Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-01-22 / 1. szám
Zöldoldal 2009. JANUAR 22. Sótlan védekezést ajánlunk Léteznek kloridmentes szerek, amelyek nem károsítják a környezetet ^s. H. Molnár Tünde A z elmúlt héten országszerte gondot okozott az ónos eső: néhány nap alatt többszáz balesetről számoltak be a rádió- és tv híradók. Rákosmentén szerencsére - részben az időben történő tájékoztatásnak, részben a megfelelően elvégzett csúszásmentesítésnek köszönhetően- nem okozott gondot ez a kellemetlen időjárás. Lassan minden ingatlantulajdonos megtanulja (vagy újratanulja a régebben természetesnek tűnő) szabályt: a járda csúszás- mentesítése az ő feladata. Ki mivel tudott - gondoskodott arról, hogy ne az ő háza előtt érjen valakit baleset. Ezzel kapcsolatban néhány - tájékoztatást szolgáló - tényre hívjuk fel a lakosság figyelmét: Mi is az, amit használhatunk erre a célra? Tesszük ezt azért is, mert az új, fák védelméről szóló rendelet megtiltja az eddig általánosan elterjedt só használatát. Bár a rendelet 2010 szeptemberétől lép hatályba, mégis a saját, jól felfogott érdekünkben nem árt tisztáznunk a különböző anyagok hatását. „Kezdetben" - amikor még minden háztartásban fával vagy szénnel tüzeltünk - megszokott volt a havas járdára hamut hinteni. (Nem is csúszott még a szánkó sem!) Ma már, az általánossá vált gázkazánok idején ezt esetleg homokkal, vagy Zeolittal (gyakorlatilag kőőrlemény) lehet pótolni. Nem károsít, nem szennyez - gondolnánk. Csakhogy az azóta többszázszorosára növekedett gépkocsi- forgalom miatt figyelembe kell vennünk, hogy a kiszórt anyag később, kiszáradva a levegő porterhelését növeli. Akkor pedig jön a szmogriadó... Eveken át sóztunk, sóztunk gond nélkül, amíg észre nem vettük, hogy az út menti fák legyengülnek, megbetegszenek, kiszáradnak. Hogyne, hiszen a NaCl megköti a nedvességet, másrészt a növények közül a sós (vagyis szikes) talajt alig néhány képes elviselni. Ezenkívül károsítja a betont, a cipőt, az alvázat, korrodálja a fém- szerkezeteket. (Mindenki láthatta a Margit híd lámpaoszlopairól készült felvételeket az új villamosok bevezetése idején. ) Ráadásul a kloridok nagyon lassan bomlanak el, így a károsító hatás időben kitolódik, összeadódik. Ezért az utóbbi években egyre többen áttértek az ú.n. „útkáli" használatára. Nem tartalmaz nátriumot, kalcium, kálium és magnézium tartalma kifejezetten hasznos a növények számára. Ez már egy nagy lépés a környezetvédelem útján. Bár ez a szer is tartalmaz kloridot, ami károsít, de a használata mellett szól, hogy kevesebb mint a fele elegendő egy m2- re (a megszokott nátri- umkloridból -8 oC esetén 14g, kalciumklorid- ból 6 g / m2) szükséges. Használatukat alátámasztja a viszonylag alacsony áruk is. Mindkettő beszerezhető a hulladékudvarban (Gyökér köz 4. , tel. 259-1691), 10 kg kiszerelésű só 420 Ft, 10 kg útkáli 990 Ft. Az útkáli további előnye, hogy sokkal gyorsabban fejti ki a hatását, mert amíg kijuttatáskor a Na hőt von el, a Ca és K hőt termel. Léteznek kloridmentes, ennél is kíméletesebb szerek is. (A minket pár lépéssel megelőző országokban kizárólagosan ezt alkalmazzák). Magyar termék a folyékony, ezért egyenletesen kijuttatható CMPA (kacium- magnézium- kálium - acetát). Ez a kloridot teljes mértékben nélkülöző, általában lúgos talajainkra valóban jó hatású szer. Általában még a kör- nyezetvédelemmel foglalkozók is elintézik azzal a néhány mondattal, hogy sajnos, a többszörösébe kerül, mint az eddig alkalmazott anyagok. Első látásra ez valóban így tűnik: a 20- 40 ml/ m2 anyagszükségletű CMPA 51-es kiszerelésben 1665 Ft. 1 m2- re átlag 30 ml-t kell felhasználni, tehát 5 1-rel csak mintegy 150 m2 felületet kezelhetünk. (Egy átlagos ingatlan előtti járdaszakasz kb. 15 m2.) Amiről azonban nem szólnak a tudósítások: ezt az anyagot nem a lefagyott jég olvasztására, hanem a lefagyás megelőzősére kell használnunk, s a hatása kb. két hétig tart. Nemcsak megakadályozza a lefagyást, hanem alkalmazásával egy száraz ( nem sónedves, újra visszafagyó) felületet kapunk. Jelentős porszennyezés megkötő hatása miatt 50 %-ban keverhető Zeolittal, (5 kg 340 Ft) Gondoljuk meg, hogy hosszú távon, a jövő generációra is gondolva melyik a drágább. Érdemes újra és újra felidézni a mondást: a Földet unokáinktól kaptuk kölcsön. Joggal fogják tőlünk szá- monkérni, hogy menynyire törekszünk a megóvására. Ezért önkormányzatunk törekedni fog arra, hogy Rákosmentén a lakosság számára elérhető legyen a*jelenleg Budapesten még nem forgalmazott szer. Várjuk környezetvédelmet érintő észrevételeiket, javaslataikat: kornyezet@rakosmente.hu
