Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2010-06-24 / 11. szám

Szántó Piroska emlékkiállítása A Szombathelyi Képtárnak ajándékozott művek számos darabja volt látható az ERH-ban 'S. Szakács Zsuzsa A Czimra Gyula Ál­talános Iskola Ki­csinyek kórusának mű­sorával, Virág Zsuzsa énektanár vezényleté­vel kezdődött Szántó Piroska grafikus, festő­művész emlékkiállítá­sának megnyitója má­jus 29-én a rákoshegyi Erdős Renée Házban. Hódos Mária művészet- történész ismertette Szántó Piroska életút­ját, és külön köszöntöt­te a jelenlévő Újvári Józsefnét és Kosteleczky Zsuzsannát, akiknek nagy részük volt a kiál­lítás létrejöttében. Szántó Piroska 1913- ban született Kiskun­félegyházán, a harmin­cas években pedig már a fővárosban, a Magyar Képzőművészeti Főis­kola Szőnyi István osz­tályának a hallgatója. Első kiállítása 1946- ban volt látható. Ebben a korban - Vajda Lajos késői szürrealista mű­veinek hatására - a szürrealisztikus, antro- pomorfizált növény- és állatábrázolások, em­berarcú növények, szá­radó kukoricák, bur­jánzó káposztafejek, konok, kemény mákok, elhullott pillangók val­lanak Szántó Piroska érzelmeiről. A termé­szettel kialakított ben­sőséges kapcsolata mindvégig művészeté­nek egyik alapvető jel­lemzője maradt, amit a tárlaton kiállított képe­in nyomon követhet­tünk. Az ötvenes évek­ben Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy Gyula, Radnóti Miklós műveit illuszt­rálta, a hetvenes évek második felében pedig monumentális, a pasz­tell technikától líraivá szelídült figurák jelen­tek meg alkotásain. A hetvenes években indította Szántó Piros­ka életpályájának hát­ralévő idejét átívelő Szerelmesek című so­rozatát, amely két jól körülhatárolható cso­portra bomlik. A soro­zat korai darabjain in­dázó vonalakkal raj­zolt, arany, ezüst, fe­kete és fehér színekkel, dekoratívan festett, csurgatással készült, a csontvázukig lemezte­lenített, ölelkező figu­rák mind tematikailag, mind stilárisan a sze­cesszióban fogant elő­képek továbbgondolá­sai. A sorozat második csoportjának darabjai a művészi pálya utolsó évtizedében keletkez­tek, és a korai művek hűvös izzásával szem­ben - a posztmodern festészettől is meg­érintve - színekben gazdagabban, és az úgynevezett tupfolás- sal készült képein pe­dig matériában is érzé­kibben jeleníti meg egymásnak feszülő párjait. Életművét 1988-ban a Szombat- helyi Képtárnak aján­dékozta, amelynek számos darabja volt látható az Erdős Renée Házban. Pán Péter mesebalett a Vigyázóban 'S. Kili Tamás M eglepően sokan voltak kíváncsi­ak a Pán Péter és Giling Galang című kétfelvonásos mese­balett kosztümös fő­próbájára június 9-én, a Vigyázó Sándor Mű­velődési Ház színpa­dán Strausz Eszter tánc­iskolájának növendé­kei készültek az évad utolsó bemutatójára. A Magyar Táncművésze­ti Főiskola friss diplo­mása a Hírhozónak el­mondta, hogy a száz­ötven tagot számláló 3,5-13 év közötti társu­latból majd mindenki kapott kisebb-nagyobb szerepet a darabban. A kosztümös főpróbán csak apróbb technikai hibák adódtak, eldőlt néhány színházi kel­lék, vagy díszlet, egyébként rendben zajlott minden, a tán­cosok előadásszintű produkciót nyújtottak, ezért bizakodva tekin­tett a június 13-i bemu­tató elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom