Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-02-25 / 3. szám
2010. FEBRUÁR 25. K TATÁS lángész a Balassiban Az elmúlt évek továbbtanulási adatai Magyarországon is azt jelzik, hogy a diákok idegenkednek a reálszakoktól, folyamatosan csökken a természettudományos és mérnöki szakokra jelentkezők száma, a munkaerőpiac ugyanakkor számtalan lehetőséget kínál a műszaki-, informatikai- és természettudományos végzettségű diákok számára. Szakács Zsuzsa A Lángész Program - a Társadalmi Megújulás Operatív program nyertese - Tudomány nap címmel február 12-én a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumba látogatott, hogy tudományos bemutatókkal, • filmvetítésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal fiatal kutatók, tudósok próbáljanak perspektívát mutatni a középiskolásoknak, ezzel is elősegítve, hogy egyre többen válasszák a természettudományos pályát. A Lángész a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb kutató- központja, az MTA Kémiai Kutatóközpont neves szakemberei garantálják a tudományos hitelességet. Wolf Krisztián és Kurkó Noémi - a program munkatársai - elmondták, hogy a fiataloknak lehetővé teszik, hogy egyegy napra ellátogassanak olyan kutatóhelyekre, intézetekbe, laborokba, ahol személyes tapasztalatokat szerezhetnek az ott folyó munkáról, hogy mi minden történik, míg megszületik egy újabb tudományos eredmény. Bepillantást nyerhetnek olyan kutatóbázisok munkájába is, amelyek eddig még soha nem fogadtak külső látogatókat. A középiskolások lehetőséget kapnak arra is, hogy nyári tábori programként a Kémiai Kutatóközpontban töltsenek egy egész hetet. A Tudomány napon a diákok nagy érdeklődéssel hallgatták Csányi 15 Sándor előadását - aki a Zrínyi Miklós Nemzet- védelmi Egyetemről érkezett - az internetes bűnözésről, internetes hadviselésről. Az iskola kémiatermét zsúfolásig megöltötték a tanulók, hogy részesei legyenek Farkas Ádám László - az ELTE harmadéves hallgatója - lángokkal, füsttel kísért izgalmas kémiai kísérletének. A PTE TTK Fizika Intézetből Almási Gábor egyetemi docens a hangok fizikájáról tartott előadást, a Biológiai Intézetből Hoffmann Gyula egyetemi docens jött el a diákokhoz, volt filmvetítés a klímaváltozásról és felvételi tájékoztató. Az érszűkületes betegek új reménye Budapest XVII. kerületében alkalmazzák már S okan szenvednek napjainkban érszűkületben, számukra azonban jó hír: az időben elkezdett kezelésekkel elkerülhető a baj. A javulás új lehetősége a Nashwan-Para- soundPlus eljárással elérhető! Mikor beszélünk érelmeszesedésről? Az érszűkület tünetei aszerint változnak, hogy hol fészkel a baj. A végtagokban jelentkező kór elsősorban a járóképesség romlásában mutatkozik meg, a beteg egyre rövi- debb útszakaszok megtételére képes, míg végül már néhány méter után is jelentkezik az izomfájdalom. Az utóbbi oka az, hogy a beszűkült erek nem képesek elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a végtagokba. A fájdalom később állandósulhat, a láb hűvössé, zsib- badttá, kékes színezetűvé válik, súlyos esetben elindul az üszkösödés folyamata. Az üszkösödés már a láb amputációját (csonkolását) vonja maga után. Az érsebészet az elmúlt években ugyan viharos gyorsasággal fejlődött, már hazánkban is Tudományosan igazolták, hogy a betegek többségénél jelentős javulást eredményez a kezelés az úgynevezett stentek (hálók) beültetésével akár a szívsebészet területén is kiváló eredmények születtek, de az előrehaladott, és a végtagokban jelentkező érszűkület végső „terápiája" még mindig nem megoldott kérdés véglegesen. A végtag eltávolítására az utolsó pillanatban szánja rá magát a sebész, akkor, amikor az üszkös élettelen láb okozta keringési helyzet már a beteg életét veszélyezteti. Ezzel persze még nem oldódott meg a gond: nem elég, hogy a beteg iszonyatos kínokon keresztül jut el az amputációig, de azt követően általában jönnek az újabb szövődmények. Dr. Khaled Nashwan, jemeni származású sebész-feltaláló készüléke, a Nashwan-Para- soundPlus sok esetben már megmentette a betegeket az oly rettegett amputációtól, főleg amikor a betegek időben kezdik el a kezeléseket. Találmányáért már számos nemzetközi, rangos elismerést kapott, többek között a Marie Curie -í- jat. 2009-ben lovagi ranggal jutalmazták munkájáért. A doktor által megalkotott készülék infra-, hallható, illetve ultrahangot bocsát ki a beteg területre és az így mesterségesen előidézett nyomásgradiens hatására a beszűkült érszakasz közvetlen közelében lévő mellékereket keringésképzésre - azaz funkcióátvételére - készteti. Ahhoz, hogy ezek az új erek átvegyék a beteg szakasztól a működést, csupán 20 kezelésre van szükség. Az eddigi eredmények döntően azt mutatják, azok a betegek, akiket az érszűkület már szinte járásképtelenné tett, a kezelések után egyre nagyobb távolságok megtételére képesek, közben fájdalmaik fokozatosan csökkentek vagy megszűnnek, a végtag pedig többnyire visszanyeri a normális hőmérsékletét. Mint ismeretes, a keringési rendellenességek, az érszűkület különböző fajtái a népesség 15-25 százalékát közvetlenül érintik, de mindannyiunk számára veszélyt jelenthetnek. A betegség a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség ezen kívül a zsírban gazdag táplálkozás és a mozgás- szegény életmód következménye, s ha a genetikai hajlam is adott, szinte törvényszerű, hogy kialakul az ártalom. Az erek elmeszesedése és beszűkülése a kor előrehaladtával fokozódik. (X) Bővebb információ: interneten a www.medhungary.com vagy telefonon 06-30-2659-360, 06-70- 210-1513, 06-20-327-6835, 06- 72-551-714
