Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-03-12 / 4. szám
Március 1 5. 12 — Rákoskeresztúr 1848-as bőse: Melczer János R ákoskeresztúr történetében az 1848-49-es szabadság- harc kiemelkedő jelentőségű volt. Az események egy része Melczer Jánoshoz, az evangélikus egyház akkori lelkészhez kapcsolódik. Melczer János Zólyom megyében, Oszt- rolukán született 1802. június 27-én. Teológiát először Rozsnyón tanult, majd a bécsi teológiai fakultás hallgatója. 1825-ben a Hont megyei Beluja választja meg lelkészének. 1828-ban házasodik Eördögh-Bartoló- meidesz Karolinával, négy gyermekük született (Titusz, Gyula, Lajos és Harmin). 1830-ban lesz a rákos- keresztúriak lelkésze. Az 1848-as események nagy hatással voltak rá. Hamar eljegyezte magát a magyar forradalommal és a 12 pont követeléseivel. 1848. november 5-én a Honvédelmi Bizottmány a protestáns püspököknek egy felhívást küld, amelyben meghagyja, hogy a lelkészek szólítsák fel a szószékről híveiket a haza és szabadság védelmére. Szeberényi János Selmecbányái püspök november 7-én ezt a szöveget a következő kiegészítéssel küldte ki espereseinek: „hivatalosan meghagyom, hogy napot és órát, midőn ezen rende- leteimet kézhez kapja vagy tovább küldi, feljegyezze, és minél több példányokban minden halasztás nélkül espe- rességében szétküldje, s nekem a megtettekről tudósítást adjon" így került a Honvédelmi Bizottmány leirata Rákoskeresztúrra. Ezt az írást Melczer bemásolta a gyülekezet jegyzőkönyvébe, amelyet a későbbi hatalom parancsára olvashatatlanná tettek. Ma is ott van a jegyzőkönyvben átfestve, olvashatatlanul. A rákoskeresztúri paróchiáról indult el a haza védelmére legidősebb fia: Titusz, aki mérnöknövendék volt. A honvéd tüzérekhez vonult be. Apja büszkén emlegette, hogy fia ott van a tüzérek között s a mai Erzsébet téren ő is hallgatta Kossuth beszédét. A fiú a schwechati ütközetben megsebesült, s 1848. november 24-én Pesten meghalt. A régi rákoskeresztúri e- vangélikus temetőbe temették el. Másik fia a 11 éves Lajos akkor sebesült meg, amikor Hentzi tábornok Pestet lövette. A fiú lábát combjánál szakította le egy lövedék. Ebben az időben Rákoskeresztúr határában harcok voltak, amelyről az 513. utcában meglévő honvédsírok, s az 1980-ban felszámolt e- vangélikus temetőben lévő honvédsírok tanúskodnak, illetve tanúskodtak. Pünkösdkor Melczer a szószékről hirdette: az Isten szeretetének jele, hogy azzal a Kossuth Lajossal ajándékozta meg a magyarokat, aki felvirrasztotta a függetlenség és a szabadság hajnalát. Felolvasta a függetlenségi nyilatkozatot. A szabadságharc leverése után Melczer Jánost az önkényuralom 1852. május 5-én teljes vagyonelkobzás mellett kötél általi halálra ítélte. Az akkori Magyar Hírlap 1852. május 6-i számában közzéteszi az ítélet szövegét: „Melczer János, a magyar forradalom folytában az 1849. mart. 14-iki convent határozat előtt és után, a forradalmi kormány proclamatioit a szószékről készséggel kihirdette, nem csak ezen alkalmakkal, hanem a községi gyűléseken is Keresztúron forradalmi szellemben izgató beszédeket tartott, - a népet, azon megjegyzéssel, hogy nincs többé király: a lázadásban részvételre, a fölkelő sereg számára katonák állítására, népfölkelésre s az egyesült császári és királyi osztrák s császári orosz seregek elleni fegyveres ellenállásra szólítá fel, általában a lelkipásztorságra bízott községre a forradalom kedvéért vészteljes módon hatott, végre az izgató Kossuthot a szószékről úgy tünteté föl, mint az istenséggel fölérő s egyenlő hatású személyt, és egy 1849. május 7-én a Márczius című hírlapba saját aláírásával beigtatott cikkben a császári sereget szidalmazni merés- zlette". A kötél általi halál- büntetést hatévi várfogságra mérsékelték, amelyből két évet Josef- stadtban le is töltött. 1854-ben az általános amnesztia során kiszabadult a börtönből - és sokak közbenjárása után két év múlva visz- szafoglalhatta Telkészi állását Rákoskeresztúron. A börtönben, súlyosan megbetegedett, vízkóros lett, viszont megtanult olaszul, franciául és angolul. Betegsége hamar eluralkodott rajta: 1864. január 10-én visszaadta lelkét Teremtőjének. 62 éves volt. Titusz fia mellé temették az evangélikus temetőbe. A temető felszámolása előtt megpróbálták hamvaikat exhumálni, de a sírjukban egy-két rozsdás csat kivételével nem találtak semmit. Sírkövüket megmentették, s beépítették az evangélikus templom falába, ahol emléktábla is őrzi Melczer János emlékét. Forrás: ■ zvww.churchdutheran.hu Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata nemzeti ünnepünk alkalmából tisztelettel meghívja önt a 2009. március 15-én tartandó ünnepi megemlékezésre Program: 10.00 Koszorúzás az 513. utcai Honvédsíroknál Beszédet mond: Riz Levente polgármester 11.30 Ünnepi műsor a Vigyázó Sándor Művelődési Házban (1173 Budapest, Pesti út 113.)
