Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-04-23 / 7. szám
Zöldoldal 10 A Föld napja Egyre többen csatlakoznak a jeles nap ünnepéhez A z első Föld napját Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére tartották még 1970. április 22-én. A történelmi jelentőségű jeles nap az Egyesült Államokban és az ország határain túl is fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a víz védelmére. Új környezetvédő szervezetek alakultak és tudatosan több millió ember tért át egy ökológiailag fenntarthatóbb, kisebb fogyasztású életvitelre. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit, a bioszférában zajló pusztulást, a biológiai sokféleség csökkenését, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes és radioaktív hulladékok okozta problémát, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szenynyezettségét látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a „környezet évtizedeként" a figyelemfelhívás jegyében teljen el. Az ötletgazdák 1989- ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában. Hazánkban 1990 óta egyre többen csatlakoznak a jeles nap ünnepéhez. Fát ültetnek, rajzpályázatot, környezeti vetélkedőt, patakés falutakarítást szerveznek. Ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, a lakók kezdeményezésre szerveződnek a programok, és ma már nem csak a Föld napján, hanem minden zöld ünnepnapon. Rákosmente önkormányzata idén két hétvégén számos helyszínen kerülettakarítással, kerékpáros programmal, faültetésekkel ünnepli a Föld napját. Forrás: greenfo.hu cfávÁotCÓ Szemeteltek... Február utolsó hétvégéjén illegális szemétlerakás történt a Kiskároshíd utca mentén. A Rauch Hungária Kft. saját költségén eltakaríttatta a lerakott szemetet, amelyben több olyan tárgyat is találtak (csekk, számlalevél), amely azonosíthatja a szemét eredeti tulajdonosát. Ezeket a tárgyakat lefényképezték és a bejelentéshez csatolták. Március 16-án újabb nagy mennyiségű szemetet találtak a Kiskároshíd utcában, amelyet a cég ismét eltakaríttatott. Ebben már nem voltak a tulajdonos azonosítására alkalmas tárgyak. Nemszeretem állatok a városban A dolmányos varjú, a szajkó, sőt a szarka sokak által ismert madarak, mivel lakott területen is sokszor találkozhatunk velük. Jó alkalmazkodóképességüknek köszönhetik, hogy eredeti mezei, illetve erdei élőhelyeik beszűkülésével a falvak, városok ligeteiben, parkjaiban, facsoportjaiban is megtelepedtek. Ehhez hozzájárul, hogy a településeken mindig találnak élelmet. Mindenevő fajok, táplálékuk változatos összetevőkből áll a magoktól, gyümölcsöktől kezdve a rovarokon, férgeken, csigákon át az ételmaradékig; a dolmányos varjú és a szarka a dögöt sem veti meg télvíz idején. Fészekrablónak is mondják ezeket a fajokat, mert más madarak tojásait, fiókáit is zsákmányolják. A zsákmány rendszerint a kevésbé életrevaló egye- dek közül kerül ki, például egy rosszul elrejtett fészekalj esik áldozatul a fosztogatóknak. Ez azonban táplálékuknak csak egy része, kiegészítése, aminek jelentőségét mi emberek hajlamosak vagyunk eltúlozni, hiszen megfigyeléseink többsége erre korlátozódik. Mindemellett kevesen tudják, hogy tanulékony és igen okos madarak! Érdemes megfigyelni, hogyan gyűjtik és rejtik el táplálékukat, miként játszanak és kommunikálnak egymással. Kevésbé népszerű állatok, úgynevezett „nem szeretem állatok", ezért könnyen kötünk olyan információkat hozzájuk, amik túloznak vagy más, sokaknak kedvesebb állatokra ugyanúgy jellemzőek. Hallott már róla, hogy a mókus is rabol fészkeket? - Közkedvelt élőlény, s így is annak kell maradnia. Ne feledkezzünk meg saját táplálkozási szokásainkról sem! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) álláspontja szerint ugyanúgy életteret kell engedni ezeknek az állatoknak, elfogadva életmódjukat és a természet törvényeit. A zsákmány fajok és ragadozóik egymással párhuzamosan, örökös versenyfutásban fejlődnek, mindig új stratégiát kifejlesztve az életben maradásért. Ez az evolúció egyik mozgatórugója. Ugyanakkor, a szajkónak, a szarkának és a dolmányos varjúnak is van mitől rettegnie! Természetes ellenségük, a héja, a bagoly, a macska és a nyest is, utóbbi a „nem szeretem" madarakhoz hasonlóan urbanizálódott. E három madárfaj gyérítésére a nekik tulajdonított kártétel miatt megvan a lehetőség. Er- dőn-mezőn az apróvadak és énekesmadarak állományában okozhatnak károkat. Vadászati idényük hosszú, gyakorlatilag a szaporodási időben kapnak kíméletet. A városba húzódásnak pedig részben ez is az oka: az üldözés elől menedéket találnak a településeken. MME