Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-11-26 / 19. szám

Egészségügy 2009. NOVEMBER 26. 13 Gyúgynttvénynap Rákoskerten Az egész napos programon előadások, bemutatók, szűrővizsgálatok várták az érdeklődőket ■Js. Szakács Zsuzsa S em a korai kezdési időpont, sem a kö­dös, nyirkos szombat reggel nem tántorította el november 7-én a Rákoskerti Művelődési Házba igyekvőket, hogy részt vegyenek Budapest első gyógynö­vénynapján. Ahogy be­lépek a művelődési ház­ba, ismerős arcot fede­zek fel. Szabó György, Gyuri bácsi, a büki füvesember állt az elő­térben, aki már több mint hat évtizede járja az erdőt, mezőt, hogy az ott gyűjtött növé­nyek teáival számtalan betegséget gyógyítson. Gyuri bácsit sokan is­merik, hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelke­zik, amely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környeze­tünkben termő gyógy­növényeket. Családjá­ban népi gyógyítók vol­tak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visz- szamenőleg. Kilencedik alkalom­mal jött Rákoskertre. Ha kell naponta megtesz több száz kilométert, hogy különböző ren­dezvényeken népszerű­sítse gyógynövényeit, mert egyre többen hi­szik, hogy az eddig mél­tatlanul mellőzött gyógyfüvek tudatos fo­gyasztása jó hatással van szervezetükre. Az utóbbi időben ismét visszanyeri létjogosult­ságát a tudományos alapokra helyezett gyógynövénygyógyá­szat, és egyre többen fordulnak a természet kincsei felé. Közben a színházte­rem is megtelik, Lip- cseyné Horváth Ágnes fel­kérésére Fohsz Tivadar alpolgármester - aki egyben Hatvani Zoltán képviselővel a nap fő­védnöke - megnyitja az első Budapest gyógynö­vénynapot, ahová so­kan eljöttek más kerüle­tekből és vidékről is. Az egész napos ren­dezvényen Szabó Gyuri bácsi az ősi magyar népgyógyászat gyógy­növényeiről tartott elő­adást, Körösi Gyula ma- nuálterapeuta - ismer­tebb nevén csontkovács -, pedig, a mozgásszervi panaszokon próbált se­gíteni. Volt számítógé­pes állapotfelmérés, ho­lisztikus hajgyógyászat, a fiatalság és egészség megőrzéséért Nyerjákné Sári Róza természet­gyógyász oktató volt a felelős. Petrőczy Tibor bi­ológiatanár diavetítés­sel mutatatta be a növé­nyi csodákat, a csodála­tos növényeket, Babulka Péter pedig az öngyó­gyítás lehetőségeivel és korlátáival ismertette meg a hallgatóságot. In­gyen lehetett kipróbálni a magneteria mágneses orvostechnikai eszközt, voltak különböző szű­rővizsgálatok. Az előtérben nagy si­kere volt Szabó Gyuri bácsi gyógynövényvá­sárának és Puklér Zoltán őstermelő méhész mé­zeinek. Lipcseyné Horváth Ágnes arról is gondos­kodott, hogy aki vállal­ta, lovaskocsiról ismer­hette meg a Vida-dom- bot, illetve a rákosker­tiek féltve szeretett pla­tánsorát. Szociális lakossági tájékoztató 'S. Kiu Tamás B irtalan Csabáné szer­vezésében Házior­vostól a Munkaügyi Központig címmel ren­deztek lakossági tájé­koztatót a Vigyázó Sán­dor Művelődési Ház­ban november 16-án, ahol megjelent Fohsz Ti­vadar alpolgármester is. A leszázalékolási tudni­valókról, rehabilitációs munkavégzésről, a fog­lalkoztatás lehetőségei­ről és a kerületi szociális ellátásokról Balogh La­jos, a Közép-magyaror­szági Regionális Mun­kaügyi Központ foglal­koztatási szakértője, Horváth Ferencné, a Munkaügyi Központ rehabilitációs referense, dr. Peresa Magdolna, XVII. kerületi családor­vos, Almásiné Frank Zsu­zsa, a Motiváció Alapít­vány munkatársa, Soós Pétemé, az önkormány­zat humánszolgálati előadója és Bamáné Ma- tazsdi Edit, a Segítő Kö­zösség Támogató Szol­gálat vezetője tartott tá­jékoztatót. Az előadá­sokból egyértelműen ki­derült, hogy ezen a te­rületen is szemléletvál­tásra lenne szükség, a rehabilitálható megvál­tozott munkaképessé­gűeknek is tenniük kell valamit azért, hogy eb­ben a gyorsuló, megvál­tozott környezetben ér­tékes emberként beil­leszkedhessenek a munka világába. Dr. Peresa Magdolna háziorvos arról beszélt, hogy 2008-ban változott a jogszabály, a házior­vos nem a rokkantsá­got, hanem az egészség- károsodás mértékét ál­lapítja meg. Átsorolásra került az egészségkáro­sodás mértéke, az 50-79 százalék közti leszáza­lékoltak rehabilitálha­tók, az eljárás az Orszá­gos Rehabilitációs Szak­értői Intézet feladata. Balogh Lajos kifejtet­te, hogy a rehabilitációt, vagy annak elvetését az orvossal és a szociális munkással konzultálva a foglalkoztatási szakér­tő javasolja, de minden­ki mást és mást vizsgál. A mindenkori nyugdíj- korhatár előtt öt évvel, 57 éves kortól az ügyfél dönthet arról, hogy a rokkantsági nyugdíjat, vagy a rehabilitációs já­radékot választja. Azt is vizsgálják, ki mennyire motivált a munkára, szeretne-e részt venni az átképzésben, és vár-e orvosi beavatkozásra a közeljövőben. Ezt köve­tően az orvosi bizottság dönt arról, hogy hány évre javasolják az ügy­felet, és hány százalékot kap. Egytől három évig van lehetőség a rehabili­tációra, a képzések, át­képzések ingyenesek, de a rokkantnyugdíj fel­tételeihez hasonlóan a rehabilitációs járadék folyósításához is szolgá­lati idővel kell rendel­kezni. Nagy Mária, az ön- kormányzat működésé­ben álló, szenvedélybe­tegek ellátásával foglal­kozó intézmény mun­katársa bejelentette, in­gyenes szolgáltatást nyújtanak depressziós szenvedélybetegeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom