Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)

2011-01-27 / 1. szám

Építjük tovább Rákosmentét! Újévi interjú Riz Levente polgármesterrel, országgyűlési képviselővel \^0Í\ ÖNKORMÁNYZAT ♦♦♦ »*» »** 11 oldalról Polgármester úr, mit tart a 2010^es év legnagyobb si- kerének M agyarország és Rákosmente szempontjából?- Az ország szempontjából a példátlan mértékű össze- fogás volt a legfontosabb si­ker. Ennyire egységesek nem voltak a magyarok 1956 óta. Ez az egység kell ahhoz, hogy túllépjünk azon az átmeneti korszakon, ami a rendszer- változtatás után kialakult. A 20 éves átmeneti korszak fő jellemzője a széthúzás, megosztottság volt, ezért nem tudtunk megbirkózni legnagyobb problémáinkkal. Kilenc hónap alatt sok min­den megváltozott, az ország végre nem sodródik, hanem határozott, új irány felé in­dult. Rákosmente is nyert a változással, hiszen az ország és a főváros új vezetői azon az úton járnak, amit mi itt már 2006-ban elkezdtünk. Nem lesz könnyű a követke­ző egy-két év, hiszen abból a helyzetből, adósságcsapdá­ból, amelybe az előző korszak politikája sodorta bele az országot és a fővárost, nem lehet egyik-napról a másikra kiszabadulni. Nehéz lesz, de van egy közös irány, akarat, amit nagy többség támogat. Ez ad reményt a jövőre. Személy szerint számomra az volt 2010-ben a legfonto­sabb, hogy itt Rákosmentén céljaink, terveink nagy több­ségét sikerült megvalósítani, épül a kerület és ennek látha­tó, kézzel fogható jelei van­nak. Nagyon nagy megtisz­teltetés, hogy Rákosmente polgárai ismét bizalmat sza­vaztak számomra. Ez sok erőt ad a folytatáshoz, hogy azt a dinamikus városfejlesztést továbbvigyük, amit megkezd- tünk négy évvel ezelőtt.- Mire ad lehetőséget a két- harmados parlamenti többség?- Magyarország teljes meg­újulására. A választók azzal bíztak meg minket, arra ad­tak ilyen szokatlanul nagy felhatalmazást, hogy végre egy erős kormány irányítá­sával közösen rendbe tegyük az ország dolgait. Olyan dol­gokat is, amelyeket húsz éve nem sikerült rendbe tenni, mert nem volt hozzá egység, egyetértés. Ilyen teendő a politikusok számának jelen­tős csökkentése, a bürokrácia lefaragása, az adók csökken­tése, az adózás egyszerűsítése, az állami pazarlás felszámo­lása, a kettős állampolgárság lehetőségének megadása a határon túli magyaroknak, minden eddiginél szigorúbb törvények a bűnözők ellen. A választók azt várják tőlünk, hogy talpra állítsuk a gazda­ságot, hogy munkahelyeket teremtsünk. Ezt a küldetést törekszik teljesíteni megfeszí­tett munkával a kormány és az Országgyűlés. Ezt szolgálja a nemrég elindított Új Szé- chenyi-terv, amelynek célja, hogy a magyar vállalkozások támogatásával megalapozza Magyarország jövőbeli sike­reit.- Európai össztűz alá vették a nemrégiben elfogadott média- törvényt. Megéri ekkora konf- liktusokat felvállalni?- Valójában itt nem a mé­diatörvényről van szó. Nem olvasták a törvényt azok, akik támadni kezdték. A médiatörvény összes para­grafusa megfelel az európai irányelveknek, többségüket más európai jogszabályok­ból, vagy az előző törvény­ből emelték át a törvényal­kotók. A háttérben másról szól a vita. A bankadó és multikat sújtó válságadó magyarországi bevezeté­se súlyos érdekeket sért. Elterjedésük Európa más országaiban óriási anyagi kockázat külföldi gazdasági erőközpontoknak. Emiatt támadják Magyarországot, mert ha ez a nemzet sikerrel jár, új dimenzókat nyit meg a kontinens más népei szá­mára. A történelem ismétli önmagát — korábbi hivatá­som szerint csak ezt tudom megállapítani.- A magán ^nyugdíj pénztári rendszer felszámolása sokakat felkészületlenül ért. Ön miben látja ennek a drasztikus átala­kításnak a lényegét’ Miért volt rossz az eddigi rendszeri A változtatásra azért volt szükség, mert a kötelező magánnyugdíjpénzárak be­vezetése hatalmas hiányt idézett elő a költségvetésben. 1997-ben az állam lemondott többezer milliárd forintnyi nyugdíjjárulékról, ami ettől kezdve az államkincstár he­lyett a magánkasszákban lan­dolt. Ennek következtében az aktuális nyugdíjkifizetéseket, azaz a mai idősek pénzét az állam évek óta csak hatalmas külföldi hitelekből tudja ki­fizetni. Normális ez? Emiatt az ország teljesen eladósodott és az egész nyugdíjrendszer az összeomlás szélére sodródott. Mind a mostani, mind a leendő nyugdíjasok nyug­díja veszélybe került. Ezért kellett változtatni, a lehető legsürgősebben. A kötele­ző magánnyugdíjpénztárak bevezetése egy Európában teljesen szokatlan kísérlet volt, amit a valutaalap ja­vasolt hazánknak 1997-ben, de néhány évvel később már ők maguk is elismerték, hogy tévedés volt, nem vált be, hiszen nem megoldot­ta a problémákat, hanem fokozta azokat. A kormány most megmentette a nyug­díjrendszert, immár bizton­ságban van mindenkinek a nyugdíja.- A krízis még mindig érez- teti hatásait. 2011 sem lesz könnyű év. Ennek enyhítésére vetette ki a kormány a válság- adót. Egy rendelettel a kerületi adózás rendjén is változtattak, a multiknak többet kell befizet­niük a közös kasszába.- Ez egyszerűen így fair, így igazságos. Sose értettem, hogy azok, akik a legnagyobb profitot érik el, miért úgy 2 HÍRHOZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom