Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-12-21 / 16. szám
egészségügy Mit tegyünk, amíg a mentő megérkezik? Az epilepsziáról Az e-mailen érkezett kérések miatt a mai cikkünk az epilepsziával foglalkozik. Az epilepszia egy olyan központi idegrendszeri (agyi) betegség, amelynek következtében a betegnek ismétlődő görcsrohama van. Az epilepsziás roham még nem epilepszia betegség, csak egy jel, ami figyelmeztet arra, hogy az agy bizonyos területei nem jól működnek. Az epilepsziás rohamok leggyakoribb okai életkoronként változnak. Csecsemő- és kora kisgyermek korban elsősorban veleszületett fejlődési rendellenességek, születési károsodás, oxigénhiányos állapot, láz, fertőzések, fejsérülés okozzák. Iskoláskorban fejet ért baleset, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, energiahálók túlzott fogyasztása, vil- lódzó fény, monitor előtti ülés, extrém alvásmegvonás válthatják ki. Felnőtt és időskorban főként anyagcserezavarok (cukorháztartási zavarok, só-víz háztartás felborulása), alkoholfogyasztás, agyi keringészavarok, daganatok, következtében lép fel. Ismert, hogy az epilepsziás rohamokat bizonyos tényezők kiválthatják, ezért tanácsos ezeket elkerülni. Ezek közé tartozik az alkoholfogyasztás, viliódzó fények, alvásmegvonás, stressz és az epilepsziára szedett gyógyszer hirtelen elhagyása, illetve kihagyása. Epilepsziás rohamok nagyon változatos formában jelentkezhetnek. A roham típusa elsősorban attól függ, hogy az agy mely területét érinti, és onnan milyen nagy területre terjed ki. A legismertebb epilepsziás roham az ún. nagyroham, az egész agyat bevonó roham, amely során a beteg hirtelen eszméletét veszti, összeesik, és minden izma megfeszül, majd görcsösen rángatózik, nem vesz levegőt, színe elváltozik, szája habzik, vizeletét, székletét maga alá engedheti. Ez kb. 1-2 percig tart. A beteg a rángatózás megszűnése után fokozatosan 10-20 perc alatt nyeri vissza az eszméletét és nem emlékszik, hogy mi történt vele. Egy epilepsziás nagyroham a külső szemlélő számára meglehetősen ijesztő jelenség. A roham azonban, ha sérülés nem történt, akkor önmagában nem okoz károsodást a betegben és magától szűnik, Roham utána a beteg fáradt, levert lesz, fejfájás és izomláz kísérheti. A nagyrohamot a legtöbb ember felismeri. Más típusú epilepsziás rohamokat azonban sokkal nehezebb felismerni. Ilyen pl. az agy egy bizonyos részéből, a halántéklebenyből kiinduló roham, amely szintén tudatzavarral jár, de a beteg nem esik össze, nem rángatózik. Ilyenkor csak annyit látunk, hogy a beteg néhány percre elréved, elnéz, arca elváltozik, a kérdésekre nem válaszol, furcsán matathat. Egyetlen teendő a roham alatt, hogy óvjuk a beteg fejét a sérüléstől, kissé oldalra fordítsuk, hogy a nyála kifolyjon és várjunk, amíg a roham lezajlik. A közhiedelemmel ellentétben tilos a szájba bármit is betenni, a beteg száját erőszakosan kinyitni, mert ez csak sérülést okozhat. A beteg nem tudja lenyelni a nyelvét, a nyelvharapás pedig nem jár jelentősebb szövődménnyel. Gyerekkorban, ha a kezelőorvos felírta diazepam tartalmú végbéloldatot lehet befecskendezni, Tekintettel arra, hogy a rohamot a mentő orvos legtöbbször nem látja, nagyon fontos, hogy a rohamról pontos leírás álljon rendelkezésre, amelyet érdemben csak a szemtanúk adhatnak. Ha az első ilyen rosszulléte volt a betegnek, azt ki kell vizsgálni, mindenképpen kórházi megfigyelés és kivizsgálás (CT, MR. EEG, labor) szükséges. Végezetül megemlíteném, hogy a mentőket egyre gyakrabban riasztják olyan gyerekekhez, akik nagy mennyiségű energiaital fogyasztása után epilepsziás rohamot kaptak. Fontos lenne odafigyelni ezeknek az italoknak a fogyasztására és összetételére. Az észrevételeiket, kérdéseiket a mentol 7@freemail. hu.-ra küldhetik. Minden kedves olvasónknak kellemes karácsonyi ünnepet kívánnak a keresztúri mentőállomás dolgozói. A CIKKSOROZAT AZ 1000APRÓCIKK BARKÁCSBOLT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE, ÉS TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT ló HÍRHOZÓ
