Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-09-10 / 14. szám
Sport 26 Pezsgő tekeélet Rákoshegyen Modern sportcentrum létesítése a végső cél Rákoshegyen már a harmincas, negyvenes években lehetett tekézni a Kaszinó, illetve a Kajári kocsmában, majd a második világháborút követően a Magyar Állami Vasutak területén erre ismét lehetőség nyílt. A sport megszállottái 1950-ben közösen felépítettek egy olyan tekepályát, ahol már hivatalos versenyeket is rendeztek. A Rákoshegyi Vasutas Sportegyesületnek itt kezdődött el pályafutása, amelyet 1961-ben hivatalosan is bejegyeztek. Tíz év múlva a régi tekepályát lebontották, az újat a régi hagyományoknak megfelelően megint közös összefogással hozták létre, de itt már új fűtési rendszert alakítottak ki, az aszfaltborítást lecserélték a jobb színvonalú műanyag felületre, és az elhasználódott automata berendezést, valamint a bábukat is újra váltották. Szakács Zsuzsa A rákoshegyi vasútállomásnál lévő tekeklubban a vezetőség néhány tagjával: Pál Sándorral, Deli György- gyel, Krémer Györggyel és Kis Horváth Istvánnal - aki nem csak megszállott versenyző, hanem komoly anyagi segítséget is nyújt a közösségnek - beszélgetünk a hosszú évtizedes hagyománnyal, és remek eredményekkel bíró te- kések világáról, amelyet nem véletlenül, kortalan sportnak is neveznek. Az már az első pillanatban kiderült, beszélgetőpartnereim mindegyike él-hal szeretett sportágukért, a tekéért. Kis Horváth István el is kezdi sorolni a régi világbajnokok neveit, ezzel is igazolva, hogy igazán remek sportágat választottak annak idején. Megtudom, hogy tizenöt-húsz éve szinte csak Rákoshegy lakosaiból és a vasutas dolgozókból állt a tagság, de mára ez alaposan megváltozott. Ami talán az elért sporteredményeknek is köszönhető. Deli Györgytől megtudjuk, hogy a férfiak a 2005/2006-os bajnoki évben, miután megnyerték az NB III-as csapatbajnokságot, ezzel a Rákoshegyi VSE történetében először felkerültek az NB II-be, ahol a következő év bajnoki fordulójában harmadikok lettek. Ez a férfi szakág legjobb csapatbajnoki eredménye. Ezután egy kis visszaesés következett, a tizedik helyen végeztek, de a 2008/2009-es évi csapatbajnokságban már újból az élmezőnybe játszották magukat. Jelentős változást hozott a szakosztály életében, hogy megalakult a női szakág is. A hölgyek remek eredménynyel, a 2006/2007-es NB I-es bajnokságban ötödikek lettek, majd a következő évben már ők voltak a bajnokok, és hogy bebizonyítsák fölényes tudásukat, a 2008/ 2009-es bajnokságban hat pontnyi előnnyel nyerték meg a kiírt versenysorozatot, s így jogot szereztek a magyarországi Szuper Ligában való szereplésre. A Szuper Ligába kvalifikált hölgyek névsora: Bokros Imréné, Bokros Katalin, Bugáné Fenyvesi Lívia, Falusi Magdolna, Palotai Józsefné, Nagy Lászlóné, Harcos Ágnes és Sajermann Nóra. „Egyesületünk életében ez a legkiemelkedőbb csapatbajnoki siker, de egyben magával hozza azt a gondot is, hogy a jelenlegi két sávos pálya helyett, az idei bajnoki évben már bérelnünk kell egy hat sávosat. És hát ez anyagilag is igen megterhelő az egyesületnek." - tudjuk meg a remek eredményt és a megoldásra váró feladatokat Pál Sándortól. Rákosmente Önkormányzatával már régóta vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ha a jelenlegi pályát a MÁV- tól sikerülne megvásárolni, akkor milyen bővítéseket tudnának végrehajtani. A terv az, hogy Rákoshegyen ne csak tekepálya, de egyben olyan sportcentrum létesüljön, amely alkalmas lesz színvonalas nemzetközi mérkőzésekre is. És akkor ez már nem csak a rákoshegyiek, hanem az egész kerület érdeke lenne. A célok között nagy hangsúlyt fektet az egyesület az utánpótlás nevelésére is, ennek érdekében a Kép utcai általános iskolásoknak kihelyezett tornaórákat tartanak. Itt megismertetik, megszerettetik a gyerekekkel a teke adta örömökkel, és a jobb képességű fiatalok akár országos versenyeken is indulhatnak. „Nagyon ügyesek, és kiváló eredményeket értek el a saját nevelésű Urbán lányok, Alexandra, Viktóriára, Brigitta, akik a szülők által ismertek meg bennünket, így váltak remek tekegyerekekké. De Fekete Ágnes is igen tehetséges játékos." - sorolja a lányok nevét Krémer György, és hozzáteszi, hogy a sportág diákolimpiái játékain is jelentős sikereket értek el az ifjú hölgyek. Kiderül, hogy évente legalább százharminc rendezvényen vesznek részt, de ők maguk is kiveszik részüket a hazai versenyek szervezésében, rendezésében. Ilyen például a Tóth Károly Emlékverseny - amit elhunyt sporttársuk emlékére tartanak -, a Rákosmente Kupa, valamint a Csipet Kupa. Egyértelműen megfogalmazzák, hogy céljuk, a létesítményfejlesztésen túl, egy olyan utánpótlás-nevelési bázis kialakítása, amely eredményességben és a közösségi életben is meghatározó szerepet játszik majd a sportágban. Jó lenne megteremteni az iskolai szünidők időszakában egy napközis rendszerű foglalkoztatást, amely a sporttevékenység mellett a fiatalok idejének hasznos eltöltését is segítené.
