé­nyesen végző pedagógus, aki a színek, formák világában él igazán. Tanítványai sike­resen vettek részt, és hoztak dicsőséget iskolájuk számára hazai és külföldi rajzverse­nyeken, pályázatokon. Pázmány Ágnes hangsú­lyozta, hogy a művészet fon­tos üzenet mindannyiunk számára, ezeket az üzenete­ket értelemmel, lélekkel, szívvel próbáljuk meg be­fogadni. A művész azokat a dolgokat, eseményeket köz­vetíti számunkra, amelyek őt foglalkoztatják. Ádámffy Pált leginkább a természet és a múlt foglalkoztatja. Igen magas szintű művészi tevékenysége kézzelfogható, átírja, számunkra érthetővé és láthatóvá teszi a látha­tatlant, ezzel léleképítővé válik. Lírai jellegű munkái mesteri fokon jelenítenek meg tájképeket, romokat, csendet, hajnalt, fényeket, illatokat. Végezetül el­mondta, a művésztanárok önmagukban is missziót kell teljesítsenek, hiszen a mű­vész és a tanár külön-külön is értéket alkot, ad át és te­remt. Kili Tamás 2012. április 26. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom