Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-12-05 / 15. szám
ka Csorba Katalin Apróságai Rákoscsabán Inetrjú a rákoscsabai szobrászművésszel Csorba Katalin rákoscsabai szobrászművész „Apróságok" címmel válogatta össze alkotásait a Csaba Ház kiállítótermében. Itt születtem Rákoscsabán, ebben a házban és még átmenetileg sem éltem máshol. Láttam betonteknő nélkül a Rákos-patakot, nyaranta a partján szedegettem az akkor még kötelező szünidei növény- és bogárgyűjteménynek valót, nem zártuk a kerti kaput és elsőtől egyedül jártam a Sugár úti iskolába. Már akkor nagyon szerettem rajzolni, fát faragni, pedig a tanárok a testvéremet tartották tehetségesnek, de érettségi után nem volt kérdés, hogy továbbtanulok, vagy dolgozom, mivel hárman voltunk testvérek és szüléink már nyugdíjasok voltak. Felnőtt életemet a Kelet-pesti Vendéglátó Vállalatnál raktárosként kezdtem, a dekorációs műhelyben volt sokféle szerszám, megtanultam velük bánni, a Vasutas Képzőművészeti körben pedig autodidakta módon képeztem magam, Kirchmayer Károly és Benedek György voltak a mestereim - sorolja Kati a kezdeteket.- Nem bánja, hogy nem mehetett főiskolára1- Talán jobb is, hogy így alakult. Én huszonkét éven át tanultam a vasutasban. Minden tavasszal két hétig voltunk a művésztelepen, Keszthelyen. Itt faragtam életemben először követ. Első munkám egy ülő nő volt, 40-50 centiméteres sütői mészkőből. Nagyon nehéz volt az elején eltalálnom hova üssek, hogy az elképzelt forma is megmutatkozzék. A negyedik, ötödik alkalommal viszont már jól tudtam kezelni a szerszámokat, még mindig megvan az a kalapács, amivel akkor dolgoztam.- Miért pont szobrász lett?- A látásmódon múlik minden. Én egyből térben látom a dolgokat, nem csinálok soha vázlatot, mielőtt elkezdem vésni a követ. Amikor jelentkeztem a Vasutas Körbe, Kirchmayer fából faragott munkáimra azt mondta, ez olyan, amit a vécébe kitehetek dísznek, és elküldött gerüszt drótot formázni. O már akkor tudta, hogy szobrász leszek.- Egy szobrász miből él, ha már nincs civil munkahelye?- Ha nincs nyugdíja, szegény mint a templom egere. Én huszonhét év munkaviszony után maradtam itthon. A kilencvenes évek elején a Művészeti Alap országos pályázatot írt ki II. világháborús emlékművek elkészítésére, a pályázatokkal sok megrendelés érkezett. De készítettem az Eklézsia Szövetkezetnek bronz kereszteket is.- A Csaba Házban láthattuk, hogy festeni is szeret.- A Vasutas Kör október első hetében a fonyódi művésztelepre költözött, kimustrált vagonokba laktunk, de a vízparton, és ezt mindennél jobban imádtuk. Egy hét rövid volt szoborkészítéshez, mesterünk pedig úgy tartotta, egy szobrász tud festeni is. Akvarellel kezdtük, majd jött az olaj. Mai napig ilyen beosztással dolgozom, nyáron szobrászkodom, télen festek.- Rákosmentén hova képzelt el Csorba Kati-szobrot?- Az új Főtérre én is beadtam egy pályázatot, pádon ülő sokszoknyás öregasz- szonyt mintáztam meg, sok ilyet láttam annak idején Keresztúron és Csabán. Jó lenne, ha egyszer lenne pénz a megvalósításra, és valahol a kerületben akár mellé is ülhetnénk. Szakács Zsuzsa j&Z a Q/fíaweáa © \eni 1173 BUDAPEST, PESTI ÜT 211. 2011. DECEMBER 31-ÉN, SZILVESZTER ESTE 19 ÓRAI KEZDETTEL A MARCSA NÉNI VENDÉGLŐJÉBEN SZILVESZTERI ZENÉS - TÁNCOS MULATSÁGOT TARTUNK KIFULLADÁSIG. FELLÉPŐ SZTÁRVENDÉG: KOMÁR LÁSZLÓ Belépő II130 ft-os érői, korlátozott számban, kizárólag elővételben éttermünkben kapható. Szilveszteri ajánlatunk: Welcome drink, korlátlan többfogásos svédasztalos vacsora, korlátlan itat! > , élőzene, sztárfellépő, meglepetés mősorszám, tombola. Marcsa Néni Vendéglője Telefon: 06-1-257-8753 Éjfélkor 1 pohár pezsgő, utána ropogós malac pecsenye, lencsefőzelék, virsli. &mail: f°9Mas@marcsanem.hu ' r r a i r o r j ’ www.marcsanem.hu Q; 'eitdéglője 22 HIRHOZO