Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-08-31 / 13. szám
Kultúra 18 Nagysikerű cimbalomkoncert Rákoshegyen Herencsár Viktória - a Cimbalom Világszövetség elnöke, a hangszer zseniális megszólaltató- ja miután részt vett a mexikói Querétaróban, a szövetség jubileumi, tizedik kongresszusán, hazaérve - jó patriótához méltón - kellemes, nyáresti koncertet adott zenésztársaival július 24-én a Rákoshegyi Bartók Zeneház udvarán. A műsor első részében Haydn-művek hangzottak el - cimbalomra átírva -, így emlékezve meg a zeneszerző halálának 200. évfordulójáról, majd kortárs zeneszerzők műveit szólaltatták meg. 'S. Szakács Zsuzsa A kellemes hangulatú muzsikálás után Herencsár Viktóriát arra kértük, meséljen a Cimbalom Világszövetség Mexikóban megtartott tizedik kongresszusáról, amelynek forgatókönyvét az utolsó pillanatban igencsak átírta az Egészségügyi Világ- szervezet, mivel júniusban világjárvánnyá nyilvánította az új influenzát, amely az amerikai koiítinensről indult útjára.- Majdnem másfél éves, komoly szervező- munkánk ment tönkre az influenza miatt, de a házigazdák kitartó és fanatikus munkájának köszönhetően mégis megrendezték május végén az eredetileg huszonkét országból érkező, közel kétszáz résztvevőre szerkesztett ötnapos eseményt, amelyen végül kilenc ország alig hatvan résztvevője tudott megjelenni. Voltak országok - főleg ázsiai és dél-amerikai - ahol egész egyszerűen lezárták a határokat, így nem volt kérdés, hogy jönnek-e, vagy maradnak, de sokan visszamondták az utat Svájcból, Csehországból, Szlovákiából is. Amikor kiválasztottuk a helyszínt, fontos szempont volt, hogy a salteriót - a cimbalom mexikói megfelelője - jobban megismerjék az ott élők, valamint betekintést nyerhessenek a hangszer nemzetközi kultúrájába is.- Mexikóban milyen nyomát fedezték fel a járványnak?- Semmilyet. Az ottaniak csak mosolyogva elhúzták a szájukat, amikor erről kérdeztük őket. Azt viszont elmondhatjuk, hogy nagyon sok olyan emberrel találkoztunk, akik magával a cimbalomkultúrával fertőződtek meg. Folyamatosan több ezerre tehető volt azoknak a száma, akik napról napra óriási érdeklődéssel követték a kongresszus, és egyben a fesztivál eseményeit.- Mik voltak ezek a programok?- Először is nagyon nagy dolognak tartom, hogy a helyi televízió és rádió is közvetítette a nyitókoncertünket, ami így is teltházas előadás volt. A kongresszus öt napján megtartott különböző előadások - amelynek természetes főszereplői a világ különböző cimbalmai voltak - igen nagy sikert arattak, úgy a gyerekek, mint a felnőttek körében. Sokan most hallottunk először mexikói zeneszerzők által, sal- terióra írott műveket, de közelről megtapasztalhattuk a mexikói cimbalom technikáját, oktatását is. Az érdeklődő helyiek pedig sok információt gyűjthettek a világ különböző helyein megszólaló cimbalmokról.- Voltak közös fellépések?- Igen, talán ezek voltak a legsikeresebbek, mint például a nagy zenekari est, ahol a salte- rio, a hackbrett és a cimbalom együtt szólaltatta meg a szimfonikus zenekarral mexikói, osztrák és magyar zeneszerzők műveit. Büszkén mondhatom, hogy ezek közül is Kodály Zoltán Háry János szvitje aratta a legnagyobb sikert.- Itthon mennyire kezelik helyén a hangszert?- Magyarországon régóta dolgozunk azon, hogy megváltoztassuk a cimbalomról alkotott előítéletet, amely szerint ez a hangszer csak a cigányzenében fordul elő. A cimbalom ősének ábrázolását már négyszáz évvel ezelőtt megtalálták egy iráni sírkövön, Európába pedig a nagy népvándorlás során került. Hazánkba is a vándorló népek hozták, az erre vonatkozó legrégebbi dokumentumok a tizenharmadik századból valók. Tudjuk, hogy a tizenötödik-tizenhatodik században Európa-szerte mindenhol igen népszerű hangszernek számított, országonként különböző néven ismerték, jelenleg csaknem százötven elnevezését tartjuk számon. Az 1848-as szabadságharc idején, majd az azt követő időszakban a magyarság egyik jelképévé vált. Aki kicsit is jártas a zene világában, az tudja, hogy évszázadok óta híres zeneszerzők írtak cimbalomra zeneműveket, akár klasszikust, de említhetném a mostanában kedvelt jazz- muzsikát is.- A következő kongresz- szust, két év múlva itt tartják Budapesten, ez jó alkalom lesz a cimbalom hazai népszerűsítésére...- Igen, húsz éve hoztuk létre a Cimbalom Világszövetséget, az első kongresszust Pécsett tartottuk, most ezt a kerek évfordulót újból Magyarországon ünnepeljük. Még nem tudom pontosan a helyszínt, de nagyon szeretném, ha Rákosmente is kiemelt szerepet kapna. Ilyenkor természetesen a hangsúly a cimbalomkultúra népszerűsítésén van, de nagyon fontos az is, hogy a különböző nemzetek egyre szorosabb kapcsolat alakítsanak ki egymás között. És ha ebben meghatározó szerep jut a zenének és a cimbalomnak, máris célt értünk.
