Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)

2011-04-21 / 6. szám

miÉ HITELET Krisztus feltámadt! Húsvéti interjú TampU'Ababei József plébánossal A keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, Jézus Krisztus feltámadása. A feltámadás megvallása és hite a kereszténység alapja. A húsvét a lélek meg­újulásáról, az újrakezdés lehetó'ségéről is szól, felele­venítve az ősi népszokásokat, amelyek mellett tovább él a kereszténység gazdag szokásvilága. A húsvéti ünnepkörről beszélgettünk Tampu-Ababei Józseffel, aki Moldvában született, a romániai Bacauban. szen­telték pappá 2002-ben, 2008 óta pedig a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia plébánosa. A húsvét vallási ünnep. Mit szeretne az egyház, hogyan viselkedjenek húsvétkor a nem hívők és a nem kérész' tények? A hit adományában nem részesülők számára is van üzenete a húsvétnak? — Az egyház úgy ünnep­li a húsvétot, hogy az egész világnak átadjon egy üzene­tet. Ezzel a szándékkal megy ki a körmenet is a templom falain kívülre. Alapvetően az egyház mindenkitől azt várja, hogy higgyen az Is­tenben. De mindenki sza­bad akaratára van bízva, hogy ezt a hívást, üzenetet ki fogadja el, ki veszi komo­lyan és ki nem. A katolikus egyház 2011-ben is ugyan­azt az üzenetet hordozza, mint 2000 évvel ezelőtt, mert ennek a világnak az iránya, eseménysorozata nem a semmibe mutat, ha­nem az örökkévalóság felé. Ellentétben a nem hívok téziseivel a halál csak egy állomás, utána is van léte­zés. Jézus Krisztus maga a történelmi bizonyíték, hogy a teljes lét nem csupán a földi létből áll, hanem van feltámadás. — Az: emberi léthez hozzá­tartozik a szenvedés, senki sem menekülhet előle. Hús­vétkor arra van szükség, hogy meglássuk a szenvedés értel­mét, vagy sokkal inkább a szenvedés révén történő meg­tisztulásra kell gondolnunk? — A húsvét elsősorban nem a szenvedésről szól, ha­nem a feltámadásról, de két­ségtelenül hozzá tartozik a szenvedés. Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy a szen­vedésnek legyen értelme, és a szenvedés értelmes elfo­gadásával nyilván egyfajta megtisztulás megy végbe az emberben. Magyarán, ha ér­telmetlenül szenvedek, attól nem leszek tisztább sem lel­kileg, sem gondolatilag.- A világ különböző tájain mind másképp készülnek a húsvétra. Újabban például a ferencesek nagyhéten Eszter­gomban és Sümegen várják a világtól elvonulni vágyókat. Hogyan iinneplik a húsvétot a csángók a Szeret folyó völ­gyében, az ön szülőföldjén? — Gyerekkoromban hús­vétkor felkerestük a ro­konokat, és belépéskor a „Krisztus feltámadt!” kö­szöntéssel üdvözöltük ven­déglátóinkat, amire az volt a válasz: „Valóban feltá­madt!” Ez a szokás húsvét- tól egészen pünkösdig min­denütt dívott, még az utcai találkozásoknál is. Ez a köszönés napjainkban is él még. A Keleti-Kárpátokon túl, ahol a bogdánfalvi, sza­bófalvi, klézsei, somoskai, nagypataki és más csángómagyarok élnek, va­laha szép hagyomány volt a tojással való megmo- sódás is. Egy piros tojást, vagy ahogy a csángóknál mondják, veres tojást tesz­nek a mosdóvízbe, s ahogy megmosódik előbb a csán­gó ember, aztán az asszony és a végén a gyerekek, ez a veres tojás végig ott van a mosdóvizes dézsában. Mos­dás után magával a tojással is megdörgölik az arcukat. A veres szín megfesti a bő­rüket, de ez épphogy nem baj. Jézus kiontott vérére emlékezteti a csángókat ez a rítus. A húsvéthétfői locsolkodás errefelé nem szokás, helyette a gyerekek felköszöntésre járnak. — A rendszerváltáskor a katolikusok a vallás rene­szánszát, ezzel együtt a papi hivatás számának növekedé­sét várták. Reményeik csak részben teljesültek. Mi lehet­ne a krónikus paphiány meg­szüntetésének módja, hogyan lehetne több fiatalt is a papi hivatás felé terelni? — Sokan talán hajlamo­sak a papi cölibátust okolni a paphiányért, én személy szerint azonban nem ezt tartom a legnagyobb prob­lémának, bár kétségtelen, hogy van jelentősége. Bár­mennyire meglepő, de a krónikus paphiányt a há­zasság krízisével vonnám párhuzamba. Amikor nem divat házasságot kötni, sőt nagyon is megfontolandó, mert kötöttséget és terhet jelent, az hasonló, „érdes” mentalitást vált ki az em­berekben a papi hivatás vállalásával kapcsolatban is. Ott az összefüggés, hogy egyik is, másik is teljes el­kötelezettséget kíván. Kili Tamás JOÍ 12 HÍRHOZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom