Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-02-05 / 2. szám
Közélet Heller Agnes Rákoskeresztúron járt A rendszerváltás vonata 1994-ben siklott ki Szász István újságíró és Heller Ágnes filozófus Január 29-én a Szabad Szellemi Műhely vendégeként látogatott el kerületünkbe Heller Ágnes filozófus, a Budapesti Iskola egyik alapító tagja. Beszélgetőpartnere Szász István újságíró volt. A Tacubában régen voltak ennyien kíváncsiak egy vendégre. is. Horváth Tibor H eller Ágnes visz- szatekintéssel indított: 1977-ben emigrálni kényszerült Ausztráliába, ahol közel tíz évet töltött, és a Melbourne-i Egyetemen tanított. Utána az Egyesült Államok következett, majd a változás szele hozta vissza Magyarországra 1989- ben. Életútja tragédiák sorozataként is elmesélhető, de sikertörténetként is, hiszen minden akadályt sikerrel leküzdött. Az önéletrajzi rész azonban nem tartott sokáig, hamar a politikára terelődött a szó. A filozófus asszony szerint demokratikus intézményeink a helyükön vannak, ám a lényeg hiányzik belőlük, a demokratikus szellem. „1989- ben ez jobban jelen volt, hiszen sokan földi para- dicsomot reméltek és osztrák életszínvonalat. Ha sikerül az 1956-os forradalom, akkor lett is volna erre reális esély." Az 56-os magyar karakter teljesen más volt, amit a kádárizmus súlyosan megfertőzött. „Hozzászoktunk a csaláshoz, a lopáshoz és az állam bácsihoz. Hazudtak a tankönyveink, megszoktuk az önállótlanságot és a társadalmi immobilitást. Kádárista örökségünk paralizálja a társadalmat, ezért lettünk a régiónkban elsőkből utolsók." Ez az oka annak is, hogy a magyarok vállalnak a legkisebb arányban külföldön munkát. „A mai fiatalokat hidegen hagyja a demokrácia, ha pedig megmozdulnak, törnek- zúznak." Persze ez sem véletlen, hiszen hiányzik mögülük a családi szocializáció, illetve nincsenek kellően integrálva társadalmunkba. Hatalmas probléma hazánkban az önszerveződő közösségek hiánya, gyenge a cserkészmozgalom, és a civil kurázsi is hiányzik az emberekből, ezen a téren volna mit tanulnunk Amerikától. Heller úgy látja, a rendszerváltás vonata 1994-ben siklott ki. „A 15 évvel ezelőtti választást nem az MSZP, hanem Kádár János nyerte meg. Ez engem akkor sírásra késztetett." A filozófus szerint óriási problémát jelentett, hogy a demokratikus politikában tapasztalatlan emberek vezették a kormányokat 1990 óta. Az Orbán-kabinet háromhetente ülésezett csak, Medgyessy pedig a választási ígéretei betartásával tönkretette a gazdaságot, és Gyur- csány is politikai tapasztalat híján vette át a kor- mányrudat. A közjogi méltóságok tisztelete ezért sem alakult ki hazánkban. Hiányzik egy igazi államférfi. Következő téma a magyar liberalizmus volt, amely komoly történelmi hagyománnyal bír, de a XX. században sokáig szünetelt: „Trianon után esélye sem volt a liberalizmusnak, Hitler hatalomra kerülése után meg pláne nem. A helyzet 1945-ben sem javult, a Demokratikus Ellenzéknek kellett visszahoznia a köztudatba ismét. A mostani SZDSZ-nek az a legnagyobb baja, hogy egyáltalán nincsen mozgástere." A két „nagy" rendszerváltó párt (MDF, SZDSZ) 1 százalékos társadalmi támogatottsága mögött (Szonda-Ipsos-felmé- rés, 2009. január) Heller szerint az áll, hogy az emberek gyávák bevallani a pártpreferenciájukat. „Ez is egy kádárista reflex" - jegyezte meg ironikusan. Nem maradhatott ki a cigánybűnözés sem, amely Heller szerint nem magyar, hanem közép-európai probléma. „A cigányság húsz éve elvesztette a talajt a lába alól. A mélyszegénység pedig egyenesen vezet a bűnöző létformához." Szerinte a felemelkedés egyetlen útja a megfelelő iskoláztatás. „A probléma létezését nem lehet letagadni. A Magyar Gárda pedig könnyű szavazatszerző eszköz vidéken a Jobbik kezében." M A 15 évvel ezelőtti választást nem az MSZP, hanem Kádár János nyerte meg. Ez engem akkor sírásra késztetett
