Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2010-04-22 / 7. szám

Kultúra 18 Ja Kitüntették Szabó Vilmos tubást A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át a zenész Szabó Vilmos március 14-én a Szépművészeti Múzeum barokk termében vette át a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztet, amit a Ma­gyar Rádió Szimfonikus zenekarában eltöltött negyven év szólamvezető hibásaként érdemelt ki. A kitüntetés után egy héttel a rákoshegyi Bartók Zeneházban beszélgetünk, ahol nyug­díjba vonulása óta Bokor Jutta, a ház igazgató­ja mellett tevékenykedik. ■Js. Szakács Zsuzsa A hivatalos adatok alapján, magam is meglepődöm, hogy Szabó Vilmos az idén tölti be hetvenedik életévét. Ő nem az a Vili bácsi típus, ő ma is Vilmos. Aki belép a Bartók-házba vele ta­lálkozik először, ott ül megszokott helyén a bejáratnál, jegyet, CD-t árul, útba igazít, azon­nal mondja, ha változik a program, vagyis min­dent tud, ami a házban történik. Ha lecsende­sedik a nézőtér, fellép a színpadra - már nem zenészként -, és mesél­ni kezd. Mindig van egy remek története, akár a fellépő zenész­társakról vagy az előa­dott darabról. Beszélgetésünk so­rán hamar kiderül, nem véletlen a zenei pálya, édesapja a gánti bányász fúvószenekar karnagyaként már kis­fiú korában megszeret­tette vele a muzsiká­lást, majd művész-ta­nári diplomát szerzett a Budapesti Liszt Fe­renc Zeneakadémián. A kőszegi állami zene­iskolában fúvós-ütős tanárként kezdett el ta­nítani, de nem sokáig, mert az idő tájt alakult a Magyar Rádió Szim­fonikus Zenekara, amelynek negyven éven keresztül szólam- vezető tubása volt. Ar­ra a kérdésemre, hogy miért ment el nyugdíj­ba, egyszerű magyará­zatot kapok.- A fúvósnak komoly fizikai erőnléttel, ru­galmas izomzattal kell rendelkeznie. Ha ez el­múlik, már nem tud kellő erővel fújni. Ak­kor nincs mit tenni, ab­ba kell hagyni a zené­lést - adja meg az ész­szerű magyarázatot kérdésemre. Semmi ke­serűséget nem fedezek fel Szabó Vilmos sza­vaiban, ami talán an­nak is köszönhető, hogy a három éve tartó nyugdíjas korszakban talán egy percre sem szakadt el a zene vilá­gától, majd elmeséli, hogy a tuba feladata a szimfonikus zenekar­okban a rézfúvós basz- szus hang biztosítása, mivel ennek a hang­szernek van (a rézfú­vósok között) a legmé­lyebb hangja.- Több kollégával ta­lálkozom most, mint amikor aktívan zenél­tem. Egyáltalán nem estem ki a zenei folya­matból. Ráadásul, itt a zeneházban sokat hall­hatom két kedvenc ze­neszerzőmet, Bartók Bé­lát és Gershwint. Arra a kérdésemre, hogy hon­nan az a magabiztos­ság, ahogy felkonferál­ja a műsorszámokat, kiderül, az elmúlt negyven év alatt - amíg a rádiósokkal jár­ta a világot -, az ő tiszt­je volt a zenekar bemu­tatása, német, angol, il­letve olasz nyelven. Időnként megcsalta a rádiózenekart, hisz több kamaraegyüttes­nek volt párhuzamo­san a tagja, a Modern Rézfúvós Együttesben - alapító tagként - húsz évig zenélt, a Pro Brass osztrák-magyar rézfú­vós formációban pedig huszonegy évig. A Ma­gyar Harsona-Tuba Szövetségben sokáig elnökként, jelenleg pe­dig alelnökként azon dolgozik, hogy a világ legjobb harsonásait, hi­básait elhívja Magyar- országra, akik mester- kurzusokon, konferen­ciákon tanítják a fiatal magyar fúvósokat. Búcsúzóul még egy­szer gratulálok Szabó Vilmosnak, aki bevall­ja, nagyon örült a ki­tüntetésnek, majdnem annyira, mint, amikor hat évvel ezelőtt az Év Zenekari Tagja címet a kollégái szavazatai alapján neki ítéltek. Megkér, hogy feltétlen írjam meg, hogy ez a sok kitüntetés, a negy­ven év világzenélése annak köszönhető, hogy közben felesége, Judit - aki selyemfestő iparművész - biztosí­totta számára a nyu­godt, családi hátteret, amelyben felnőtt jazz- dobos fia, Vilmos és leá­nya, Ágnes, aki dalszö­vegíró. Almamánia gyerekkoncert 'S. Kili Tamás A z a jó gyerekkon­cert, ahol a szülő sem unatkozik - vallja az Alma együttes, ami eleve borítékolja a si­kert, így aztán nem vé­letlen, hogy telt házat hozott a gyerekek, szü­lők körében méltán népszerű formáció március 28-i koncertje a Vigyázóban. Az egyedi stílusú, etnoelemekkel fűszere­zett akusztikus hang­szeres zenét játszó együttes végig improvi­zálta a felhőtlen kikap­csolódást nyújtó tműá- sort, a gyerekek nem csak szereplői, hanem formálói is voltak a programnak. Ez adta az interaktív koncert sike­rének kulcsát. A reper­toár annyiban változott, hogy a Gazdag Erzsi, Kányádi Sándor, Romhá- nyi József, Weöres Sándor és Zelk Zoltán verseire épülő legnagyobb Al­ma-slágerek mellett jó néhány ritkábban hal­lott dal is felcsendült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom