Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-02-24 / 3. szám
KULTÚRA „Együtt erő vagyunk, Wass Albert-emléknap Rákoskerten Február 19-én, Wass Albert halálának tizenharmadik évfordulóján a hűvös idő ellenére is több mint százan emlékeztek az erdélyi magyar irodalom egyik legkiválóbb Írójára Rákoskerten, a 2008-ban felavatott Wass Albert-szobornál. A Rákoskerti Művelődési Ház szervezésében és Rákosmente Önkormányzatának támogatásával megtartott eseményen részt vett Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő, Szilágyi György országgyűlési képviselő, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás alpolgármesterek, valamint Dunai Mónika, Hatvani Zoltán, Nótin Tamás és Fachet Gergő önkormányzati képviselő. Bedei Gábor szobrászművész alkotása előtt Simó József, a Czegei Wass Albert Alapítvány magyarországi elnöke mondott lélekmelegítő beszédet, amelyben Wass Albert szellemét idézve, a jeles tollforgató veretes gondolatait gyúrta egybe mai magyar aktuálpolitikai kérdésekkel. Hangsúlyozta, nem véletlen, hogy szeretjük, tiszteljük Wass Albertet, mert olyan hagyatékot hagyott ránk, amivel felfegyverez- hetjük magunkat azokra a küzdelmekre, amelyek még előttünk állnak. Mindenekelőtt a népességfogyást kell megállítani, mert az isteni törvény szerint azé a föld, aki benépesíti. Ha nem vagyunk képesek eszerint cselekedni és élni, akkor ez a kis ország számunkra örökre elveszik. A gondolatot így fűzi tovább Wass Albert: „Csak azé lehet a föld, aki megérti a szavát. Makacsul ragaszkodjál hát a birtokodban lévő földhöz és házhoz, bármilyen kicsiny is legyen az, idegen nemzetből valónak el ne add semmi áron. Mert ne feledd: kié a föld, azé a haza.” A bajok és betegségek számbavételénél Simó József szólt a nemzeti összefogás hiányáról is. Mi magyarok képtelenek vagyunk összefogni. Annyira szép, hogy szinte zászlóra lehetne írni, amit erről Wass Albert megfogalmaz: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség. (...) Amelyik nép nem tud összefogni a rontás ellen, az ne hivatkozzék se balsorsra, se turáni átokra. (...) A bátrakat szereti csak az Isten.” Wass Albert, aki annyira szerette a hazáját, emigrációjából sem Magyarországra, sem Erdélybe nem térhetett vissza, pedig a rendszerváltás után nyolc évvel távozott az élők sorából. Az emlékezők megkoszorúzták Wass Albert szobrát, majd a III. Wass Albert Emléknap a Rákoskerti Művelődési Házban megtartott irodalmi esttel folytatódott, a színpadon Rékasi Károly önálló műsora állított emléket a remekírónak Szerelmem Erdély címmel. szerteszét gyengeség” A lebilincselő előadás előtt Riz Levente beszédében rámutatott, Wass Albert munkássága az elszakított országrészeink fájdalomkiáltása. Ezt a fájdalmat érzi Kismartontól Pozsonyon, Eszéken, Kolozsváron át Székelyudvarhelyig mindenki, aki magyar. Az érző magyarság fájdalommal tekint a Kárpát-medencei magyarság erőteljes fogyására, és arra, hogyan pusztulnak határon túli kulturális értékeink. Ezt a közös fájdalmat éljük meg, amikor Wass Albertet olvasunk, de itt a fájdalom mellett megjelenik egy másik nagyon fontos fogalom: az igazság. Az elmúlt 60 év sajnos abban telt, hogy az igazságot megpróbálták el- hallgattatni, gyávák uralkodtak, amikor nem volt szabad kimondani, hogy Trianon Európa legnagyobb szégyene. Ezt kaptuk köszönetként attól az Európától, melyet a magyarok védtek a töröktől hosszú évtizedeken át. Wass Alberttól még most is sokan félnek, mert az igazságot mondja, közösséget teremt, újraszövi azt a szellemi-lelki közösséget, ami a magyarság legfontosabb záloga. Wass Albert igazságának is köszönhetjük, hogy nemrég végre búcsút mondhattunk a gyáváknak, a hazugság embereinek, akik szembeállították magyart a magyarral és végre-valahára megélhettük azt, hogy a határon túl élő magyar testvéreink is állampolgárságot kaphatnak, és van Trianon emléktörvényünk - mondta Riz Levente. Az előadóest az amerikai emigráció súlyos éveinek montázsa, a magyar irodalom kimagasló személyiségének vívódó, gyötrődő mindennapjai. Rékasi Károly egy turistát személyesít meg, aki kamerájával magára marad az emlékszobában. Felvételeket készít, majd megtalálja a kopott bőröndöt, amely titkokat rejt: az író személyes tárgyait, néhány kéziratot és az életében meghatározó szerepet játszó asszonyokhoz írt leveleit. A kivetítőn közben Koltay Gábor Adjátok vissza a hegyeimet! című filmjének kockái peregtek, elsőként Rékasi tolmácsolásában az író Jönnek című eposzának megrázó, az új határt megrajzoló bécsi döntésről szóló részletével. Kili Tamás 12 HÍRHOZÓ Simó József mondott beszédet a Wass Albert-szobornál
