Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-06-24 / 11. szám
2010. JÚNIUS 24.-----N KORMÁNYZAT Trianont gyógyítani kell Böjté Csaba ferences szerzetes mondott ünnepi beszédet a megemlékezésen Böjté Csaba ferences rendi szerzetes mondott ünnepi beszédet Folytatás az 1. oldalról > Riz Levente polgármester ünnepi megemlékezésében felidézte Illyés Gyula szavait: „magyar az, akinek Trianon fáj". A trianoni békediktátum gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tragédiája. A magyar állam területe 282 000 négyzet km- ről 93 000 négyzet km- re csökkent. Lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra apadt; 3,2 millió magyar került a szomszéd országok határai közé, a Kárpát-medencében élő magyarság több mint egyhar- mada. A sebet sokan, sokféle módon mélyítették, a határon túlra szakadt magyarok jogfosztásától, üldöztetésétől kezdve a fájdalmas 2004-es népszavazási kudarcig bezárólag. Voltak viszont olyanok, akik a seb gyógyításán munkálkodtak, a 20-as évek magyar államférfiam az egyházak, a szülőföldön megmaradó szellem emberei. A rendszerváltozás után a magyar igazolvány, a Mária Valéria híd enyhítette a sorscsapást, ekkor újraszőttük a magyar-magyar kapcsolatokat. Rákosmente is élen jár a sebek gyógyításában, helyreállítatta a trianoni emlékművet, amely a nemzeti összetartozást és összefogást jelképezi, Rákoskerten Wflss Albert-szobrot avattak fel. Riz Levente beszámolt a jelenlévőknek, hogy a parlament a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, módosította az állampolgársági törvényt, amely ezentúl megkönnyíti a magyar származásúaknak az állampolgárság megszerzését. Böjté Csaba ferences rendi szerzetes ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy köszönetét mondott azoknak, akik megszavazták az új állampolgársági törvényt, és így végre az országon kívüli magyarok is a nemzethez tartozhatnak. Csaba testvér elmondta, ő kétezer gyereket nevel, és mindig el szokta nekik mondani, hogy annak idején Árpád vezérnek sikerült egy asztalhoz ültetnie igen sok féle-fajta gondolkodású, nyelvű embert. „Elég nagy ez a Kárpátmedence, jut itt hely most is mindenkinek, én azért fogok imádkozni, hogy megint legyenek Árpád vezér gondolkodású emberek népünk és más népek nagyjai között, hogy elférjünk békében mindnyájan egymás mellett. Én hiszek a szeretet Trianonjában" - fejezte be ünnepi beszédét Csaba testvér. Miután a Pesti úti Országzászlónál elhelyezték a megemlékezés virágait, az ünnepség zárásaként a résztvevők átvonultak a Pesti úti első világháborús emlékműhöz, hogy ott a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából koszorút helyezzenek el az első világháborúban elesett rákoskeresztúri katonák emlékére. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115/G. § (5) bekezdése alapján a kisebbségi választói jegyzékbe felvett kisebbségi választópolgárok száma közérdekű adat, azt a helyi választási iroda vezetője nyilvánosságra hozza. 2010. június 14. napjáig a 2010. évi kisebbségi önkormányzati képviselők választásán kisebbségi választói jegyzékbe vett választó- polgárok száma kisebbségenként: Kisebbség megnevezése Kisebbségi választói jegyzékben szereplők száma bolgár 0 cigány 56 görög 7 horvát 0 lengyel 7 német 19 örmény 0 román 0 ruszin 3 szerb 0 szlovák 5 szlovén 0 ukrán 0 Dr. Rúzsa Ágnes jegyző Trianoni megemlékezés Rákosligeten ■&. Szakács Zsuzsa A Rákosligeti Polgári Kör, a Csekovsz- ky művelődési ház, a Művészek Alkotó Társasága, a Mozgás Öröm Sport Egyesület, a Fiatalok Rákosmentéért és a Rákosmenti Népművészeti Társaság szervezésében június 3-án a rákosligetiek közösen emlékeztek meg a 90 évvel ezelőtti szégyen- teljes trianoni békediktátumról. A hagyományteremtő ünnepség a Hősök terei Turul-szobornál vette kezdetét, ahol katonadalokat énekelve, virágokat elhelyezve emlékeztek meg az első világháborús rákosligetiekre. A Művészet és Tudomány Házában - Maros mozi épületében - az idei év házigazdája, Domonkos László, a MAT XVII elnöke köszöntőjében kiemelte, a ligeti emberek mindig figyelemmel kisérték a nemzet múltját és jövőjét egyaránt. Rózsahegyi Péter, a polgári kör elnöke nyitotta meg a kordokumentumokból és kortárs műalkotásokból összeállított kiállítást, beszédében hangsúlyozta, a gyásznap egyben értékteremtő is, hisz összehozza a közösségeket. A tárlaton négy napon keresztül megtekinthették a látogatók a Magyar királyi belügyminisztérium által kiállított 1926. V. 5. dátummal ellátott visz- szahonosítási okiratát, II. világháborús hadnagy egyenruhát, koronás gombokkal, 1939-es állapotot mutató Magyarország térképet, képes- és levelezőlapokat a háborúból, és még sok-sok megőrzött emléket a régmúltból. Ezután a moziteremben elkezdődött a filmvetítés, az érdeklődők láthattak 1936-os filmhíradót, a rákosligeti Or- szágzászló-avatást és más történelmi dokumentumfilmeket. Este kilenckor, fáklyával és virággal a kézben indultak el az emberek a Maros mozitól a Rá- kosliget-rovástáblához, ahol Tampu-Ababei József plébános mondott beszédet. A fáklyás felvonuláson részt vett Riz Levente polgármester is.
