Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-12-10 / 20. szám
2009. DECEMBER 10. Kultúra 21 Kádár Katalin adventi kiállítása Az angyalszerű lények hírnökökszerepük a lélek gondozása "Js. Szakács Zsuzsa K ádár Katalin grafikusművész Egbe- lépők című adventi kiállításával mutatkozott be a Vigyázó Sándor Művelődési Ház Ballonyi Galériájában november 24-én. Feledy Balázs művészeti író szerint Kádár Katalin a kortárs magyar művészet kiemelkedően tudatos alkotója, aki szinte programszerűen készíti műveit. Munkáinak immár húsz éve témája a víz, a vizek világa, az örvények, a hullámok, a vihar, a szél, a tenger-ég. Emberi alak nem jelenik meg alkotásaiban, mégis emberi hangulatok, érzelmek, életérzések közvetítőivé válnak az elemek. Ideák, eszmék foglalkoztatják, műveit belső tájaknak nevezi, amelyek nem valóságosak. Kádár Katalin angyalszerű lényei hírnökök, hírvivők, szerepük a lélek gondozása. Angyali üdvözlete nem szakrális, hanem filozofikus. Műveiből sugárzik a küzdelem a feledés ellen, a nyomott hagyás, az emlékezet fontossága, a nyugalom és az izgatottság, a sejtel- messég, a tisztaság és a tisztesség. Kádár Katalin alkalmazott grafikusként végzett és a terület számos műfajában, dolgozott. Tervezett emblémákat, plakátokat, televíziós és diafilmeket, kiállítás-grafikát, illusztrációkat, gyerekjátékokat, képeslapokat. 1980 óta főként autonóm grafikával foglalkozik, de fest és fotózik is. Képei csak analóg géppel készülnek, soha nem utólag vágja meg őket, hanem a felvétel készítésekor komponál. Rendszeresen jelennek meg rajzai az újságokban, folyóiratokban. Munkáival 1972 óta rendszeresen szerepel a hazai és külföldi csoportos kiállításokon, 2009-ig negyvenkét alkalommal rendezett önálló kiállítást. Krusnyák Károlyra eoilékeztek ■&. Szakács Zsuzsa Krusnyák Károly (Körös, 1889. november 2.) festőművész születésének 120. évfordulójára emlékeztek a Cse- kovszky Árpád Művelődési Házban a Művészeti Szalon 2009 rendezvény keretén belül. Nem is választhattak volna tökéletesebb előadót a ház munkatársai erre az alkalomra, mint Krusnyák Károly leányát, Magdi nénit, aki művészettörténészként évek óta, fáradhatatlanul tartja magas színvonalú előadásait, teltházas közönségének. Domonkosné Krusnyák Magdolna vetített fekete-fehér, múlt századi fotókkal, Fiúméból indította ismertetőjét, ahol a nagyszülők találkoztak. Következő helyszín Veszprém, majd Budapest 1907- ben, az Iparművészeti Iskola, ahol Krusnyák Károly díszítő-festő szakon olyan mesterektől tanult, mint Körösfői-Kriesch Aladár, Simay Imre, Újváry Ignác és Udvary Géza, 1912-ben végez a főiskolán. Nehéz idők következnek, világháborús évek, statisztálás a Nemzeti Színházban három korona fizetségért, majd az első önálló műterem a Mária utcában, ahonnan akkoriban csak zsakettben lehetett kiállítás-megnyitóra menni, de Magdi néni szerint, ha a király is jelen volt, szigorúan kötelező volt a szmoking. A mester fiatalkori munkáin a székely népballadák világát dolgozta fel, nagyon érdekelték a népi életképek, a történelmi és a vallásos témák, aminek fő szereplőit feleségéről, Irmáról mintázta, akit 1905-ben vett feleségül. Krusnyák Károly festményein keresztül betekintést nyerhettünk a család életébe, megismertük a szerencsét hozó Szent Zsu- zsanna-szobrot, a kerámia kancsót, amelyet sok festményen felismertünk, ma Magdi néni őrzi mindkettőt rákosligeti otthonában, amelyet édesapja még a 30-as években vásárolt. Krusnyák Károly utolsó kiállított képe Krisztus színeváltozása volt, amelyre rázuhant a Műcsarnok fala a második világháborúban. Az elmúlt hetekben Magdi nénit barátai elvitték Veszprémben, ahol megnézték azt az 1938-ban készült Szent Margit-templom oltárképet, amelyhez Magdi néni állt modellt édesapjának, Krusnyák Ká- rolynak.
