Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-11-05 / 18. szám

6 1956 hőseire emlékeztek Rákosmeetén „Az emberek megérezték az igazság illatát, és rájöttek arra, igazság nélkül nem lehet élni" Rákosmente testvérvárosának, Krosno Járásnak a küldöttsége is elhelyezte koszorúját az ‘56-os emlékműnél 'S. Kiu Tamás M inden nép életé­ben vannak ki­tüntetett történelmi pillanatok: az 1956-os magyar forradalom, a megérzett, kivívott, megtapasztalt szabad­ság mámorító napjai. Ez a forradalom ki­emelte a magyar népet a rabbá tett nemzetek közül, az egyetemes történelemben Ma­gyarország erkölcsi és politikai példát muta­tott a világnak, bevilá­gította a XX. századot, és visszaadta a magyar nép méltóságát. Az 1956. október 23-án reggel megjelenő napi­lapok hasábjain még szó sem eshetett a dél­utáni eseményekrő. A Magyar Nemzet címla­pon tudósít, hogy befe­jeződtek a magyar-ju- goszláv pártközi tár­gyalások, második ol­dalán pedig Előharco- sai leszünk a szocializ­mus diadaláért folyó harcnak címmel közöl cikket. Délelőttre pá­rás, ködös enyhe időt, változó irányú, gyenge légáramlást jósoltak a meteorológusok. Pontosan ilyen nap köszöntött az ünnep­lőkre 53 évvel később Rákosmentén, a Ke­gyeleti parkban, Oláh Szilveszter 56-os emlék­műve előtt, október 23- án, a magyar forrada­lom és szabadságharc évfordulója tiszteletére rendezett koszorúzá­son. A megemlékezé­sen részt vett Alexa György országgyűlési képviselő. Rákosmente testvérvárosa, Krosno Járás küldöttsége Jan Juszczak járási elöljáró vezetésével, Riz Levente polgármester, Fohsz Ti­vadar és Horváth Tamás alpolgármesterek, Rú­zsa Ágnes jegyző, vala­mint az ünnepség dísz­vendége, Czakó Gábor József Attila-díjas író, kerületünk díszpolgá­rai és önkormányzati képviselői. Közremű­ködött a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gim­názium énekkara Bar­te/ Lajos és a RÁZENE Fúvószenekara D ely Csaba vezényletével. Czakó Gábor ünnepi beszédében történelmi párhuzamot vont a polgári és a szocialista forradalmak között, utalva arra, a háború után a magyar nép is jóhiszeműen hitt az új rendszerben. Ennek égisze alatt az egész or­szágot kirabolták, a nagyüzemeket, a kis- és nagygazdaságokat az utolsó pékségig a szocialista gazdaság bűvkörébe vonták azt a hamis ábrándot keltve, hogy hamarosan eljön a Kánaán. Közben min­den korábbi fogalom átértékelődött, a prole­tárdiktatúrát szabad­ságnak, a barátságot árulásnak nevezték át. Czakó Gábor a forra­dalom tisztaságáról személyes élményei alapján tett tanúságot. Amikor a Magyar Rá­dió 1956. október 24-én arról tudósított, hogy Budapesten ellenforra­dalmi bandák garáz­dálkodnak, szülőfalu­jában, Decsen mind­össze annyi történt, hogy elégették a be- szolgáltatási nyilván­tartást, és Nemzeti Bi­zottságot választottak. Angyal szállt el az or­szág fölött, az emberek megérezték az igazság illatát, és rájöttek arra, hogy igazság nélkül nem lehet élni. Kiemel­te, hogy ez az ethosz áthatotta az egész or­szágot, ez a szellemi magasság tette lehető­vé a Vörös Hadsereg vereségét a forradalom első napjaiban. Magyar modellként említette, hogy ország­szerte vértelen forrada­lom folyt, az erőszak csak az emlékezetes október 25-i sortűz után harapódzott el, a Parlament előtti vér­fürdő oltott gyűlöletet az emberek leikébe. Az események sodrában olyan helyzet kezdett kialakulni, amit sem a kommunisták, sem a kapitalisták nem néz­tek jó szemmel. Ezért kellett elbuknia a forra­dalomnak, ezért vonul­hatott be országunkba óriási erőkkel a szovjet, a Nyugat pedig ölbe tett kézzel nézte végig az ország halál tusáját. A koszorúzás során külföldi vendégeink, az önkormányzat, a pártok és egyesületek, civil szervezetek he­lyezték el a tisztelet vi­rágait az emlékmű ta­lapzatánál. Az önkormányzat ál­tal szervezett megem­lékezés a Vigyázó Sán­dor Művelődési Ház­ban ünnepi műsorral folytatódott, ahol Jan Juszczak beszédében kiemelte, hogy az 1956- os év nem csak Ma­gyarország számára marad örökké emléke­zetes. Lengyelország­ban, Poznanban 1956 nyarán zajlottak hason­ló események, ahol az emberek felemelték a fejüket, a becsületü­kért, emberi büszkesé­gükért harcoltak. Né­hány hónappal később ugyanezt tették a ma­gyarok, a lengyelek pe­dig segélycsomagok­kal, gyógyszerekkel se­gítették a forradalmat. Beszédének végén a színpadra szólította Riz Levente polgár- mestert, akinek egy acél díszsisakot adott át testvérvárosunk, Krosno Járás barátsága jeléül. Az '56-os forra­dalom és szabadság- harc tiszteletére Marto- nosiné Orosz Márta, a ház igazgatónője külön erre az alkalomra szer­kesztett összeállításá­ban többek között lly- lyés Gyula, Márai Sán­dor, József Attila versei és Bach, Gounod, Bartók művei csendültek fel. Közreműködött Auth Magda előadóművész, Czenke Csaba és Fehér Anna hegedűművészek Bokor Jutta, az Opera­ház magánékese, zon­gorán kísért Doman Ka­talin, valamint a Mit mondanak a harangok című hanglemez köz­vetítésével Szabó Gyula Kossuth- és Jászai Ma­ri-díjas művész, a Nemzet Színésze. Az ünnepi megemlé­kezést Gordos Anna fel­készítő tanár vezetésé­vel a Gregor József Ál­talános Iskola néptánc- csoportjának produkci­ója zárta. A gregoros diákok produkciója zárta az ünnepi műsort

Next

/
Oldalképek
Tartalom