Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-06-03 / 10. szám
Hitélet 2010. JÚNIUS 3. 7 Felejthetetlen élményeink Csíksumlyén Folytatás az 1. oldalról > Pénteken reggel volt a gyülekező a Keleti pályaudvaron, ahol nagy hátizsákokkal, nemzeti lobogókkal érkeztek meg az utasok. Indulás előtt áldásban részesültünk. Először a Nohab mozdony által húzott Székely gyors indult el, majd néhány perccel később a Széchenyi István halálának 150. évfordulója alkalmából díszbe öltöztetett Taurus mozdony vezetésével a Déli gyors. Első szívszorító élményben a határt átlépve Nagyváradon volt részünk. Az állomáson magyar zászlókkal, virágokkal, képeslapokkal várták vonatunkat a városban élő honfitársaink. Közeledve Székelyföldhöz egyre több állomáson és útkereszteződésben vártak bennünket a helybéli magyarok. Az esti órákban érkeztünk Gyergyószent- miklósra, ahol rövid pihenőt tartottunk. Az itt élő magyarok sok kedves szóval és kürtöskaláccsal várták a zarándokokat. Rövid időn belül kórussá alakult át a sok száz ember, amely tiszta szívből énekelte a Boldog asszony anyánk katolikus népéneket,a magyar és székely himnuszt. A vonaton utazó közel 850 embert a környező településeken szállásolták el. A búcsú napján szakadó esőre ébredtünk, de mire Csíksomlyóra értünk már a nap is kisütött néha. A vasútállomástól öt kilométer gyaloglással értük el a Kis- és Nagy-Somlyó közti nyerget. A város utcáin egyházi és nemzeti színű zászlókkal, Szűz Mária-képekkel, helységnévtáblákkal felszerelt csoportok haladtak énekelve, vagy rózsafűzért imádkozva. Felemelő érzés volt, amikor a várost elhagyva egyre feljebb emelkedtünk, és visszatekintve láttuk a dombra igyekvő emberek áradatát. A mise fél egykor kezdődött, a szentbeszédet Böjté Csaba ferences szerzetes mondta. A mise után üdvözöltük egymást Riz Levente polgármesterrel, aki évek óta részt vesz a csík- somlyói búcsún. Másnap látogatást tettünk Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz. A negyedig nap reggelén érzékeny búcsút vettünk a házigazda családoktól és elindultunk haza felé. Sokfelé jártunk már, de a Székelyföldön eltöltött napokat mindig a szívünk mélyén fogjuk őrizni. Horváth Tamás beszámolója Ötödször is gyalogosan Csíksomlyóra R iz Levente polgár- mester pünkösd ünnepén 2006 óta minden évben gyalogszerrel teszi meg oda és vissza a Székelyudvar- hely-Csíksomlyó közti utat. A Székelyudvarhelyről Csíksomlyóra tartó gyalogos zarándoklat több száz éve hagyomány a székely- ség fővárosában. Idén május 21-én péntek reggel 400-an indultak útnak Udvarhelyről a Kis Szent Teréz plébániatemplomtól, hogy a Hargita hegységen átkelve, másfél nap alatt a pünkösdi szentmisére, Csíksomlyóra érjenek. A zarándokok az éjszakát fent töltik a hegyen, csűrökben szállnak meg, majd a hajnali 4 órás indulás után szombat délelőtt érkeznek meg a Somlyói nyeregbe. A az eltökéltebbek a szentmisét követően visszautat is két lábon teljesítik. Idén is köztük volt Riz Levente, aki útitársaival együtt a három nap alatt 120 kilométert gyalogolt, amíg végül május 23- án este visszaérkezett Székelyudvarhelyre. A városvezető modern eszközökkel, blogjában írta meg úti élményeit, amelyek a www.rizlevente.hu című weblapon olvashatók.
