Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-11-05 / 18. szám
6 1956 hőseire emlékeztek Rákosmeetén „Az emberek megérezték az igazság illatát, és rájöttek arra, igazság nélkül nem lehet élni" Rákosmente testvérvárosának, Krosno Járásnak a küldöttsége is elhelyezte koszorúját az ‘56-os emlékműnél 'S. Kiu Tamás M inden nép életében vannak kitüntetett történelmi pillanatok: az 1956-os magyar forradalom, a megérzett, kivívott, megtapasztalt szabadság mámorító napjai. Ez a forradalom kiemelte a magyar népet a rabbá tett nemzetek közül, az egyetemes történelemben Magyarország erkölcsi és politikai példát mutatott a világnak, bevilágította a XX. századot, és visszaadta a magyar nép méltóságát. Az 1956. október 23-án reggel megjelenő napilapok hasábjain még szó sem eshetett a délutáni eseményekrő. A Magyar Nemzet címlapon tudósít, hogy befejeződtek a magyar-ju- goszláv pártközi tárgyalások, második oldalán pedig Előharco- sai leszünk a szocializmus diadaláért folyó harcnak címmel közöl cikket. Délelőttre párás, ködös enyhe időt, változó irányú, gyenge légáramlást jósoltak a meteorológusok. Pontosan ilyen nap köszöntött az ünneplőkre 53 évvel később Rákosmentén, a Kegyeleti parkban, Oláh Szilveszter 56-os emlékműve előtt, október 23- án, a magyar forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére rendezett koszorúzáson. A megemlékezésen részt vett Alexa György országgyűlési képviselő. Rákosmente testvérvárosa, Krosno Járás küldöttsége Jan Juszczak járási elöljáró vezetésével, Riz Levente polgármester, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás alpolgármesterek, Rúzsa Ágnes jegyző, valamint az ünnepség díszvendége, Czakó Gábor József Attila-díjas író, kerületünk díszpolgárai és önkormányzati képviselői. Közreműködött a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium énekkara Barte/ Lajos és a RÁZENE Fúvószenekara D ely Csaba vezényletével. Czakó Gábor ünnepi beszédében történelmi párhuzamot vont a polgári és a szocialista forradalmak között, utalva arra, a háború után a magyar nép is jóhiszeműen hitt az új rendszerben. Ennek égisze alatt az egész országot kirabolták, a nagyüzemeket, a kis- és nagygazdaságokat az utolsó pékségig a szocialista gazdaság bűvkörébe vonták azt a hamis ábrándot keltve, hogy hamarosan eljön a Kánaán. Közben minden korábbi fogalom átértékelődött, a proletárdiktatúrát szabadságnak, a barátságot árulásnak nevezték át. Czakó Gábor a forradalom tisztaságáról személyes élményei alapján tett tanúságot. Amikor a Magyar Rádió 1956. október 24-én arról tudósított, hogy Budapesten ellenforradalmi bandák garázdálkodnak, szülőfalujában, Decsen mindössze annyi történt, hogy elégették a be- szolgáltatási nyilvántartást, és Nemzeti Bizottságot választottak. Angyal szállt el az ország fölött, az emberek megérezték az igazság illatát, és rájöttek arra, hogy igazság nélkül nem lehet élni. Kiemelte, hogy ez az ethosz áthatotta az egész országot, ez a szellemi magasság tette lehetővé a Vörös Hadsereg vereségét a forradalom első napjaiban. Magyar modellként említette, hogy országszerte vértelen forradalom folyt, az erőszak csak az emlékezetes október 25-i sortűz után harapódzott el, a Parlament előtti vérfürdő oltott gyűlöletet az emberek leikébe. Az események sodrában olyan helyzet kezdett kialakulni, amit sem a kommunisták, sem a kapitalisták nem néztek jó szemmel. Ezért kellett elbuknia a forradalomnak, ezért vonulhatott be országunkba óriási erőkkel a szovjet, a Nyugat pedig ölbe tett kézzel nézte végig az ország halál tusáját. A koszorúzás során külföldi vendégeink, az önkormányzat, a pártok és egyesületek, civil szervezetek helyezték el a tisztelet virágait az emlékmű talapzatánál. Az önkormányzat által szervezett megemlékezés a Vigyázó Sándor Művelődési Házban ünnepi műsorral folytatódott, ahol Jan Juszczak beszédében kiemelte, hogy az 1956- os év nem csak Magyarország számára marad örökké emlékezetes. Lengyelországban, Poznanban 1956 nyarán zajlottak hasonló események, ahol az emberek felemelték a fejüket, a becsületükért, emberi büszkeségükért harcoltak. Néhány hónappal később ugyanezt tették a magyarok, a lengyelek pedig segélycsomagokkal, gyógyszerekkel segítették a forradalmat. Beszédének végén a színpadra szólította Riz Levente polgár- mestert, akinek egy acél díszsisakot adott át testvérvárosunk, Krosno Járás barátsága jeléül. Az '56-os forradalom és szabadság- harc tiszteletére Marto- nosiné Orosz Márta, a ház igazgatónője külön erre az alkalomra szerkesztett összeállításában többek között lly- lyés Gyula, Márai Sándor, József Attila versei és Bach, Gounod, Bartók művei csendültek fel. Közreműködött Auth Magda előadóművész, Czenke Csaba és Fehér Anna hegedűművészek Bokor Jutta, az Operaház magánékese, zongorán kísért Doman Katalin, valamint a Mit mondanak a harangok című hanglemez közvetítésével Szabó Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, a Nemzet Színésze. Az ünnepi megemlékezést Gordos Anna felkészítő tanár vezetésével a Gregor József Általános Iskola néptánc- csoportjának produkciója zárta. A gregoros diákok produkciója zárta az ünnepi műsort
