Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-11-26 / 19. szám
Egészségügy 2009. NOVEMBER 26. 13 Gyúgynttvénynap Rákoskerten Az egész napos programon előadások, bemutatók, szűrővizsgálatok várták az érdeklődőket ■Js. Szakács Zsuzsa S em a korai kezdési időpont, sem a ködös, nyirkos szombat reggel nem tántorította el november 7-én a Rákoskerti Művelődési Házba igyekvőket, hogy részt vegyenek Budapest első gyógynövénynapján. Ahogy belépek a művelődési házba, ismerős arcot fedezek fel. Szabó György, Gyuri bácsi, a büki füvesember állt az előtérben, aki már több mint hat évtizede járja az erdőt, mezőt, hogy az ott gyűjtött növények teáival számtalan betegséget gyógyítson. Gyuri bácsit sokan ismerik, hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, amely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visz- szamenőleg. Kilencedik alkalommal jött Rákoskertre. Ha kell naponta megtesz több száz kilométert, hogy különböző rendezvényeken népszerűsítse gyógynövényeit, mert egyre többen hiszik, hogy az eddig méltatlanul mellőzött gyógyfüvek tudatos fogyasztása jó hatással van szervezetükre. Az utóbbi időben ismét visszanyeri létjogosultságát a tudományos alapokra helyezett gyógynövénygyógyászat, és egyre többen fordulnak a természet kincsei felé. Közben a színházterem is megtelik, Lip- cseyné Horváth Ágnes felkérésére Fohsz Tivadar alpolgármester - aki egyben Hatvani Zoltán képviselővel a nap fővédnöke - megnyitja az első Budapest gyógynövénynapot, ahová sokan eljöttek más kerületekből és vidékről is. Az egész napos rendezvényen Szabó Gyuri bácsi az ősi magyar népgyógyászat gyógynövényeiről tartott előadást, Körösi Gyula ma- nuálterapeuta - ismertebb nevén csontkovács -, pedig, a mozgásszervi panaszokon próbált segíteni. Volt számítógépes állapotfelmérés, holisztikus hajgyógyászat, a fiatalság és egészség megőrzéséért Nyerjákné Sári Róza természetgyógyász oktató volt a felelős. Petrőczy Tibor biológiatanár diavetítéssel mutatatta be a növényi csodákat, a csodálatos növényeket, Babulka Péter pedig az öngyógyítás lehetőségeivel és korlátáival ismertette meg a hallgatóságot. Ingyen lehetett kipróbálni a magneteria mágneses orvostechnikai eszközt, voltak különböző szűrővizsgálatok. Az előtérben nagy sikere volt Szabó Gyuri bácsi gyógynövényvásárának és Puklér Zoltán őstermelő méhész mézeinek. Lipcseyné Horváth Ágnes arról is gondoskodott, hogy aki vállalta, lovaskocsiról ismerhette meg a Vida-dom- bot, illetve a rákoskertiek féltve szeretett platánsorát. Szociális lakossági tájékoztató 'S. Kiu Tamás B irtalan Csabáné szervezésében Háziorvostól a Munkaügyi Központig címmel rendeztek lakossági tájékoztatót a Vigyázó Sándor Művelődési Házban november 16-án, ahol megjelent Fohsz Tivadar alpolgármester is. A leszázalékolási tudnivalókról, rehabilitációs munkavégzésről, a foglalkoztatás lehetőségeiről és a kerületi szociális ellátásokról Balogh Lajos, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ foglalkoztatási szakértője, Horváth Ferencné, a Munkaügyi Központ rehabilitációs referense, dr. Peresa Magdolna, XVII. kerületi családorvos, Almásiné Frank Zsuzsa, a Motiváció Alapítvány munkatársa, Soós Pétemé, az önkormányzat humánszolgálati előadója és Bamáné Ma- tazsdi Edit, a Segítő Közösség Támogató Szolgálat vezetője tartott tájékoztatót. Az előadásokból egyértelműen kiderült, hogy ezen a területen is szemléletváltásra lenne szükség, a rehabilitálható megváltozott munkaképességűeknek is tenniük kell valamit azért, hogy ebben a gyorsuló, megváltozott környezetben értékes emberként beilleszkedhessenek a munka világába. Dr. Peresa Magdolna háziorvos arról beszélt, hogy 2008-ban változott a jogszabály, a háziorvos nem a rokkantságot, hanem az egészség- károsodás mértékét állapítja meg. Átsorolásra került az egészségkárosodás mértéke, az 50-79 százalék közti leszázalékoltak rehabilitálhatók, az eljárás az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet feladata. Balogh Lajos kifejtette, hogy a rehabilitációt, vagy annak elvetését az orvossal és a szociális munkással konzultálva a foglalkoztatási szakértő javasolja, de mindenki mást és mást vizsgál. A mindenkori nyugdíj- korhatár előtt öt évvel, 57 éves kortól az ügyfél dönthet arról, hogy a rokkantsági nyugdíjat, vagy a rehabilitációs járadékot választja. Azt is vizsgálják, ki mennyire motivált a munkára, szeretne-e részt venni az átképzésben, és vár-e orvosi beavatkozásra a közeljövőben. Ezt követően az orvosi bizottság dönt arról, hogy hány évre javasolják az ügyfelet, és hány százalékot kap. Egytől három évig van lehetőség a rehabilitációra, a képzések, átképzések ingyenesek, de a rokkantnyugdíj feltételeihez hasonlóan a rehabilitációs járadék folyósításához is szolgálati idővel kell rendelkezni. Nagy Mária, az ön- kormányzat működésében álló, szenvedélybetegek ellátásával foglalkozó intézmény munkatársa bejelentette, ingyenes szolgáltatást nyújtanak depressziós szenvedélybetegeknek.
