Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-03-13 / 4. szám
2008. MÁRCIUS 13. Bergman- filmklub a Dózsában prolongálva! Az eredetileg meghirdetett 18 filmből álló sorozat a komoly érdeklődésre való tekintettel március 25- től még egy trilógiával bővül. A vetítések időpontjai: 03. 25. Farkasok órája (1968) 04. 01. Szégyen (1968) 04. 08. Szenvedély (1969) A filmeket DVD-ről vetítjük 18 órai kezdettel. A belépő: 200 Ft Tollal és ecsettel Barna András festő-grafikus kiállítása Rákoshegyen 17 Szakács Zsuzsa M árcius 1-jén nyűt meg Barna András festő-grafikus Tollal és ecsettel című kiállítása a Rákoshegyi Közösségi Házban. A művészt és a szép számban megjelent érdeklődőt a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság látta vendégül. Rőthler Istán kiadószerkesztő köszöntötte a nyolc éve Rákoscsabán letelepedett művészt, aki még mindig elérzéke- nyülve gondol vissza szülőföldjére, Erdélyre, Abonyszántót sem elfeledve, ahol gyermekkorát és iskolás éveit töltötte. Barna András hagyománytisztelő, festő-grafikusnak vallja magát. Tagja a Művészet és Barátai Egyesületnek, valamint a különleges hangzással bíró Tűzedzők Asztaltársaságnak. Általuk már többszörösen elismert, kitüntetett, festőgrafikus illusztrátor. A tárlaton körbesétáló érdeklődő önfeledten merül el az olajfestményeken megjelenő fények, formák és színek közötti tiszta kapcsolat pillanatnyi megragadásában. A Pákozdi huszárok, Zászlótartó, Bem apó és tábornoka címet viselő alkotások a közelgő nemzeti ünnepünket juttatják eszünkbe, valamint az impresszionizmusra oly jellemző emlékező magatartást, a pillanatról pillanatra változó látvány rögzítését A tar- cali református templomról készített festményen apró, tiszta színfoltokat rakott egymás mellé a mester, a Pipacsok, valamint Orgonák című csendélet viszont a természet adta egyszerűség és tisztaság, a színek élethű rögzítése által vonzza tekintetünket. Barna András festményei a környező világunk szerete- tét, emberséget és a hagyományok mindenek előtt való tiszteletét hordozzák. A jó hangulathoz nagyban hozzájárult Jutási Miklós és Murányi László, a Bartók Béla Zeneiskola művésztanárai, akik magyar népzenével szórakoztatták a megnyitón megjelenteket. A kiállítás március 20- ig tekinthető meg. Reneszánsz év és a XXI. század Szakács Zsuzsa A z idei Csekovszky Művészeti Napokat A reneszánsz éve 2008 címmel rendezték Rákosligeten, ahogy bevezetőjében Dévényi Kata, az intézmény vezetője elmondta, most minden a reneszánsz körül forog méltó módon követve a hagyományokat, miközben újakat hozunk létre. Dombóvári Csaba alpolgármester megnyitójában megemlékezett az 550 éve, 1458-ban trónra került Mátyás királyról. A hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, alakja a magyar nép emlékezetében hősként őrződött meg tetteihez legendák fűződtek. Számos mese, monda szól igazságosságáról, arról, hogy uralkodása során mindig a szegény emberek pártjára állt. A király a közjó védelmezője, ez a kép alakult ki róla, a valóság azonban egy kissé mást takart. Az azonban elvitathatatlan, hogy a középkori könyvművészet csúcsát Mátyás király könyvtárának reprezentatív darabjai, a Corvinák jelentették. A művészeti napok keretén belül nyűt meg Szalai Katalin kó- dexíró-oklevélgrafikus kiállítása. A ma emberének ez a fogalom általában egy középkori szerzetes képében jelenik meg de Szalai Katalin igazi XXI. századi nő. Vágott hegyű tollaival, maga készítette ecsetjeivel elgé- piesedett komputervilágunkba visszahozza a manuális munka szépségét, humanitását, összekövetve a régit és az újat. Miközben a technikai lehetőségek a sorozatgyártás felé mutatnak, az emberekben mindinkább feléled a vágy az egyediség iránt. Katalin ezt az igényt igyekszik kielégíteni az elveszett családi címerek újjáteremtésével, ízléses megfestésével, családfák, egyedi, személyre szóló oklevelek megrajzolásával. Szecessziós stílusú, kis akverell- képei parázsló színükkel saját álomvilágot, s azt a vonzódást tükrözik, amelyet a régi, letűnt korok iránt érez a művész. A Fővárosi Városházán látható az az Aranykönyv, amelynek Budapest történetére vonatkozó fejezeteit ő festette, kalligrafálta mai kódexszé. Később saját gyönyörűségére újra megfestette az immáron napjainkig elvezető, összesen huszonnégy lapot. Álmai közé tartozik, hogy létrehozza Magyarország jelentősebb városainak kódexbe álmodott történetét.
