Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2010-06-24 / 11. szám

K TAT AS 2010. JÚNIUS 24. 15 Audiovizuális umlúkgyüjtés Tízmillió forintos uniós támogatásból kutathatnak a balassis diákok Pályázati úton tízmillió forintos uniós támoga­tást nyert az önkormányzat a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium által megvalósí­tandó audiovizuális emlékgyűjtésre. A program keretében az iskola tanulói az 1939-től napjain­kig terjedő időszakról gyűjtenek történelmi érté­kű anyagokat, a megvalósításban a Terror Háza Múzeum munkatársai adnak szakmai segítséget. A Terror Háza Múzeum munkatársai segítenek a tanulóknak 'S. Kiu Tamás J únius 10-én, a prog­ram nyitórendezvé­nyén részt vett Riz Le­vente polgármester és Farkas György, a Balassi igazgatója. Az iskola di­ákjai, tanárai előtt elő­adást tartott Tallai Gábor programigazgató, a Terror Háza munkatár­sa, Molnár Zsolt munka­közösség-vezető és Papp Gábor Zsigmond filmrendező. Farkas György ki­emelte, a pályázat el­nyerésével a történe­lemoktatás új lehetősé­gekkel bővül. A követ­kező egy év során a diá­kok olyan emberekkel készíthetnek interjúkat, akik alakító szemtanúi voltak a sorsfordító ese­ményeknek a vizsgált időszakban. A tanulók közelről fogják meg­érezni a történelem le­vegőjét, olyan idős em­berekkel fognak talál­kozni, akik eddig talán nem is beszélhettek mindazokról az élmé­nyekről, amelyeken ke­resztülmentek. Nem mindennapi le­hetőségről beszélt Riz Levente is, aki rögtön négy kutatandó témát ajánlott a fiatalok figyel­mébe: a rákosmenti helytörténet részben fel­táratlan epizódjait, mint az 1945 utáni kommu­nista diktatúra idősza­kát, a málenkij robot tragédiáját túlélők fel­kutatását, az 1956-os forradalom helyi vonat­kozásait, a 70-es évek keresztúri falurombolá­sát, végül a rendszer- változtatás időszakát, a tanácsrendszerből az önkormányzatiságba való átmenet korszakát. Fontos, hogy ezek a tör­ténelmi periódusok tel­jes mélységben, a még élő szemtanúk segítsé­gével feltárhatóvá válja­nak, ebben nagy feladat vár a programban részt­vevő pedagógusokra, diákokra - mutatott rá a polgármester. Az ön- kormányzat nemcsak Tallai Gábor infrastruktúra-fejlesz­tésre, útépítésre, város- felújításra nyer támoga­tásokat, hanem a szelle­mi, lelki építkezésre is pályázik, erre valók töb­bek között a TÁMOP- pályázatok.- Bizonyos tekintet­ben a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy még az utolsó pillanatot elcsípjük. Most még kö­zöttünk vannak azok az idős emberek, akik el tudják mesélni a történ­teket, a cél, hogy tudá­suk, tapasztalatuk fenn­maradjon az utánunk következő nemzedékek épülésére - hangsúlyoz­ta Riz Levente.- A múlt átélt emléke­iből áll össze a történe­lem, de csak akkor, ha mindezt rögzítik. így az emlékezés túléli az em­Papp Gábor Zsigmond lékezőt, és örökre fenn­maradhat az utókor számára - mondta Mol­nár Zsolt. Míg a XX. században jobbára írá­sos emlékekről beszél­hetünk, ma már a leg­korszerűbb technika szolgálja a kutatókat, a digitalizált multimédiás prezentáció minden ed­diginél sokkal inkább képes megszólítani a középiskolás korosz­tályt. A munkaközös­ség-vezető a továbbiak­ban a projekt pénzügyi feltételeiről, a szakmai megvalósítás terveiről beszélt, ami szakítva a szokványos iskolai ke­retekkel, jelentős rész­ben iskolán kívüli tevé­kenységekből fog meg­valósulni. A program külső szakmai céljaként tizenhat középiskolás Molnár Zsolt diák részvételével ötven darab, 30-40 perc hosz- szúságú audiovizuális anyag elkészítése szere­pel, amely szerkesztett formában kerül majd a Terror Háza Múzeumot működtető közalapít­ványhoz. A belső okta­tási cél adott, a diákokat felkészítik a médiatech­nika használatára, a munkák koordinálása pedig a szaktanárok fel­adata lesz. Tallai Gábor szerint ma sokkal többet tu­dunk a római biroda­lomról, mint a magyar történelem közelmúltjá­ról, az utolsó hatvan év­ről, és ez nem jó. Másik probléma, hogy amikor az ember abba az élet­ciklusába érkezik, ami­kor elkezdi érdekelni a múlt, a család idősebb tagjai már meghaltak. Felmerül a kérdés, mi­ért nem tudunk többet az említett időszakról? Ennek sok oka van, de talán a legfontosabb, hogy több olyan trau­mát élt át az ország, amelyet nem sikerült feldolgozni. Márpedig ha a traumát nem sike­rül feldolgozni, akkor az nem válik történe­lemmé, és örökké sajgó jelenünk marad. Útra- valóként Tallai Gábor rámutatott: - Nagyon nehéz viszonyulni az idősebb nemzedékek élettörténeteihez, ha nem tudunk róluk sem­mit, és szolidárisak sem tudunk lenni, ha idege­nek a számunkra. Ezt a falat ütheti át ez a pro­jekt, hiszen a résztve­vők nem csak egy élet- történetet, hanem egy nyelvet is meg fognak ismerni. Azt a nyelvet, amit a mai diákok már nem beszélnek, nem tudják mit jelent a csen­gőfrász, a téeszesítés, a lefüggönyözött fekete Pobeda, a káder. Papp Gábor Zsig­mond, a dokumentum- filmes szakma kivá­lósága olyan filmrészle­teket hozott, amelyek nem meghatározó törté­nelmi eseményeket dol­goznak fel, hanem egy- egy kis közösség, iskola története elevenedik meg előttünk. A nagysi­kerű Retro sorozat ren­dezője, az interjúkészí­tésre és a filmtechnikai háttér bemutatására he­lyezte a hangsúlyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom